Itt vagy
„Semmilyen körülmények között sem adja fel semlegességét.”  Követjelentések az első világháború Spanyolországából Forrás I. Világháború 

„Semmilyen körülmények között sem adja fel semlegességét.” Követjelentések az első világháború Spanyolországából

Miért maradt semleges Spanyolország az első világháborúban? Kísérletezett-e a két hatalmi tömb a spanyolok megnyerésével vagy legalább a közhangulat befolyásolásával? Milyen szerepet játszott az ország a békeajánlatok közvetítésében? Hogyan látták mindezt az osztrák-magyar diplomaták? És hogy került a központi hatalmak és spanyol támogatóik viszonyának középpontjába egy brüsszeli szobor?

Tovább
A Curie / U 14: a Monarchia francia tengeralattjárója Forrás I. Világháború 

A Curie / U 14: a Monarchia francia tengeralattjárója

1914. december 20-án délután lövések és géppuskasorozatok verték fel az ünnepi hangulatban leledző pólai (ma: Pula, Horvátország) hadikikötő nyugalmát. Hamarosan őrült felfordulás kerekedett: torpedónaszádok és motorcsónakok indultak meg a kikötő egy pontja felé, ahol éktelen lövöldözésbe kezdtek, a csatahajókon parancsszavak harsantak, a part pedig méhkasként bolydult fel. A ribillió oka a CURIE nevű francia tengeralattjáró volt, amely kis híján bejutott a belső kikötőbe, de miután fennakadt egy záron, legénysége megadta magát, a hajót pedig elsüllyesztették. Az eddig sem mindennapi történet azonban nem ért véget a búvárnaszád elmerülésével… Franciaország és az…

Tovább
“Kannibálok földjén” – Egyszerű felfedezőútnak indult… Forrás 

“Kannibálok földjén” – Egyszerű felfedezőútnak indult…

Arról már több szó esett blogunkon is, hogy a helgolandi és lissai ütközetek után miként kezdett lassú, de biztos fejlődésbe a Császári és Királyi Haditengerészet, amelynek lobogóját hamarosan a világ túlfelén – például a Csendes-óceánon és Kínában is – megismerhette barát és ellenség is. A Zrínyi korvett 1890/91-es útja mellett a Fasana és Saida korvettek, valamint az Albatross ágyúnaszád is tett hasonló utakat, amelyek a kor szokása szerint a tudományos expedíció és a diplomáciai látogatás sajátos keverékét alkották. Az Albatross ágyúnaszád 1895-1898-as útja inkább az előbbi célokat szolgálta; Sydney-ben a fedélzetre szállt a…

Tovább
Kis hajók nagy zűrben: a balsikerű durazzói rajtaütés – “Égő fáklyaként kezdtünk körözni az aknamező fölött…” Forrás I. Világháború 

Kis hajók nagy zűrben: a balsikerű durazzói rajtaütés – “Égő fáklyaként kezdtünk körözni az aknamező fölött…”

Ahogy arról már több ízben írtunk, a Császári és Királyi Haditengerészet nagyon szép sikereket könyvelhetett el az első világháborúban; zsákmányolt tengeralattjárót, meglepte a Monarchiát meglepni készülő olaszokat, keményen odacsapott a jóval korszerűbb hajókkal rendelkező franciáknak és megállta helyét a japánokkal szemben is. De ahogy azt Virág elvtárs is megmondta, “csapásokat adunk és csapásokat kapunk”, így a veszteségek sem kerülték el őfelsége flottáját (sem). A legismertebb kudarc, a Szent István csatahajó elsüllyesztése mellett – bár a Monarchia viszonylag kevés egységet vesztett – is akadtak kudarcos, vagy legalább is súlyos veszteségekkel járó…

Tovább
Az utolsó híres alföldi betyár – Farkas Jancsi kapcabetyár* Forrás 

Az utolsó híres alföldi betyár – Farkas Jancsi kapcabetyár*

Farkas Jancsi Hódmezővásárhelyen született 1838-ban. A Ráday-kort követően, az 1880-as években tevékenykedett, s talán ennek köszönhetően a róla szóló népi emlékek a folklór helyett már mindinkább a valóságot tükrözik. Bár nevét nem tartották olyan nagyra, mint Rózsa Sándorét vagy Bogár Imréét mégis hírhedté vált a Dél-Alföldön. Hódmezővásárhely az 1800-as évek végén (Forrás) Néhány forrás kocsin járó, igazságszerető betyárnak említi, aki idejének nagy részében békés polgárként élt. Ahogy azonban Szenti Tibor néprajzkutató is megfogalmazta: „Betyárkodó magatartása a XX. században már anakronisztikus jelenség volt. A romantikus betyárkorszak vele végleg lezárult.” Az 1892-es…

Tovább
“Lelküket a pokol várja” – Babáj Gyurka és bandájának “tündöklése” és bukása Forrás 

