20. század Forrás Szocializmus 

+18!!! „Amíg a tettesek nevét nem közölhetik” – Szocialista szemérem a sajtóban egy család meggyilkolása után

Dulai Péter „Rozsi János Paprika utcai lakost és családját ismeretlen tettes megölte. A rendőrség a nyomozást folytatja.” A Kádár-korszakból három olyan többrendbeli emberölés került be a hazai kriminalisztika történetébe, amikor egy egész családdal végeztek. Figyelemreméltó, hogy ez a három kiemelt tárgyi súlyú bűncselekmény viszonylag rövid idő, mindössze öt év leforgása alatt történt. [1] A szegedi Paprika utcában 1961. április 25-én elkövetett ötösgyilkosság a szakmai kihívások mellett a kirívóan brutális módszer miatt okozta a legnagyobb fejtörést a rendőrségnek. Hogyan kell kommunikálni egy ilyen esetet a közvélemény felé egy olyan országban, ahol…

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

KÖNYVISMERTETŐ – Dulai Péter: Gyilkosság a panel tetején

A különféle – elsősorban élet- és vagyon elleni – bűncselekmények mindig is kiemelt érdeklődésre számíthattak mind a szakmabeliek, mind a laikus közönség részéről. Nem véletlen a krimi műfajának évszázadok óta töretlen szárnyalása (és nyugodtan ide vehetjük akár az ókori görög drámákat is például, hiszen azok sincsenek híján minősített bűncselekményeknek), és a bűnügyi hírek hatalmas nézettségi/olvasottsági száma. Azon ügyek, amelyek a bűncselekmény tárgya, az elkövetés módszere vagy az elkövető különös kegyetlensége miatt különlegesnek számítanak, még inkább „népszerűek”, elég csak a számos filmben/regényben/konteóban megénekelt D. B. Cooper történetére, vagy hazai vizeken a…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

„Két kifli sétál az utcán, melyikük a rendőrgyilkos? – viccek és szólások az évtized bűnügyében

Dulai Péter Soós Lajossal, a rendszerváltás előtti Magyarország leghírhedtebb köztörvényes bűnözőjével kapcsolatban nem túl ízléses poénok keringtek a Kádár-korszak utolsó évtizedében. vicc nem akárkiről születik, vagyis a Soós és társai által elkövetett bűncselekmények nem csak kriminalisztikai szemszögből megkerülhetetlenek, a bűnügy a közbeszédben is önálló életre kelt a ’80-as évek Magyarországán.

Tovább
Forrás 

CSI: Budapest – Gyerekgyilkosság a Czuczor utcában

1913. február 17-én brutális rabló- és egyben gyerekgyilkosság híre rázta meg a budapesti Czuczor utca környékét, majd másnaptól a sajtón keresztül a főváros közvéleményét is. Az esetről tudósított Kosztolányi Dezső is, 1972-ben pedig a Tükör folyóiratban Pintér István ismertette a kegyetlen gyilkosság történetét. Most az ő írása és a korabeli sajtó alapján elevenítjük fel az eseményeket, és a gyilkos utáni hajtóvadászatot, amely során a szerencse a rendőrök mellé szegődött. De mi vitt rá egy csavargót, hogy kirabolja egy szegény özvegyasszony lakását – holott tudta, csak minimális zsákmányra számíthat – és…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

CSI: Szekszárd – Rendőrgyilkosság a nyílt utcán

A történészi munka során többször van úgy, hogy az ember kutatás-keresgélés során bukkan rá teljesen véletlenül érdekes, vagy esetünkben brutális hírekre, forrásokra. Így volt ez mai cikkünk esetében is; egy katonatiszt (és másodállásban elismert énekes-zeneszerző) életpályájához kerestem adatokat, amikor a Tolnamegyei Ujságban rábukkantam egy fényes nappal elkövetett kegyetlen rendőrgyilkosság történetére. A szekszárdi bűneset érthetően megrázta a városkát, hiszen az elkövetés körülményei még mai szemmel is elképesztőek. Régi bűntényeket bemutató sorozatunkban következzen most Palásthy János rendőrtisztviselő meggyilkolásának szomorú története.

Tovább
19. század Forrás 

CSI Budapest: a zugligeti hasfelmetsző

Korábbi cikkünkben írtunk az 1900-as évek eleji budapesti rendőrség nyilvántartó rendszeréről és akkor még nem nyilvános múzeumáról, ahol a sikeres elfogások mellett több megoldatlan ügy bűnjelei is helyet kaptak. Az egyik ilyen volt az 1898. június 24-én elkövetett vízivárosi kéjgyilkosság, amelyről a sajtóban számos, egymásnak ellentmondó állítás jelent meg. Egyes cikkek „sima” rablógyilkosságról tudósítottak, a kéjgyilkosság csak később jelent meg. Akkor viszont sok újságíró a tíz évvel korábban Londonban tevékenykedő – és ma is ismeretlen – Hasfelmetsző Jack tevékenységéhez hasonlította a kegyetlen gyilkost, nem alaptalanul.

Tovább
19. század 20. század Forrás 

CSI: Budapest; az első rendőrmúzeum

A bűnügyek, legyen szó zsebtolvajlásról vagy brutális rablógyilkosságról, mindig is izgalomba hozták a közvéleményt, és a társadalom lehetőségeihez mérten igyekezett kézrekeríteni és megbüntetni a mindenkori tetteseket. Ez persze ma sem mindig egyszerű, több száz éve meg aztán pláne nem volt az. Nagy ugrást a 19. század hozott, ekkor jelent meg a legtöbb helyen egyrészt maga az intézményesített rendőrség (természetesen rendvédelmi és nyomozó szervek korábban is működtek, általában városi-megyei szinten), a század végére pedig kialakult több, ma is használt nyomozati és egyéb eljárás, ami igencsak megnehezítette a rosszfiúk dolgát.

Tovább
Forrás Szocializmus 

A (nemzet) párt védelmében

 Eredetileg természeti katasztrófák elhárítására, veszélyes bűnözők elfogására és tömeg rendezvények biztosítására hozták létre 1956 decemberében, hivatalos nevén, a lengyel Népi Milícia Motorizált Utóvédjét (ZOMO – Zmotoryzowane Odwody Milicji Obywatelskiej). Hamarosan azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a ZOMO tényleges feladata az államhatalom bármilyen áron való védelme volt, amely cél érdekében minden eszköz megengedett.

Tovább
1918-1939 Forrás 

A budapesti rendőrség „gyilkos-autója” – Bűnügyi helyszínelés négy keréken a Horthy-korszakban

Androvicz Gábor Írásomban a magyar rendőrség első helyszínelő autójának bemutatásával bepillantást nyerhetünk egy kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb – s napjaink bűnügyi sorozatainak köszönhetően nagy népszerűségnek örvendő – témába: hogyan, milyen eszközökkel igyekeztek bűnügyeket felderíteni, nyomokat és bizonyítékokat gyűjteni a korszak detektívjei.

Tovább