20. század Forrás Hidegháború Horthy-kor II. Világháború Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Mihályi Balázs (szerk.): Titkos bunkerek. A magyarországi óvóhelyek története 1917-2022.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy a bombabiztos óvóhelyek, föld alá telepített gyárak, erőművek, titkos egykor volt (vagy éppen ma is aktív) katonai/polgári vezetési pontok sok olyan embert is érdekelnek, akiket amúgy nem mozgat meg a történelem. Napjainkban már számos, korábban szigorúan titkos bunker (a kötet szerzői, és most mi is a szó életvédelmi létesítmény jelentését használjuk) látogatható, vagy mert elhagyottan áll, vagy mert (és ez a jobbik eset) múzeumként, akár tematikus túrákkal, vezetéssel várja az érdeklődő közönséget. Számos sajtócikk, videó és külön honlapok foglalkoznak az egyes hazai és külföldi óvóhelyekkel, ugyanakkor eddig…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Mindszenty József és Ludas Matyi

Sz. Nagy Gábor Mindszenty József (1892–1975) hercegprímás személye az 1945–1949 közötti időszakban igen intenzíven jelent meg a korszak baloldali (kommunista és szociáldemokrata) politikai sajtótermékeiben. Megválasztása után, ha nem is jóindulat, de egyfajta „majd meglátjuk” típusú várakozás volt megfigyelhető. Azonban mindez nem tartott túl sokáig: 1945 végén már megindultak a baloldali sajtó támadásai. Írásomban a politikai lapok mellett igen fontos szerepet játszó Ludas Matyi című „szatirikus hetilap”-ban megjelent írásokat veszem górcső alá.

Tovább
20. század Forrás Holokauszt Horthy-kor II. Világháború 

Egy elfeledett államtitkár: Horváth Béla életpályája, II. rész

Francz Norbert A 19. századi hivatalnoknemesség kései tipikus képviselőjeként előbb szembesülnie kellett a „régi magyar világ” összeomlásával, hogy majdan a Horthy-korszak klasszikus köztisztviselőjeként, végigjárva a ranglétrát, megtalálja számítását. A sors különös fintora, hogy a háttérben addig megbízhatóan és csendesen munkálkodó hivatalnok Magyarország történetének talán legsötétebb időszakában kényszerült politikai szerepet vállalni a belügyminisztérium élén. Ez azonban mára már jobbára elfeledett ténynek számít. Jelen tanulmány eddig ismeretlen, sehol nem publikált visszaemlékezés alapján kívánja felvázolni Horváth Béla életének főbb állomásait, ezzel is hozzájárulva emlékének fennmaradásához. A tanulmány második részében Horváth Béla életútjának 1944…

Tovább

Egy burzsoá illúzió – Az egyetemi autonómia ügye egykor és máskor

Révész Sándor Az állam kormányzó igénye és az egyetemek autonómia igénye mindig összesúrlódott, de az egyetemi autonómia brutális eltiprása csak az abszolutista hatalmakat jellemezte. „És meg vagyok győződve, hogy az egyetemi autonómiának még akkor is, ha valamikor államférfiúi tévedések ez országban a többi autonómiákat mind megszüntetnék, fenn kellene maradnia. Kellene, mert ilyen egyetemek mellett szól a közel ezredéves tapasztalat Angol- s Némethonban; ilyeneket állít a megtört Franciaország, az ily egyetemek elleni bűneinek súlyát viseli monarchiánk, és mert nem ilyen volt a mi egyetemünk, azért nem lett nagyobb jelentőségűvé hazánkra. /../…

Tovább
20. század Forrás Hidegháború Szocializmus 

A kolorádóbogarak elleni harc az 1950-es években, vagyis „az amerikai imperializmus egy újabb csapása”

Tóth Eszter Zsófia  Gyerekkoromban, mikor apám mesélt este, mindig igaz történeteket mesélt, sokszor a saját gyermek- és ifjúkoráról. Az egyik ilyen történet a kolorádóbogarakról szólt, arról, hogy gimnazistaként menniük kellett a krumpliföldekre, irtani a kolorádóbogarakat, mese nem volt, kötelezően irtani kellett, azt mondták nekik, az amerikai imperializmus újabb támadása a ma már krumplibogárként elhíresült kártevők személyében jelenik meg. Akkoriban, amikor ezt mesélte, fogalmam sem volt, mi az a Colorado, és Amerika is csak az Amerikából jöttem játék révén valami messzi, távoli világ volt, ahová mi sosem jutunk el.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Két nő szerepe egy ÁVH nyomozásban

