19. század Forrás 

Egy francia katona Moszkvában

Napóleon 1812-ben hatalmas hadsereggel indult meg Oroszország ellen. Katonái között akadt egy altiszt, aki nem csupán nagy adag szerencsével rendelkezett (ugyanis túlélte a megpróbáltatásokat), hanem az utókor szerencséjére jó emlékezőtehetséggel is. Először a rákövetkező évben, porosz fogságban vetette papírra az emlékeit, ezt két évtizeddel később kiegészítette. A teljes szöveg először 1896-ban jelent meg, az olvasók pedig képet kaphattak arról, milyen is volt a híres hadjárat „alulnézetből”.

Tovább
1918-1939 Forrás Hidegháború II. Világháború Szocializmus 

Sztálin grandiózus álma

A Szovjetunió főépületének tekintett, a sztálini időszak építészeti szimbólumává emelkedő Szovjetpalota a hatalmas birodalom legtöbb polgára szemében egyértelmű és könnyen érthető képet rajzolt az újonnan létrejött rendszerről. A tervek, a tervezés irányítása és annak egész folyamata éppúgy, ahogy a stílusválasztás a lehető legtökéletesebb formában testesítette meg mindazt, ami összefoglalóan a sztálini diktatúra hatalmi reprezentációjáról elmondható. Az építészettörténészek egybehangzó véleménye szerint a palota utolsó tervpályázatát lezáró eredményhirdetés szinte szimbolikus formában vetett véget az avantgárd építészetnek nemcsak a Szovjetunióban, hanem Európában is.[1] A tervezési munkára Sztálin kezdettől fogva közvetlenül befolyást gyakorolt.

Tovább
Forrás II. Világháború Szocializmus 

Tankkal a színpadra?

Az 1917-es forradalom után uralkodóvá váló Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt vezetése terrorisztikus módszerekkel és minden korábbit messze felülmúló mértékben igyekezett befolyást gyakorolni az emberek gondolkodásmódjára és mindennapjaira. Pontosan azt a módszert követve cselekedett, ahogy a marxizmus és a nemzetiszocializmus szembeállításáról szólva nagyon találóan éppen Hitler fogalmazott: a marxizmusban „a szellem és nyers erő harmonikus egységet képez.” Ennek részeként kívánta átalakítani a múltat: „Mindenről tudnunk kell, ami a múltban történt, de nem úgy, ahogy erről már beszéltek, hanem úgy, ahogyan azt Marx–Engels–Lenin–Sztálin tanítása megvilágítja”.

Tovább
Forrás II. Világháború 

Teleki Géza feljegyzései a moszkvai fegyverszüneti tárgyalásokról

Szerző: Dugár Péter Az 1944. október és december között zajló moszkvai fegyverszüneti tárgyalássorozat egyik érdekes szereplője Teleki Géza, a tragikus sorsú Teleki Pál fia. A politikai életben teljesen járatlan, akkor 33 éves geológus Moszkvában a magyar fegyverszüneti delegáció jegyzőkönyvvezetője volt. A tárgyalásokat egy kisméretű noteszben örökítette meg 174 oldal terjedelemben, amely feljegyzéseit 1955-ben a Hírünk a Világban c. amerikai magyar emigráns lapban publikálta három részben. E beszámolóknak köszönhetően mélyebb betekintést nyerhetünk a 20. századi magyar történelem egy vízválasztó eseményébe.

Tovább