“Lelküket a pokol várja” – Babáj Gyurka és bandájának “tündöklése” és bukása

Babáj Gyurka és rablóbandája rövid idő alatt nagy hírnévre tett szert. A vezér nevét, Rózsa Sándor „betyárkirállyal” vagy Bogár Imrével szokták egy lapon emlegetni. Nem véletlen, hisz öt vármegye perzekutorai üldözték. Története abból a szempontból is érdekes, hogy tetteikkel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Szegeden felálljon a Ráday Gedeon vezette királyi biztosság, amely aztán hozzá láthatott a Szeged környéki rablóvilág felszámolásához. Ő maga ezt azonban két társával együtt már nem érhette meg, miután a pandúrok rajtuk ütöttek Csorváson. Népszerű ábrázolásmód: Betyárok a csárdában (Theodore Valerio képe) 1834. április 26-án született Makón….

Tovább
A fiumei cápa; uborkaszezoni sajtókacsa vagy vérengző fenevad? Forrás 

A fiumei cápa; uborkaszezoni sajtókacsa vagy vérengző fenevad?

Amióta csak a napi és egyéb hírlapok (ide véve az online médiumokat is) szerves részei lettek a mindennapoknak, rendre felbukkannak hírlapi kacsák, divatos angol szóval élve hoax-ok is. Mindannyian találkoztunk már szekérderéknyi dinnyékről, soha ki nem fogyó energiaforrásokról, kávét főző kutyákról, sztárok (igazából sosem)viselt dolgairól és “éveken át húzódó terhességéről” szóló hírekkel. Természetesen ezeknél fajsúlyosabb hírek és összeesküvés-elméletek is keringenek, de mivel nem törünk a Konteóblog babérjaira, elégedjünk meg annyival, hogy sem az összeesküvés-elmélet, sem a hírlapi kacsa nem mai találmány, és hatásuk alól persze Magyarország – történetünk idején az…

Tovább
Főiskolásból önkéntes, avagy selmeci diákok a Nagy Háborúban I. Világháború 

Főiskolásból önkéntes, avagy selmeci diákok a Nagy Háborúban

1914-ben az első világháború mintegy 300 ifjú, a selmeci diákélettől megmámorosodott főiskolás fiút szólított el a csataterekre, nagy részük tiszthelyettesként, vagy tartalékos tisztként vett részt az ütközetekben. A néhány hete még szakestélyeken mulatozó, szakmájuknak megfelelő egyenruhában járó-kelő, és a selmeci lányoknak udvarló bányász, kohász és erdészhallgatók hirtelen csukaszürkében találták magukat Galícia, Bukovina és az olasz hadszíntér véráztatta harcmezőin. Selmecbánya fontos szereplője a magyar történelemnek és a magyar műszaki felsőoktatásnak. III. Károly magyar király 1735. június 22-án kelt leiratával pontosan meghatározta a felvidéki bányavárosban létrehozandó „Berg Schola” (Bányászati Iskola) szervezeti felépítését és tananyagát. Ezzel Európában tulajdonképpen elsőként…

Tovább
A miskolci háziezred hadifestője – Kövér Gyula az első világháborúban I. Világháború 

A miskolci háziezred hadifestője – Kövér Gyula az első világháborúban

Miskolc háziezredével, a m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezreddel a magyarosi rohamtámadás kapcsán érintőlegesen már foglalkoztunk. Az alakulat háborús szerepvállalásáról igen gazdag anyag maradt fenn, köszönhetően a 10-es Honvéd tábori újságnak, illetve Sassy Csabának, aki egy naplóban és egy emlékalbumban gyűjtötte össze a miskolci katonákkal történteket. Az ezred soraiban tudhatta Kövér Gyula festőt, akinek köszönhetően további egy karikatúraalbum és számos grafika maradt az utókorra, mai cikkünkben Kövér munkásságából válogattunk.

Tovább
Abcúg Szerbia! – Szerbellenes hisztéria az első világháború elején I. Világháború 

Abcúg Szerbia! – Szerbellenes hisztéria az első világháború elején

A második világháborúval ellentétben az első világégés civil veszteségeiről, a polgári lakosság ellen elkövetett túlkapásokról, és a háborús bűntettekről kevés szó esik. Annak ellenére, hogy a konfliktus során a csaknem 10 millió elesett katona mellett járványok, éhínségek és a közvetlen katonai akciók következtében mintegy 6 millió 950 ezer civil is életét vesztette, vagy elég csak az örmény népirtást megemlíteni (amit Törökország a mai napig nem ismert el). Az első világháború kezdetén az Osztrák–Magyar Monarchiában a korábbiaknál is magasabbra csaptak a déli szomszéd iránt érzett gyűlölet hullámai; mai cikkünkben az 1914-es szerbellenes atrocitásokról lesz szó.

Tovább