Hajabácsné Dobos Dóra 1950 júliusában egy Barta Dezső nevű főhadnagy, aki az Államvédelmi Hatóság munkatársa volt, több másolatot gyűjtött össze azzal a céllal, hogy megfelelő összeköttetések révén eljuttassa Amerikába vagy Angliába, amiért cserébe magának és az akcióban részt vevő személyeknek kért volna disszidálási lehetőséget megfelelő biztosítékkal. Akciója azonban, főleg az indiszkréció hiánya miatt, kudarcba fulladt, az ÁVH elkezdte felgöngyölíteni az ügyet, ismerősei és rokonai lettek őrizetbe véve, előállítva és elítélve, míg ő maga menekülés közben tüdőlövést kapott, végül főbe lőtte magát. Ügyét egy korábbi tanulmányomban az ÁVH vizsgálati dossziékat elővéve…

Tovább
20. század 

„Hiszen még a felkelés első hetében, a tűzszünetben is jöttek hölgyek szőrtelenítésre” – A nők szőrtelenítési szokásai a Kádár-kori szocializmusban

Kovácsné Magyari Hajnalka A nők szépség iránti vágya megkérdőjelezhetetlen, de hogy mi számít szépnek, az időről időre változik, és alkalmazkodik az aktuális szépségtrendekhez. A szépségtrendek kialakulásához pedig az univerzális szépségjelek mellett hozzájárulnak a társadalmi, gazdasági és sokszor politikai változások is. Jelen tanulmányom testtörténeti jellegű és a szőrtelenítés problematikájával foglalkozik.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szabotázs a Láng Gépgyárban

A szabotázs régóta ismert módszer, amit többnyire olyanok alkalmaznak, akik nem tudnak/akarnak/mernek nyíltan szembefordulni aktuális ellenségeikkel. Így jártak el azok a cseh vagy francia munkások, akiknek német hadiüzemekben kellett dolgozniuk a második világháború alatt, és nem egyszer készítettek hibás fegyvereket vagy robbanószer helyett homokkal töltötték meg a bombákat. Szabotázzsal vádolhatták meg például azt a mozdonyvezetőt, aki lassabban ért célhoz az adott (hadi)szállítmánnyal. A szabotázs, mint bűncselekmény békeidőben is megmaradt, sőt kiegészült több hasonló kategóriával, és nem egyszer a politikai megtorlás eszközéül is szolgált. Erre jó példa, hogy az 1956-os forradalmat…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szembesítés 1989-ben: az író elvtárs esete a Gulág-elítéltekkel

Murai András – Németh Brigitta A következő történet három főszereplője: Berkesi András, a Kádár-rendszer egyik legsikeresebb bestseller írója, volt ÁVH-s tiszt, egy Gulág-túlélő, Nagy Sándor valamint egy Gulág-rab fia, Balikó Mihály, akik a rendszerváltás évében egy nyilvános rendezvényen találkoztak. A találkozás az író számára váratlan volt, a másik két szereplő azonban lélekben készült az eseményre. Nagy Sándor, egykori Gulág-rab 40 éve nem nézhetett annak a szemébe, aki szovjet lágerekbe juttatta, Balikó Mihály pedig kérdéseket akart feltenni az író elvtársnak, aki 1948-ban vallatta, verte az apját, majd átadta a szovjet hatalom…

Tovább
20. század Szocializmus 

Sic transit gloria mundi? – Nekrológok Andics Erzsébetről

1986. április 2-án elhunyt Andics Erzsébet, az 1945-1956 közötti évek egyik legmeghatározóbb történetpolitikai szereplője. Halálhírét két nappal később közölték a lapok. A magyarországi történettudomány hajdani „erős emberének” emléke alig pár sort ért csak meg az újságokban, de a Századok is csupán felsorolás szintjén említette meg a Magyar Történelmi Társulat (MTT) 1986. évi halottjai közt, noha a testület korábbi elnökéről volt szó – még a Párttörténeti Közleményekben is valamelyest kritikusabb hangvételű nekrológot olvashattak róla az érdeklődők.

Tovább