19. század 20. század Forrás 

CSI: Budapest; az első rendőrmúzeum

A bűnügyek, legyen szó zsebtolvajlásról vagy brutális rablógyilkosságról, mindig is izgalomba hozták a közvéleményt, és a társadalom lehetőségeihez mérten igyekezett kézrekeríteni és megbüntetni a mindenkori tetteseket. Ez persze ma sem mindig egyszerű, több száz éve meg aztán pláne nem volt az. Nagy ugrást a 19. század hozott, ekkor jelent meg a legtöbb helyen egyrészt maga az intézményesített rendőrség (természetesen rendvédelmi és nyomozó szervek korábban is működtek, általában városi-megyei szinten), a század végére pedig kialakult több, ma is használt nyomozati és egyéb eljárás, ami igencsak megnehezítette a rosszfiúk dolgát.

Tovább
19. század Forrás 

Milyen festményt rendelt Vác a Millennium tiszteletére?

Milyen festményt rendelt Vác a Millennium tiszteletére? 1896-ban ünnepelte hazánk a honfoglalás ezredik évfordulóját. Eredetileg persze 1895 lett volna a nagyszabású ünnepek esztendeje, de a kormány végül a következő évre tette azokat, nehogy kifusson az időből. A Millenniumra minden település készült. Rendezvények, megemlékezések, köztéri szoboravatások, ünnepi beszédek, épületavatások, városi fejlesztések. Különösen szembetűnő volt ez Budapest esetében. Mindemellett a történelmi bizottság azt is javasolta a települések számára, hogy „multjoknak valamely kiemelkedő mozzanatát festessék meg ez alkalomra”.[1] Jelen írásban azt vizsgáljuk meg, miként reagált erre a felhívásra Vác város vezetése és döntése…

Tovább
Forrás I. Világháború 

A fegyverek közt sem hallgatnak a Múzsák; költészet az I. világháborúban

Rátfai Emese Judit Az I. világháború költészetét bemutatni óriási feladat! Amikor ez a téma kerül szóba, elsősorban Balázs Béla, Ady Endre, Juhász Gyula, Gyóni Géza vagy Babits Mihály neve jut a költészetet, verseket szeretők eszébe. Ismert költők, kevésbé ismert és abszolút ismeretlen költő most megtalált verseit idézem. Nem akarom a verseket elemezni (mert nem tudok a költők fejével gondolkodni), csak kísérletet teszek azok megértésére, bár szerintem a költemények magukért beszélnek. A történelmi események leírása sem az én reszortom, azt megteszik helyettem a történészek. Csak annyi a történelmi események leírása, amennyi a…

Tovább
20. század 20. század Forrás I. Világháború 

Az első világháború WiFije, a Tábori Posta

Nincs az a jeges lelkű, zsémbes ember, akit ne gondolkodtatna el a kép, amint a honvéd utolsó sorait írja a levélre féltő édesanyjának, hogy aztán belerohanjon a géppuskatűzbe… Ilyesmiről már olvashattunk, de arról, hogy kik és hogyan adták kézhez a hősi halott utolsó szavait, akár több ezer kilométerrel távolabb, már ritkábban. Ezen írásomban a hősiesen helytálló Magyar Királyi Posta első világháborús szerepét fogom bemutatni.

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Lovagok egy lovagiatlan háborúban

Georg von Trapp: Az utolsó tisztelgésig. Egy osztrák tengeralattjáró-parancsnok történetei. Garamond, Budapest, 2017. Ha a tengeralattjárós hadviselésre gondolunk, a legtöbb embernek óhatatlanul is a második világháború és az angolszász hajókra vadászó német “farkas falka” vagy esetleg a csendes-óceáni hadszíntéren szolgáló amerikai búvárhajók jutnak eszébe. Pedig a fegyvernem az első világháború alatt vált meghatározóvá, így főleg a centenárium kapcsán nagyobb figyelemre tarthat számot a mindmáig háttérbe szorult téma. A feldolgozás nem is kezdődhetne megfelelőbben, mint Georg von Trapp eredetileg 1935-ben megjelent visszaemlékezéseivel.

