Forrás Kult Szocializmus 

Ufóláz a rendszerváltás környékén

Tóth Eszter Zsófia „Hamarosan az osztályban mindenki jókat kuncogott, amikor Katus tanár úr belekezdett a „földönkívüliekkel kapcsolatos legfrissebb kutatások” eredményeinek taglalásába. Valaki elnevezte Ufó Karcsinak, és ez a gúnynév hamarosan az egész iskolában elterjedt. Habár gyermekkori álmomat – űrhajós szerettem volna lenni – már rég feladtam, nagy érdeklődéssel hallgattam a titokzatos idegenekről szóló előadásait, s ahogy teltek a hetek-hónapok, egyre inkább a hatása alá kerültem.”– ábrázolta Kötter Tamás az 51-es körzet című novellájában egy tanárt, aki kifejezetten intenzíven érdeklődött a földönkívüliek iránt. Katus tanár úr lelkesedése nem számított egyedi esetnek…

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

Étvágy az imákra – rendhagyó könyvismertető

Tóth Eszter Zsófia Poós Zoltán: Étvágy az imákra. Kalligram, Budapest, 2017. „Különös utazásra hívja olvasóját, aki bejárhatja a rendszerváltás Magyarországát”  olvashatjuk a kötet fülszövegében, mely az író negyedik regénye. A 20. századi magyar történelem olyan alapvető élményeiről kaphatunk e kötetből élményalapú megéléstörténeteket, mint az 1956-os forradalom leverésének traumája, a nagyvárosi bevándorlás és a rendszerváltás szabadságélménye. Ha szeretnénk jobban megérteni a XX. századot egyéni perspektívából, remek olvasmány e plasztikus, néhol ironikus, logikus vonalvezetésű, letehetetlen kötet.

Tovább
Forrás Hidegháború 

“Kiemelt relációjú térség”: A Közel-Kelet – Könyvrecenzió a magyar-arab kapcsolatok történetéről

Napjainkban a Közel-Kelet említésekor a legtöbb magyarnak – sajnálatos, de nem elítélhető módon – olyan dolgok jutnak először az eszébe, mint a „migrációs válság, káosz, szélsőséges iszlamizmus, vagy a terrorizmus”. Pedig volt időszak a magyar történelemben, amikor Budapest az arab térség egyes országaival  nagyon jó viszonyt ápolt, valamint az állami média pozitív színben tüntette fel a “haladó szellemiségű” arab államok és mozgalmak harcát Izraellel, illetve az “imperialistákkal” szemben. A mai napig, Magyarországon belül – elsősorban azok, akik a szocializmus idején telepedtek le a hazánkban – és kívül nem kevés nosztalgiával…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

A törökbálinti zendülés, avagy ki védi meg a hazát?

A zendülések, már amelyiket nem próbálják meg agyonhallgatni, mindig is komoly érdeklődésre tarthattak számot, pláne ha olyan időszakban estek meg, mint az 1989 és 1991 közötti rendszerváltás/rendszerváltoztatás/átmenet (nem kívánt törlendő). Az ország állapota, illetve a társadalmi változások nagyon hamar leszűrődnek a hadseregbe, főleg ha sorozott haderőről van szó, így az 1989-es, de főleg 1990-es változások komolyan befolyásolták a Magyar Néphadsereg (majd Honvédség) képét és harci szellemét, hiszen a behívott újoncok magukkal vitték, az “új idők új dalait”, amelyeket a legéberebb kapuőrség sem volt képes megállítani a laktanyakerítésnél. Ehhez járult még…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Sátánisták és a rendszerváltás

Tóth Eszter Zsófia A nagy társadalmi kataklizmák, így a rendszerváltás idején is felerősödnek a félelmek az emberekben az újtól, az ismeretlentől. Ennek a félelemnek az egyik megjelenési formája volt az ún. sátánista veszély, mint morális pánik is, amely az 1980-as évek végén, 1990-es évek volt a legerősebb. Ma is emlékszem arra, mikor 1990 fagyos telén egy alkalommal izgatottan állított be angoltanárnőm: sátánista veszély van, ami azt jelenti, hogy minden olyan kamasz lány veszélyben van, akinek szerepel 6-os a személyi számában. Ugyanis az érintetteket elviszik a sátánisták, és orgiákban való részvételre kötelezik…

Tovább
Cigányság Forrás 

Csalog Zsolt „alulnézeti pozíciója”

A Romológia folyóirat olvasóinak bizonyára Csalog Zsolt neve hallatán mindenekelőtt a Kilenc cigány és A cigányon nem fog az átok című kötetei jutnak az eszébe, vagy az, hogy a Kemény István nevével fémjelzett cigány kutatás meghatározó egyéniségeként járta az országot. Nem is beszélve a cigányság tarthatatlan helyzetét bemutatni szándékozó tanulmányairól, vagy hol a cigányság helyzetének megoldását sürgető, hol a jogaikért síkraszálló publicisztikáiról. Soltész Márton Csalog Zsolt című kötetét olvasva kitárul az ember előtt az élettörténet és maga a teljes életmű, aminek csak egy szeletét képezték az imént említett munkák. A…

Tovább
Forrás Hidegháború 

Tömegoszlatás géppisztolyokkal – tragédia a „Wujek” bányánál

1981. december 16. a lengyelországi hadiállapot legvéresebb napjaként vált hírhedtté. A katowicei „Wujek” bánya munkásainak ekkor már három napja tartó tüntetését ugyanis ezen a napon kísérelték meg feloszlatni a lengyel hadsereg és milícia egységei. Az összecsapások során, máig vitatott körülmények között, a karhatalmi alakulatok tüzet nyitottak a bányászokra 9 főt megölve és 23 főt megsebesítve közülük. Az ország tragikus gazdasági helyzetének hatására Lengyelországban az 1980-as évek elejére egyre jobban megrendült a kommunista állampárt hatalmi helyzete. Az egyre súlyosabb belpolitikai válság hatására 1981 őszén Stanisław Kania főtitkárt – alig egy évvel…

Tovább
Forrás 

Antall József külpolitikájának főbb irányvonalai I. – A magyar–szovjet kapcsolatok

Nyári Gábor – Rapali Vivien Amikor 1990 tavaszán Antall József személyében ismét szabadon választott miniszterelnöke (és persze kormánya is) lett Magyarországnak, egyebek mellett a külpolitikát is teljesen új alapokra kellett helyezni. Az alapállás – kelet és nyugat határán – persze nem változott, és a helyzet is ismerős lehetett az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követő időszakból, annyiban legalább is biztosan, hogy a frissen függetlenedő országnak gyorsan kellett megtalálnia új helyét az erősen változó világban. Fontos volt egyrészt a nemzeti érdekek képviselete, másrészt mind keleti, mind nyugati irányú kapcsolataink komoly átértékelésre szorultak. Mai…

Tovább