Forrás Hidegháború 

A Szabad Európa Rádió megalapítása és első évei

A Szabad Európa Rádióról szinte mindenki hallott, elsősorban az 1956-os tevékenysége miatt. Ez az adó közvetített a leghitelesebben a forradalmi eseményekről, és buzdította az emigrációból az itthoni magyarokat a kitartásra. Sokaknak talán a gyerekkori mesékből is ismerős lehet a Szabad Európa, hiszen a nagyszülők a régi rádiókon esténként titokban próbálták behozni a zavarások miatt sercegő adót, hogy a világ dolgairól „más szemszögből” is tájékozódjanak. De mi is volt valójában a Szabad Európa Rádió? Hogyan jött létre és kinek volt a szócsöve? Kik dolgoztak a szerkesztőségben és mennyire mondható el, hogy…

Read More
Forrás Szocializmus 

A remény rabjai: lázadás a tiszalöki internálótáborban

1945 után Magyarországon (és a szocialista tömbben is) számos internáló és egyéb tábor létesült, amelyekbe az új hatalom számára veszélyt jelent(het)ő embereket zárták.Voltak közöttük olyanok is – főleg a nyilas hatalom prominensei – akik teljes joggal kerültek rács mögé, a diktatúra kiépülésével azonban fokozatosan nőtt a “kisemberek” aránya, akiket sokszor egy rossz viccért, vagy akár egy névtelen feljelentés (egy nagyon komoly, géppel írt névtelen feljelentés, á la Tanú) miatt lettek internálva, sok esetben mindenféle bírói eljárás és ítélet nélkül. Kistarcsa, Recsk, vagy akár a Hortobágyi telepek (bár jogi szempontból a…

Read More
Forrás Szocializmus 

“Tapsolj, kopasz, különben elvisz az ÁVO!” – Az 5+2-es viccek a szocializmusban

Rajkort Miklós A „felszabadító” szovjet Vörös Hadsereg hivatalosan 1945. április 4-én a nyilas uralomtól és a nemzetiszocializmustól ugyan megtisztította Magyarországot, de „cserébe” hozott egy másik pusztító totalitárius politikai izmust: a (nemzetközi) szocializmust. A hitleri társától az alábbi szocializmus egyben tért el: nem faji, hanem osztályalapon likvidált, mind fizikailag, mind lelkileg. Cseberből vederbe – ahogy a magyar szólás mondaná.

Read More
Forrás Szocializmus 

“Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk!”

Jó eséllyel legtöbb olvasónk számára ismert a már blogunkon is említett A tanú című film ikonikus jelenete (melyik nem az?), amelyben elhangzik a mai poszt címét adó mondat. Bár a tíz évig “pihentetett” film jelenete, a politikailag alulképzett, de ennek ellenére a Narancskutató Intézet élére kinevezett Pelikán Józseffel és a citromba magyar narancsba harapó Bástya elvtárssal nagyon abszurdnak hat, alapja valós, ugyanis a Szovjetunió példáján felbuzdulva az 1940-es évek végén Magyarországon is bősz citrustermesztésbe kezdtek, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Mai posztunkban néhány, a Magyar Nemzetben és a Népszavában a hazai…

Read More