20. század Forrás Szocializmus 

A “bontott csirke” reklám nyomában

Tóth Eszter Zsófia „Nem megmondtam, hogy bontott csirkét hozzál!” A szocialista időszak népszerű reklámja volt a bontott csirkés, amelyben a férjet azért vonja felelősségre a felesége, mert az nem bontott csirkét hozott. A korszakban ez szállóigévé vált, olyanformán, hogy a mindennel elégedetlen, elsárkányosodott feleség jelképe is lett a mondás. Másrészt a pipogya, nem jól bevásárló férj pedig nem modern férj. A feleség modern nő, már nem szeretne bontatlan csirkével bíbelődni, a férj háztartási feladata a bevásárlást lenne, azonban nem jól teljesíti. E cikkemben a bontott csirke korabeli sajtómegjelenésének jártam utána. E…

Tovább
19. század Forrás 

A Váczvidéki Egyetemi Ifjak köre

Bea Csaba Egyes városok kulturális, közösségi életében a társaskörök, egyesületek élete meghatározó. Így volt ez a dualizmus korában is, amikor szabadon (bejegyezve, minisztériumi engedéllyel) működhettek kulturális egyesületek az országban. Vác sem volt kivétel ez alól. Jelen írásunkban a rövid életet megért, de egy ideig meglehetősen aktív Váczvidéki Egyetemi Ifjak Köréről (a sajtóban kevésbé gyakran Vácz-vidéki Egyetemi Ifjak Köreként is szerepel) emlékezünk meg. Ez az egyesület egy kísérlet volt a helyi ifjúság, értelmiség összefogására. Az egyesület sok rendezvényen részt vett, úgymint koncerteken, táncmulatságokon, hazafias ünnepélyeken (pl. március 15, július 17, október…

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

A Vers mindenkinek című tévéműsor korabeli sajtója

Tóth Eszter Zsófia Volt a Magyar Televízió szocialista időszakbeli adásában, fő műsoridőben, a híradó után, és szombat esténként az esti 8 órás film előtt – amelyet keddenként vetítettek – egy műsor, a Vers mindenkinek. A műsor célja népművelés volt A szocialista időszakban ugyanis a művelt nép, mint ideálkép volt a cél. Aki híradó után, film előtt nem kapcsolata ki a televíziót arra az öt percre, meghallgathatott egy verset. Kérdés, mennyire volt hatékony ez a módszer. Voltak, aki meghallgatták, voltak, akik lehalkították a televíziót. Ezen írásban a műsor korabeli sajtóvisszhangjának néztem…

Tovább
20. század Cigányság Forrás Horthy-kor 

CSI: Makó – Vérengzés “Bécsben”

Régi bűneseteket bemutató sorozatunk most következő részében Makóra látogatunk, ahol 1940 júniusában egy igen durva betöréses rablás borzolta a kedélyeket. Bár ekkor már nagyrészt a háborús hírek uralták az országos és a vidéki lapokat is, egy olyan bűntény, amelyben egy asszony és két gyereke sérült meg súlyosan, sokkolta a kisváros lakosságát, és egyből a Makói Ujság címoldalára is került. A dolgot bonyolította, hogy a tettes ráadásul rokonságban állt a sértett családdal, ráadásul mindnyájan a cigány kisebbséghez tartoztak. De nézzük, mi is történt 1940. június 22-én este Árkus József prímás (nem…

Tovább
Forrás 

„Török főtábornok, angolhon szülötte, magyarhon vitéze” – Guyon Richárd török emigrációban – tengerentúli lapszemle

