Forrás Szocializmus 

Szentgyörgyi Dezső utolsó repülése – az MA-731-es járat katasztrófája

1971. augusztus 28-án Koppenhágánál, nem sokkal a leszállás előtt tengerbe csapódott a Malév Oslóból érkező Il-18-asa. A fedélzeten tartózkodók közül csak hárman élték túl a katasztrófát, a többiek – köztük a gép kapitánya, a legeredményesebb magyar vadászpilóta, Szentgyörgyi Dezső – vagy a becsapódáskor, vagy azt követően a roncsba szorulva életüket vesztették. A három évig elhúzódó vizsgálat megállapította, hogy mind a személyzettel, mind a géppel minden rendben volt, és bár az idő zivataros volt, annyira nem esett, hogy korlátozást kellett volna elrendelni. De akkor mégis mi okozhatta a tragédiát?

Tovább

Zsiga bácsi és a szocialista nemzeti egység

 Az 1970-es évek elejétől, igaz korlátozottan, és a korabeli politikai sallangokat nem mellőzve, de lehetővé vált az 1945 előtti időszak hivatalos szempontoktól némileg eltérő kutatása is. Elég csak Nemeskürty István 1972-ben megjelent Requiem egy hadseregért című könyvére gondolni, amely azóta több esetben is túlhaladott nézetei mellett korszakalkotó műnek számít. Megszólalhattak benne egykori tisztek és honvédek, és közel 30 év után újra lehetett beszélni a Don-kanyarban elesett honvédekről. Természetesen ennek is ára volt, a megszólalók nem kerülhettek el bizonyos sztereotípiákat (pl.: “a hadsereget meghalni küldték a frontra”), amelyek közül sok ma…

Tovább

Az első szívátültetések sajtóvisszhangja, avagy verseny a szocialista és kapitalista világ között

Tóth Eszter Zsófia Ki gondolná már manapság, hogy az első szívátültetésekből – legyen az sikeres vagy sikertelen – politikai kérdést csinált a szocialista sajtó? Pedig így történt. A Szabad Nép 1947. augusztus 20-án számolt be békák szívátültetéséről, természetesen a Szovjetunióból, a Gorkij Orvosi Intézetből. A békák három hónappal élték túl a műtétet, „viselkedésük nem különbözött a rendes békák viselkedésétől és petéiket tavasszal rendesen lerakták.”

Tovább
Forrás 

“Női holttest az utazókosárban” – Mágnás Elza-gyilkosság a korabeli sajtóban

1914. január 10-én reggel találtak rá a Bem rakparton az utazókosárba gyömöszölt Turcsányi Emília, ismertebb nevén Mágnás Elza holttestére. A nem mindennapi bűnügy már a kezdetekkor nagy port kavart, az érdeklődés pedig fokozódott, amikor kiderült, hogy a halott nő az éjszakai élet egyik ismert alakja, korábbi kurtizán, a dúsgazdag bútorgyáros, Schmidt Miksa szeretője.

Tovább
Forrás Szocializmus 

Trapper farmer

Tóth Eszter Zsófia A Trapper farmer olyan volt a szocialista fogyasztástörténetben mint a magyar narancs: kicsit savanyú, de legalább a mienk. Bár sokan hordták – olcsóbb is volt és kapható is a boltokban – de igazán menőnek a Levi’s és más külföldi márkás farmer – például Wrangler – számított a szocialista időszakban. Ahogy Hammer Ferenc szociológus kutatásaiból tudjuk,a Trapper farmer a hazai válasz volt a Levi’s-re. 1977-ben mutatta be a Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat az őszi BNV-n a Trapper fantázianévre hallgató szövetet és a belőle készült nadrágokat. Egy gyermeknadrág ára…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A “bátaszéki vasutaskirály” – újratöltve

