Dióhéjban: Sunday, Bloody Sunday – a véres vasárnap költészetben és zenében Hidegháború Kult 

Dióhéjban: Sunday, Bloody Sunday – a véres vasárnap költészetben és zenében

A több évszázados múltra visszatekintő brit – ír szembenállás 1969-ben új fordulatot vett. Ekkor kezdődött a hivatalosan 2005-ig tartó “Leghosszabb Háború”, vagy ahogy a britek nevezték, a bajok, zavargások (“The Troubles”). Az Észak-Írországban élő, másodrendű polgárként kezelt katolikusok 1967-ben alapították meg az Észak-Írországi Polgárjogi Szövetséget (Northern Ireland Civil Rights Association), amely céljai közt szerepelt a katolikusokkal szembeni diszkrimináció felszámolása és a jogegyenlőség megteremtése.

Tovább
Gentleman acélszörnyeteggel – Páncélosok vs. páncélelhárítás I. Forrás I. Világháború 

Gentleman acélszörnyeteggel – Páncélosok vs. páncélelhárítás I.

Az első világháborúban a lövészárok-hadviselés során kialakult patthelyzet haditechnikai újítások egész sorozatát indította el. Ezen innovációk egyike volt a harckocsi is, amely edzett acél páncélzatának védelme alatt volt képes áttörni a megmerevedett, mélységében tagolt lövészárok-rendszereket. Nem meglepő, hogy az új fegyver megjelenésével párhuzamosan a páncélelhárítás is égetően fontos kérdéssé vált, amely ellen a harckocsival rendelkező félnek is lépéseket kellett tennie. Tulajdonképpen ekkor indult meg a páncélosok és az elhárító eszközök közötti versenyfutás, amely a mai napig tart. Az első világégés tapasztalatai értelemszerűen nagy hatással voltak a két háború közötti időszakra és a második világháborúra is,…

Tovább
Az emlékezés pipacsa és a király zarándokútja 1918-1939 I. Világháború 

Az emlékezés pipacsa és a király zarándokútja

Az 1918. november 11-én megkötött fegyverszüneti egyezmény napja és a pipacs szimbólummá vált a győztes angolszász hatalmak országai között. Hívják bár Fegyverszünet Napjának, Emlékezés Napjának vagy akár Veteránok Napjának, mindhárom megemlékezés eredete a 98 évvel ezelőtti eseményig nyúlik vissza, és szorosan kötődik az első világháború kollektív emlékezetéhez. A világégés ugyanakkor földrengésként hatott a dinasztikus alapokon nyugvó európai birodalmakra. A konfliktus után az addig legerősebben monarchiapárti Nagy-Britannia sem mondhatta már el magáról, hogy a királyság intézménye oly biztos alapokon áll, mint a Viktoriánus érában. 1918-ban V. György angol király első kézből figyelhette meg az Osztrák–Magyar Monarchia, a Német és az Oszmán Birodalom…

Tovább
Gáza – ahol magyar tüzérek brit tankokkal találkoztak Forrás I. Világháború 

Gáza – ahol magyar tüzérek brit tankokkal találkoztak

Jogosan vetődhet fel a kérdés, hol találkozhattak magyar katonák tankokkal az első világháború során? Hiszen a Monarchia nem gyártott harckocsit, illetve nem harcolt olyan fronton, ahol farkasszemet nézhetett volna a világégés egyik haditechnikai újításával. (Jegyezzük itt azért meg, hogy 1918-ban, a háború végén néhány osztrák–magyar egység harcolt a nyugati hadszíntéren is, elképzelhető tehát, hogy „összefutothattak” ott is tankokkal.) Mit keresett tehát néhány száz magyar katona 1916-ban török szövetségese oldalán a palesztin fronton? Nos, az osztrák–magyar csapatok látványa nem volt szokatlan a hadszíntéren, hiszen már az 1915-ös Gallipoli-hadműveletben is segédkeztek a…

Tovább
Elefántok a Nagy Háborúban I. Világháború 

Elefántok a Nagy Háborúban

Az első világháborúban több mint 16 millió állat teljesített szolgálatot. Az elterjedő motorizáció ellenére teljes mértékben jellemző volt az állatok széleskörű igénybevétele. Lovak, kutyák, postagalambok, kanárik, öszvérek, szamarak, ökrök, elefántok, tevék és vízibivalyok láttak el fontos feladatokat mind a fronton, mind a hátországban a szállítás, közlekedés, egészségügy, harci feladatok és felderítés területén.

Tovább
A harckocsi tűzkeresztsége – „szárazföldi csatahajóval” az állásháború felszámolásáért I. Világháború 

A harckocsi tűzkeresztsége – „szárazföldi csatahajóval” az állásháború felszámolásáért

Az első világháborúban a lövészárok-hadviselés során kialakult patthelyzet haditechnikai újítások egész sorozatát indította el. Egyik ilyen innováció volt a harckocsi is, aminek lényege abban állt, hogy edzett acél páncélzatának védelme alatt lehessen áttörni a megmerevedett, mélységében kiépített lövészárok-rendszereken.

Tovább
„A szögesdróton lógva…” – egy tisztellenes brit nóta az első világháborúból I. Világháború 

„A szögesdróton lógva…” – egy tisztellenes brit nóta az első világháborúból

Az első világháborúról számos mítosz, tévhit és legenda létezett és létezik manapság is. Ezek közül egy a világégésben résztvevő hadseregek tisztjeinek legénységgel összevetett alacsony veszteségi mutatója. Ez a mítosz már a háború alatt is közkeletűnek számított, a brit katonák a lövészárkokban egy dalt is költöttek ezzel kapcsolatban, amit az angol tisztek érthető módon nem kedveltek.  

Tovább
Divatcikk a lövészárokból – A trencskó története a búr háborúktól napjainkig I. Világháború 

Divatcikk a lövészárokból – A trencskó története a búr háborúktól napjainkig

A máig népszerű, klasszikus ruhadarab, a ballonkabát – vagy ha úgy tetszik a trencskó – megjelenését és elterjedését rendszerint az első világháborúhoz kötik, helytelenül. Ha nem az első világégés a„szülőatyja“, akkor melyik 19. századi konfliktusban jelent meg először? Feltalálását mind a Burberry, mind az Aquascutum magának tulajdonítja, ám melyik cég alkotta meg előbb? Hogyan vált ez az eredetileg katonai felhasználásra készült ikonikus ruhadarab az átmeneti kabátok alapdarabjává? Mai írásunkban többek között ezekre a kérdésekre is keressük a választ.

Tovább