Forrás Hidegháború 

A cionista vízióktól a zsidó államig – Recenzió Palesztina 1948 előtti történelmét vizsgáló könyvről

A közvélekedés, a szakirodalom és a tankönyvek nagy része szerint a máig érezhető arab-izraeli ellentét pont hetven évvel ezelőtt vette kezdetét: 1947. november 29-én tartották az ENSZ-ben a „Palesztina gazdasági egységgel egybekötött felosztási tervéről” szóló szavazást, amely egy arab, egy izraeli állam létrehozását, illetve Jeruzsálem nemzetközi felügyelete alá helyezését jelentette. Ezen évforduló alkalmából az NTF most nem egy szakcikkel, hanem a témához idevágó könyvrecenzióval készült, mégpedig Kalmár Zoltán: Zsidók Palesztinában – A cionista vízióktól a zsidó államig. Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2017. (152) című monográfiájából. Ebből többek közt megtudhatjuk, hogy az ENSZ…

Tovább
kora újkor Középkor 

Botlik Richárd: Az 1526. évi mohácsi csata „árnyékseregei” (e-book) Budapest, 2017. (84. o.)

Illik Péter „Ha van Isten, földtől a fényes égig Rángasson minket végig. Ne legyen egy félpercnyi békességünk, Mert akkor végünk, végünk.” Ady Endre: Nekünk Mohács kell (részlet)   A történész doktor rövid, digitális formában megjelent kötete több szempontból is újszerű, hovatovább provokatív. Elsőként azért, mert kizárólag pdf formátumban jelent meg, és a szerző academia.edu oldaláról tölthető le. Ezáltal bizonyítja a történelem szekularizáltságát (mindenki elérheti, elolvashatja), valamint megelőzi a kötet fizikai jellemzőinek kritikáját is. Botlik Richárdtól nem áll távol az ismeretterjesztés e formája, figyelembe véve, hogy saját blogot tart fenn Szapolyai…

Tovább
Forrás 

Műveltség és társadalmi szerepek: arisztokraták Magyarországon és Európában. Learning, Intellect and Social Roles: Aristocrats in Hungary and Europe

Zsidai Réka A tanulmánykötet a Speculum Historiae Debreceniense (A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Kiadványai) sorozat keretein belül jelent meg 2014-ben, immár a sorozat 18. darabjaként. A szerkesztők értelemszerűen a Debreceni Egyetem munkatársai, a sorozatszerkesztő, s egyben a kötet egyik szerkesztője Papp Klára. A sorozat korábbi darabjai foglalkoztak többek között arisztokrata életpályákkal és életviszonyokkal (2009), a jobbágyvilág megszűnésével Magyarországon (2010), majd Debrecen 650 éves évfordulója alkalmából jelentek meg várostörténeti tanulmányok (2011), továbbá a középkori francia–magyar kapcsolattörténetnek is szenteltek egy kötetet (2012), de az identitás problematikájáról is tettek közzé tanulmánykötetet (2013). Jelen…

Tovább
1956 Szocializmus 

Cum Deo pro patria et libertate- A hit “harcosai” 1956-ban

Recenzió: Magyar kereszténydemokraták és 1956. Szerk.: Kiss Mária Rita. Barankovics István Alapítvány, Budapest, 2017. 380. p. 1945-ben úgy tűnhetett: bár hazánk a vesztes oldalon fejezte be (ismét) az egész világot megrengető háborút, mégis megszabadult a kínzó, könyörtelen rablánctól, a nyilas diktatúrától. Szabad(nak tűnő) választásokat tartottak az országban, ahol az urna elé járulók voksukkal kijelentették: a polgári-keresztény jövőt tudnak és akarnak elképzelni Magyarországon. A kereszténydemokrácia pártja, a Demokrata Néppárt még a II. világháború idején, 1944-ben alakult meg, de a „felszabadítás” utáni időszaktól követően, fontos politikai tényezője lett a Nemzetgyűlésnek. Igazán meghatározóvá…

Tovább
Szocializmus 

Tilt vagy tűr?- A Kádár-rendszer viszonya a szexualitáshoz

Recenzió: Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus. Libri Kiadó, Budapest, 2014. 180. p.   A szerzőpáros a Kádár- rendszer és a szexualitás viszonyát mutatja be kutatásaikon keresztül, melyet jó pár publikáció, interjú, korabeli dokumentumfilm megtekintése előzött meg. Ha feltesszük magunkban azt a kérdést, hogy az „átkosban” hogyan viszonyultak a szexszel kapcsolatos témákhoz a rendszer irányító, azt válaszolnánk rögtön: prűdként, tabu téma volt a kádárizmus tekintetében. (Én is ugyanígy voltam, amíg el nem olvastam a Szex és szocializmus című könyvet.) A Kádár- rendszer lényegében „lazábban” kezelte az alábbi…

Tovább
Forrás Kult 

Vérvád és ördögűzés – mikrotörténeti kutatások összevetése a 15. és 18. századból

Egy recenzió formájában annak eredek nyomába, hogy az egyházon belüli harcnak milyen szerepe lehetett a trenti vérdvád és háromszáz évvel később Zomborban az ördögűzés miatt. De elsősorban arra keresem a választ, hogy milyen nehézségek rejlenek abban, ha egy kutató a mikrotörténeti (jellegű) művében többet szeretne megmagyarázni, mint ami a mikrotörténet keretei közé befér. Minden bizonnyal kimondhatjuk, hogy a mikrotörténelemmel foglalkozó műveken belül a késő középkor, a kora újkor és a 18. század feldolgozása felülreprezentált.[1] Ennek okait természetesen sok mindenre visszavezethetjük, elsősorban talán arra, hogy az elmúlt bő száz évvel foglalkozók számára…

Tovább