Tovább
Holokauszt I. Világháború II. Világháború Szocializmus 

Egy különc politikus portréja – Nagy Emil kalandos életútja

Nagy Emil neve a legtöbb ember számára nem mond sokat, pedig a XX. század első felének igen jellegzetes alakja volt. Ügyvédként, politikusként, újságíróként és családapaként is kissé különcnek számított, végtelen tisztességéhez és rendkívüli szociális érzékenységéhez pedig egyes esetekben naiv idealizmus párosult. Élete során több mint két évtizeden keresztül volt képviselő, rövid ideig Bethlen István igazságügy-minisztere volt, mindvégig kiállt a szegényebb paraszti rétegekért, a Rothermere-i revízió elkötelezett híve és propagandistája lett, eközben az ország egyik legismertebb ügyvédjeként praktizált, a korszak meghatározó újságírója volt, a vészkorszakban zsidókat és más üldözötteket bújtatott, majd…

Tovább
19. század Forrás 

A birodalom visszavág: győzelem Lissánál

Ahogy arról nem is olyan rég már írtunk, az 1860-as évek több változást hozott mind Európában, mind a tengerentúlon. Az amerikai polgárháború mellett ekkoriban zajlott le Olaszország és Németország egységesedése, amely nem csak az adott országokat érintette. Ezek mellett a haditechnikában is jelentős változások történtek; megjelentek a hátultöltő puskák és automata fegyverek, a tengereken pedig az évszázadokig meghatározó fatestű vitorlások helyett egyre inkább fémépítésű (vagy fatestű, de páncélozott), bár még gőz-szél hibrid meghajtású hajók estek egymásnak. A Habsburg Birodalom ekkoriban lépett be a tengeri hatalmak sorába: 1864-ben Helgolandnál bizonyították, hogy…

Tovább
19. század Forrás 

“Emmán nem a parasztok. Mög a gulya!” – Betyárok vonatrablási kísérletei a kiegyezés után

A betyárokról szóló történetek közül az 1848-49-es szabadságharcban való „bevetésük” vagy a Bodri juhász ellen elkövetett aljas gyilkosság mellett a legismertebb a pesti személyvonat kisiklatása. Nem hiába, hisz a vadnyugati kalandba illő támadás egyik szereplője nem más, mint a betyárkirály, Rózsa Sándor. Oldalunk sem kerülheti el, hogy egy posztban ne emlékezzen az egyik legmerészebb vállalkozásról rávilágítva annak következményeire is.

Tovább
19. század Forrás 

Kiegyezés; a megosztó kompromisszum 150 év távlatából

György Sándor – Rapali Vivien Az 1867-es kiegyezés lezárta az 1848/49 utáni provizórikus állapotot, a forradalommal megindult folyamatokat, sőt talán magát a reformkort is. Természetesen nem pusztán egy pillanatról, hanem hosszú évek tárgyalásáról, valamint bel- és külpolitikai eseménysorozatok, együttállások eredményéről volt szó. A kiegyezést ráadásul (legalább is eleinte) korántsem fogadta lelkesen sem az osztrák, sem a magyar politika és közvélemény.  És hogy vélekedtek a kortársak – Kossuth, Deák, Teleki László – a “kiegyenlítésről”? És hogy vélekedik az utókor? Pozitív vagy negatív a Habsburg monarchiát 50 évre stabilizáló (bebetonozó?) egyezmény mérlege,…

Tovább
Forrás I. Világháború 

Osztrák-magyar haditengerészek kínai és japán fogságban

Kevéssé ismert, hogy bár Ausztria-Magyarországot semmiképp sem lehetett tengeri nagyhatalomnak tekinteni, a kettős monarchia erős flottával rendelkezett és tengerészei eljutottak a világ legtávolabbi pontjaira is. Az első világháború kitörésekor a Kaiserin Elisabeth védett cirkáló Kínában állomásozott és német csapatokkal együtt vett részt Csingtao (Quingdao) védelmében, amelyet japán és brit egységek ostromoltak. A város elfoglalása után számos tengerész, köztük sok magyar került Japánba hadifogolyként, ahonnan csak évekkel a háború vége után jutottak haza.

Tovább