1956 Szocializmus 

Cum Deo pro patria et libertate- A hit “harcosai” 1956-ban

Recenzió: Magyar kereszténydemokraták és 1956. Szerk.: Kiss Mária Rita. Barankovics István Alapítvány, Budapest, 2017. 380. p. 1945-ben úgy tűnhetett: bár hazánk a vesztes oldalon fejezte be (ismét) az egész világot megrengető háborút, mégis megszabadult a kínzó, könyörtelen rablánctól, a nyilas diktatúrától. Szabad(nak tűnő) választásokat tartottak az országban, ahol az urna elé járulók voksukkal kijelentették: a polgári-keresztény jövőt tudnak és akarnak elképzelni Magyarországon. A kereszténydemokrácia pártja, a Demokrata Néppárt még a II. világháború idején, 1944-ben alakult meg, de a „felszabadítás” utáni időszaktól követően, fontos politikai tényezője lett a Nemzetgyűlésnek. Igazán meghatározóvá…

Tovább
Szocializmus 

Tilt vagy tűr?- A Kádár-rendszer viszonya a szexualitáshoz

Recenzió: Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus. Libri Kiadó, Budapest, 2014. 180. p.   A szerzőpáros a Kádár- rendszer és a szexualitás viszonyát mutatja be kutatásaikon keresztül, melyet jó pár publikáció, interjú, korabeli dokumentumfilm megtekintése előzött meg. Ha feltesszük magunkban azt a kérdést, hogy az „átkosban” hogyan viszonyultak a szexszel kapcsolatos témákhoz a rendszer irányító, azt válaszolnánk rögtön: prűdként, tabu téma volt a kádárizmus tekintetében. (Én is ugyanígy voltam, amíg el nem olvastam a Szex és szocializmus című könyvet.) A Kádár- rendszer lényegében „lazábban” kezelte az alábbi…

Tovább
Forrás Kult 

Vérvád és ördögűzés – mikrotörténeti kutatások összevetése a 15. és 18. századból

Egy recenzió formájában annak eredek nyomába, hogy az egyházon belüli harcnak milyen szerepe lehetett a trenti vérdvád és háromszáz évvel később Zomborban az ördögűzés miatt. De elsősorban arra keresem a választ, hogy milyen nehézségek rejlenek abban, ha egy kutató a mikrotörténeti (jellegű) művében többet szeretne megmagyarázni, mint ami a mikrotörténet keretei közé befér. Minden bizonnyal kimondhatjuk, hogy a mikrotörténelemmel foglalkozó műveken belül a késő középkor, a kora újkor és a 18. század feldolgozása felülreprezentált.[1] Ennek okait természetesen sok mindenre visszavezethetjük, elsősorban talán arra, hogy az elmúlt bő száz évvel foglalkozók számára…

Tovább