Puskás Péter A branyiszkói hős az 1848-49-es magyar szabadságharc hősei közül a legmagasabb rendfokozatig eljutó brit állampolgár. Világos után azonban nem ér véget Guyon Richárd katonai pályafutása. Ő is azok közé tartozik, akik még tovább küzdöttek a magyar ügyért. Egyes források szerint Schlik tábornok szorításában azért folytatta a harcot, hogy kivívja magyarok külföldi segítőinek szabad elvonulását.[1] Azonban neki is menekülnie kellett. Kossuthhoz hasonlóan ő is Törökországba emigrált, és több bajtársához hasonlóan az ötvenes években immár török katonaként szolgált. Az ír származású szabadságharcos törökországi életéről és katonai pályafutásáról még a tengerentúlon…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Retró játékok 2.: A Barbie baba a 80-as, 90-es években

Tóth Eszter Zsófia A Barbie baba is, mint más hasonló termékek, volt is, meg nem is a szocialista időszakban: létezett ún. csavaros Barbie, amely nagyon hasonló volt az eredetihez, azonban lábait összecsavarozták, amit látni is lehetett. Budapesten az Astoriánál működött bababolt (amely a mai napig megvan), ahol kérésre készítettek más frizurát a Barbie babának, így lehetett szőke Barbie-ból feketét is varázsoltatni akár. Mivel ruhákat nem nagyon lehetett akkoriban kapni, többnyire az anyukák varrtak a kislányaik Barbie-jainak. Igazi nyugati Barbie babát csak a dolláros boltokban lehetett vásárolni, így az nem volt…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A Sport szelet

Tóth Eszter Zsófia Egy igen népszerű retro-csokoládé a Sport szelet. Amelyben – akárcsak a Limo italporban vagy a téli fagyiban- gyermekkorunk ízeit keressük. Cikkemben a Sport szelet történetének és sajtóvisszhangjának járok utána. A Sport szelet MHK Sport szeletként került eredetileg forgalomba. Ez azt jelentette, hogy a Munkára Harcra Kész mozgalmat népszerűsítette az 1950-es években, az elsőt 1953. augusztus 20-ra, a Népstadion felavatására gyártották. Egyes vélemények szerint a zöld színt a Fradi támogatása miatt választotta a Csemege Édesipari Vállalat, de ez inkább amolyan városi legenda, mivel a fogyasztók táborát kár lett volna…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Retró játékok 1.: A műanyag E.T. és a Moncsicsi

Tóth Eszter Zsófia Barbie baba, Moncsicsi, E.T. – a 80-as évek slágerjátékai. Mindegyik a vágy titokzatos tárgya a korabeli gyermekek számára. És a hiánygazdaságból adódóan történeteink sokszor arról szólnak, hogy mennyire nehéz volt hozzájutni egy igazi példányhoz. Nyugati barbiehoz, nyugati Moncsicsihez. És persze nem mehetünk el szó nélkül a szocialista időszakbeli találékonyság mellett sem: ha nem is úgy nézet ti teljesen, mint az eredeti játék, de volt műanyag, fröccsöntött magyar változata a termékeknek. Egy darabka Nyugat, amit E.T. esetében a film szimbolizált, ahol először láthattunk Halloweent például és M&M’s cukorkát….

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A telefonfülkék és a vonalas telefonok elsüllyedt világa- visszapillantás a szocialista időszak vonalas telefonjaira

Tóth Eszter Zsófia Ma már elképzelhetetlennek tűnik, de a szocialista időszakban csak úgynevezett vonalas telefon vagy más néven vezetékes telefon volt, amelyhez alig lehetett hozzájutni. A telefonvonalak korlátozottan álltak a fogyasztók rendelkezésére, részben a hiánygazdaság sajátosságai miatt, így telefonnal rendelkezni státusszimbólumnak számított. Aki rendelkezett telefonnal, annak kábelen keresztül vezették be a lakásba a szolgáltatást és a telefonkészüléket a falba kellet bedugni. A készüléket érdemes volt úgy elhelyezni, akár egy telefonasztalkára, hogy telefonálás közben le lehessen mellé ülni, ugyanis nem tartozott hozzá hosszú zsinór, így telefonálás közben mást csinálni – mondjuk…

Tovább