Forrás Ókor 

Emberáldozatok a köztársaság kori Rómában

Tóth Gergely A vallás, és ezáltal az istenek megjelenése magával hozta a különféle szabályokat, imákat, rítusokat. Az egyes mítoszokban gyakran találkozhatunk régebbi szertartásokkal vagy azok eredetét magyarázó történetekkel. A rítusok közül kiemelkedőek az egész közösség által különféle okokból – pl.: bajelhárítás, istenek kiengesztelése, egy kérés teljesülése stb. – bemutatott áldozatok, amelyeknek több fajtáját különböztethetjük meg: 1.) étel- és italáldozatok; 2.) növényáldozatok; 3.) véráldozatok. Ez esetben lehet szó állat vagy emberáldozatról, utóbbinál kényszerített és önkéntes áldozatot különböztethetünk meg.

Tovább
Forrás Ókor 

A római hadrend fejlődése a kezdetektől a köztársaság végéig

Tóth Gergely A római hadsereg az ókor egyik legjobb hadserege volt. Sikereinek okát már a kortársak is kutatták, és több elmélet is született, miben rejlik a római legiok sikereinek oka. A görög Polybios (Kr.e. 200 k.-118) a vallásossággal és a táborépítéssel magyarázta (de a kifogyhatatlan emberanyagot is megemlítette), a zsidó Iosephus Flavius (Kr.u. 37-100) a kiképzéshez, valamint a fegyelemhez, a római Vegetius (? – Kr.u. 450) a kiképzés, fegyelem és hozzáértés hármasához közötte Róma sikereit.

Tovább
Forrás Ókor 

Tiberius császár, Capri vén bakkecskéje

Tiberius császár, Augusztus kijelölt utódaként, meglehetősen ellentmondásos emléket hagyott maga után. Tulajdonképpen idős emberként került a Római Birodalom élére, és addigi élete során számos megaláztatást kellett átélnie, ami alighanem sokat rombolt az amúgy sem szilárd kedélyállapotán. Uralkodása végén Capri szigetére vonult vissza, ahol orgiákat rendezett, és szinte teljesen kivonta magát az uralkodói teendői alól. Mai posztunkban Suetonius császáréletrajzaiból veszünk elő néhány esetet, amikor is a császári családban “divattá vált” a halálra éheztetés, és a mérgezés, mialatt a császár pedofil hajlamainak áldozott Capri szigetén.  

Tovább
Forrás 

Laudatio Turiae – egy asszony dicsérete

Hursán Szabolcs A római állam köztársaságnak nevezett berendezkedése rendkívüli megrázkódtatások között adta át helyét a császárságnak/principátusnak. Az erőszakos események sora a Julius Caesar elleni merényletet (Kr.e. 44) követő nyílt polgárháborúban érte el tetőpontját. Amikor Cicero Kr. e. 43-ban áldozatul esett a Caesar örököseiként fellépő erők tisztogató intézkedéssorozatának (latinul: proscriptio), az a római történelem, elsősorban magánlevelezése által bennfentes információkat közlő szemtanújának elvesztését is jelenti számunkra. A következő időszakot az irodalmilag képzett politikus halálával egyfajta homály lengi körül. Márpedig a Kr. e. 43-tól Kr. e. 31-ig lezajló időszakban döntő jelentőségű eseménysorozat megy…

Tovább