A dualizmus egyik csúcsterméke: a Magyar Királyi Posta Forrás 

A dualizmus egyik csúcsterméke: a Magyar Királyi Posta

Az ezredfordulóhoz érve az e-mailek gyorsaságával és a csomagszállító cégek tarifáival szemben alulmaradtak a világ postái. Hazánkban az Y és Z generációk számára talán már csak hivatalos leveleket és számlákat jelent az intézmény. Így aztán különösen érdekes megemlékezni arról, hogy ha volt egy olyan grandiózus, nemzetközileg is példaértékűen működő magyar intézmény, amelyre gondolva a Monarchia polgára büszkén húzhatta ki magát, az éppenséggel a Magyar Királyi Posta volt. Van-e ma Magyarországon olyan közintézmény, amelyre gondolva kihúzná magát az olvasó? Számos oka, sőt, szinte hagyománya van annak, hogy ilyet nehéz mondani. Mielőtt…

Tovább
Matrózbecsület  – az osztrák-magyar haditengerészet utolsó napjai Forrás I. Világháború 

Matrózbecsület – az osztrák-magyar haditengerészet utolsó napjai

1918 október végén végnapjait élte az Osztrák-Magyar Monarchia. Bár a hadsereg tartotta magát, és ellenség nem volt a határokon belül, a gazdaság romokban hevert, alig volt mit enni, és az emberek érthető módon belefáradtak az évek óta tartó háborúba. A hadsereg morálja viszonylag rendben volt – persze mindennaposak voltak a dezertálások, és egyre többen voltak a katonaszökevények, akik nem egyszer bandákba szerveződve fosztogattak – és bár a flottát megrázta a cattarói matrózlázadás, az összeomlás hirtelen, pár nap alatt következett be. A haditengerészet helyzete több szempontból különleges volt; a nagyobb hajók…

Tovább
Fogadatlan prókátor, avagy a csehszlovák diplomata, aki majdnem megdicsérte Kánya Kálmánt 1918-1939 Forrás 

Fogadatlan prókátor, avagy a csehszlovák diplomata, aki majdnem megdicsérte Kánya Kálmánt

Az első bécsi döntés létrejöttében nagy szerepet vállaló veterán diplomata, Kánya Kálmán nem úszott dicsfényben az etnikai elv alapján meghúzott határ miatt, mivel a magyar politikumban élesen támadták őt többek között azért, mert nem a trianoni béke értelmében elvesztett terület (vagyis az akkor már éppen autonóm kormánnyal rendelkező Szlovákia) visszaszerzéséért küzdött. A külügyminiszterségtől a még ballhausplatz-i szellemiségű Kánya kevesebb, mint egy hónappal a bécsi döntés aláírása után, 1938. november 28-án elköszönt, utóda korábbi kabinetfőnöke, Csáky István lett, aki inkább megfelelt Imrédy Béla miniszterelnök elképzeléseinek. Kánya búcsúzását azonban egy meglepő személy…

Tovább
Ajánló: The Great War – The Online Video Series – Videósorozat az első világháborúról I. Világháború 

Ajánló: The Great War – The Online Video Series – Videósorozat az első világháborúról

Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban még javában tombolt az első világháború. Az a fegyveres konfliktus, amely alapjaiban rengette meg az addigi európai (és világ-) rendet, és a békét követő rossz döntések és rendezések következtében előre megágyazott a második világégésnek, így joggal tekinthető a huszadik század őskatasztrófájának. A világháború centenáriuma ráirányította a hazai és nemzetközi szakma figyelmét a száz évvel ezelőtti eseményekre. 2014-től kezdődően számos kiállítás, konferencia, kötet és tudományos értekezés látott napvilágot. A huszonegyedik században azonban a legszélesebb rétegeket már az interneten keresztül lehet megszólítani. A világháló segítségével a téma iránt érdeklődők számára közelebb lehet hozni azt a világot, amely cezúrát…

Tovább
„Semmilyen körülmények között sem adja fel semlegességét.”  Követjelentések az első világháború Spanyolországából Forrás I. Világháború 

„Semmilyen körülmények között sem adja fel semlegességét.” Követjelentések az első világháború Spanyolországából

Miért maradt semleges Spanyolország az első világháborúban? Kísérletezett-e a két hatalmi tömb a spanyolok megnyerésével vagy legalább a közhangulat befolyásolásával? Milyen szerepet játszott az ország a békeajánlatok közvetítésében? Hogyan látták mindezt az osztrák-magyar diplomaták? És hogy került a központi hatalmak és spanyol támogatóik viszonyának középpontjába egy brüsszeli szobor?

