Forrás Ókor 

A római hadrend fejlődése a kezdetektől a köztársaság végéig

Tóth Gergely A római hadsereg az ókor egyik legjobb hadserege volt. Sikereinek okát már a kortársak is kutatták, és több elmélet is született, miben rejlik a római legiok sikereinek oka. A görög Polybios (Kr.e. 200 k.-118) a vallásossággal és a táborépítéssel magyarázta (de a kifogyhatatlan emberanyagot is megemlítette), a zsidó Iosephus Flavius (Kr.u. 37-100) a kiképzéshez, valamint a fegyelemhez, a római Vegetius (? – Kr.u. 450) a kiképzés, fegyelem és hozzáértés hármasához közötte Róma sikereit.

Tovább
Forrás Ókor 

Mindennapok a túlvilágon – Koporsók és sírmellékletek az ókori Egyiptomban

Zrufkó Réka Ahogy arról korábbi írásunkban is volt már szó, az ókori egyiptomi temetkezésben bevett szokás volt a halott számára biztosítani a túlvilági élethez szükséges tárgyakat. Ezek mennyisége és minősége általában társadalmi szereptől és rangtól függően változott, de rendszerint élelem, ruhák, kozmetikai szerek, bútorok, szerszámok és fegyverek kerültek az elhunyt mellé. A koporsós temetkezés már a predinasztikus korban (i. e. 4. évezred 2. fele) és az első dinasztiák idején is használatban volt, de ekkor még általában csak nádgyékénnyel burkolták be az elhunyt testét. i.e. 3400 körül – amikortól az előkelők épített…

Tovább
Forrás Ókor 

Mumifikálás az ókori Egyiptomban

 Zrufkó Réka Az évezredek során az emberek sokféle módszerrel kísérleteztek az elhunytak maradványainak megőrzésére. Egyes helyeken a földrajzi és éghajlati adottságok már önmagukban lehetővé tették a halottak konzerválását. A homok, a levegő hiánya, a szélsőségesen forró vagy éppen hideg éghajlat elősegítette a spontán mumifikációt. A múmia megnevezést eredetileg csak „a mesterségesen eljárással tartósított egyiptomi testek leírására használták.”[1] Maga a szó az arab vagy perzsa mummiyah szóból származik, melynek jelentése szurok vagy bitumen.

Tovább
Forrás Ókor 

Egyiptománia – avagy mit adtak nekünk az egyiptomiak?

Zrufkó Réka Egyiptom már az ókori világban is az ősi tudás és a titokzatosság birodalmának számított. Majd később, a reneszánsz korban, a hieroglifák és ezáltal az okkult és misztikus tanok megfejtése iránti vágy csak fokozódott, de néhány gyenge próbálkozás után kudarcot vallott minden tudományos próbálkozás. Ennek ellenére (vagy éppen emiatt) fennmaradt az érdeklődés, az újkor folyamán már egyre több felfedező utazott Egyiptomba, hogy tanulmányozhassa az ott fellelhető műemlékeket. Viszont ők aligha számítottak komoly tudósoknak, jobbára műkereskedők és kalandorok voltak.

Tovább
Forrás 

Laudatio Turiae – egy asszony dicsérete

Hursán Szabolcs A római állam köztársaságnak nevezett berendezkedése rendkívüli megrázkódtatások között adta át helyét a császárságnak/principátusnak. Az erőszakos események sora a Julius Caesar elleni merényletet (Kr.e. 44) követő nyílt polgárháborúban érte el tetőpontját. Amikor Cicero Kr. e. 43-ban áldozatul esett a Caesar örököseiként fellépő erők tisztogató intézkedéssorozatának (latinul: proscriptio), az a római történelem, elsősorban magánlevelezése által bennfentes információkat közlő szemtanújának elvesztését is jelenti számunkra. A következő időszakot az irodalmilag képzett politikus halálával egyfajta homály lengi körül. Márpedig a Kr. e. 43-tól Kr. e. 31-ig lezajló időszakban döntő jelentőségű eseménysorozat megy…

Tovább