Bár a cím önmagában is megtévesztő lehet, a mostani posztban nem egy újabb iparmágnásról, hanem egy “mezei”, egész pontosan bátaszéki állomásfőnökről lesz szó, aki a Népszava tudósítása szerint olyannyira nem átallotta sutba dobni “a szocialista törvényességet”, hogy visszaélései híre a minisztériumig, sőt a fent említett országos napilap hasábjaiig is eljutottak. A napilap két hónapon át, összesen három cikkben foglalkozott Vajda Gyulával és tevékenységével; az utolsó írás elégedetten számol be a “vasutaskirály” menesztéséről. A történet azonban korántsem ilyen egyszerű; a Népszava cikkein alapuló írásom 2015 októberében jelent meg blogunkon, 2016 végén…

Tovább
Cigányság Forrás Holokauszt 

A “felszabadult” cigányság. Magyarok cigányokról 1945-1949.

A magyarországi cigányság történetének egyik legkevésbé kitárgyalt fejezete kétségtelenül az 1945 és 1956 közötti korszak. Úgy vélem, hogy a Rákosi-rendszer feltárása mellett nem sikkadhat el az úgynevezett koalíciós évek bemutatása sem, ez az időszak talán a diktatúra éveinél is kisebb figyelmet kapott a rendszerváltás óta eltelt időszakban. Írásomban ezen időszakban keletkezett újságcikkeket mutatok be. Egy rövid szakcikk természetesen alkalmatlan arra, hogy nagyobb ívű következtetéseket vonjuk le a korszakra vonatkozóan, s a bemutatásra kiválasztott cikkek nem képzik az adott években keletkezett írások összességét, ennek ellenére igyekeztem reprezentatív írásokat kiválasztani. A háború…

Tovább
1956 Forrás 

Dióhéjban: Hatvan éve volt az asszonyok tüntetése

1956. december 4-én, a Hősök terén több ezer nő vonult fel, hogy megemlékezzen az egy hónappal korábban megindult szovjet intervencióról, amellyel kezdetét vette a forradalom és szabadságharc leverése. A megmozdulást Péterfy kórház alagsorában szervezkedő csoport kezdeményezte, és hatására több nagyvárosban, például Pécsen és Veszprémben is sor került hasonló felvonulásokra. A felhívás az Élünk című illegális lapban, illetve stencilezett lapokon jelent meg. Az első csoportok 11 órakor jelentek meg a Hősök terén, nemzeti zászlókkal, virágcsokrokkal, sokan bevásárlószatyrokkal. A teret biztosító szovjet alakulatok eleinte nem engedték át a tömeget, amely így a…

Tovább
Forrás 

A fiumei cápa; uborkaszezoni sajtókacsa vagy vérengző fenevad?

Amióta csak a napi és egyéb hírlapok (ide véve az online médiumokat is) szerves részei lettek a mindennapoknak, rendre felbukkannak hírlapi kacsák, divatos angol szóval élve hoax-ok is. Mindannyian találkoztunk már szekérderéknyi dinnyékről, soha ki nem fogyó energiaforrásokról, kávét főző kutyákról, sztárok (igazából sosem)viselt dolgairól és “éveken át húzódó terhességéről” szóló hírekkel. Természetesen ezeknél fajsúlyosabb hírek és összeesküvés-elméletek is keringenek, de mivel nem törünk a Konteóblog babérjaira, elégedjünk meg annyival, hogy sem az összeesküvés-elmélet, sem a hírlapi kacsa nem mai találmány, és hatásuk alól persze Magyarország – történetünk idején az…

Tovább
1956 

Budapesti háziasszonyok és a nyugalmazott postarabló – röplapok 1956

Az 1956-os forradalom legtöbb eseménye jól dokumentált és alaposan feltárt, ugyanakkor léteznek kevésbé ismert, vagy kevésbé látványos mozzanatok is. Az egyik ilyen a röplapok kérdése, amelyeket mindkét oldal használt, sokszor azért, hogy minél több emberhez jussanak el, sokszor pedig a hagyományos információs csatornák hiányában. Mostani posztunkban ezekből szemezgetünk néhány darabot, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Tovább