Tovább
A Curie / U 14: a Monarchia francia tengeralattjárója Forrás I. Világháború 

A Curie / U 14: a Monarchia francia tengeralattjárója

1914. december 20-án délután lövések és géppuskasorozatok verték fel az ünnepi hangulatban leledző pólai (ma: Pula, Horvátország) hadikikötő nyugalmát. Hamarosan őrült felfordulás kerekedett: torpedónaszádok és motorcsónakok indultak meg a kikötő egy pontja felé, ahol éktelen lövöldözésbe kezdtek, a csatahajókon parancsszavak harsantak, a part pedig méhkasként bolydult fel. A ribillió oka a CURIE nevű francia tengeralattjáró volt, amely kis híján bejutott a belső kikötőbe, de miután fennakadt egy záron, legénysége megadta magát, a hajót pedig elsüllyesztették. Az eddig sem mindennapi történet azonban nem ért véget a búvárnaszád elmerülésével… Franciaország és az…

Tovább
Gáza – ahol magyar tüzérek brit tankokkal találkoztak Forrás I. Világháború 

Gáza – ahol magyar tüzérek brit tankokkal találkoztak

Jogosan vetődhet fel a kérdés, hol találkozhattak magyar katonák tankokkal az első világháború során? Hiszen a Monarchia nem gyártott harckocsit, illetve nem harcolt olyan fronton, ahol farkasszemet nézhetett volna a világégés egyik haditechnikai újításával. (Jegyezzük itt azért meg, hogy 1918-ban, a háború végén néhány osztrák–magyar egység harcolt a nyugati hadszíntéren is, elképzelhető tehát, hogy „összefutothattak” ott is tankokkal.) Mit keresett tehát néhány száz magyar katona 1916-ban török szövetségese oldalán a palesztin fronton? Nos, az osztrák–magyar csapatok látványa nem volt szokatlan a hadszíntéren, hiszen már az 1915-ös Gallipoli-hadműveletben is segédkeztek a…

Tovább
“I make bum-bum, make you bum-bum?” – Aki ágyúval köszön, annak lövéssel felelnek Forrás kora-újkor 

“I make bum-bum, make you bum-bum?” – Aki ágyúval köszön, annak lövéssel felelnek

Legyen szó hadi- vagy kereskedelmi hajózásról, rengeteg, a legapróbb részletekig szabályozott hagyomány és formaság alakult ki az évszázadok során, amelyek jelentős része ma is létezik. A szabályok többsége természetesen gyakorlati jellegű, ugyanakkor akadnak látszólag fölösleges ceremóniák is, amelyekre ugyanakkor hatalmas hangsúlyt fektettek még a 20. század elején is. Az egyik ilyen a hajók üdvözlése, ami a spanyol udvari etikettet idéző módon volt szabályozva, és be nem tartása sokszor összecsapásokhoz is vezetett. Persze adódtak viccesebb helyzetek is; ma pár ilyet mutatunk be, régi ismerősünk, dr. Gáspár Ferenc hajóorvos segítségével. Ha a…

Tovább
“Kannibálok földjén” – Egyszerű felfedezőútnak indult… Forrás 

“Kannibálok földjén” – Egyszerű felfedezőútnak indult…

Arról már több szó esett blogunkon is, hogy a helgolandi és lissai ütközetek után miként kezdett lassú, de biztos fejlődésbe a Császári és Királyi Haditengerészet, amelynek lobogóját hamarosan a világ túlfelén – például a Csendes-óceánon és Kínában is – megismerhette barát és ellenség is. A Zrínyi korvett 1890/91-es útja mellett a Fasana és Saida korvettek, valamint az Albatross ágyúnaszád is tett hasonló utakat, amelyek a kor szokása szerint a tudományos expedíció és a diplomáciai látogatás sajátos keverékét alkották. Az Albatross ágyúnaszád 1895-1898-as útja inkább az előbbi célokat szolgálta; Sydney-ben a fedélzetre szállt a…

Tovább
Kis hajók nagy zűrben: a balsikerű durazzói rajtaütés – “Égő fáklyaként kezdtünk körözni az aknamező fölött…” Forrás I. Világháború 

Kis hajók nagy zűrben: a balsikerű durazzói rajtaütés – “Égő fáklyaként kezdtünk körözni az aknamező fölött…”

Ahogy arról már több ízben írtunk, a Császári és Királyi Haditengerészet nagyon szép sikereket könyvelhetett el az első világháborúban; zsákmányolt tengeralattjárót, meglepte a Monarchiát meglepni készülő olaszokat, keményen odacsapott a jóval korszerűbb hajókkal rendelkező franciáknak és megállta helyét a japánokkal szemben is. De ahogy azt Virág elvtárs is megmondta, “csapásokat adunk és csapásokat kapunk”, így a veszteségek sem kerülték el őfelsége flottáját (sem). A legismertebb kudarc, a Szent István csatahajó elsüllyesztése mellett – bár a Monarchia viszonylag kevés egységet vesztett – is akadtak kudarcos, vagy legalább is súlyos veszteségekkel járó…

Tovább