Forrás Hidegháború Kult 

A 45-ös hullámhosszon – Recenzió a Menekültek az új hazában című könyvről

Ősszel jelent meg Nyári Gábor munkája a „45-ösök” német és osztrák területen élő igen népes csoportjáról, akiknek a sorsát egészen 1956-ig követi nyomon a szerző. Az adatokban gazdag kötet a magyar történelem egy jól körülhatárolt csoportjáról kíván részletes képet adni, amelynek alapját a szerző summa cum laude minősítéssel megvédett doktori disszertációja adja.

Tovább
20. század II. Világháború 

Csehszlovákiáért, de Beneš nélkül

Az Edvard Benešhez köthető második világháború alatti csehszlovák emigráció története legalább nagy vonalakban ismert Magyarországon (a Napi Történelmi Forrás hasábjain is olvasható néhány cikk a csoportosulással kapcsolatban), azonban az már kevésbé ismert, hogy az exelnök mellett mások is szerveztek, vagy próbáltak létrehozni emigráns politikai csoportokat, amelyek fő célja Csehszlovákia restaurációja lett volna. Az egyik ilyen tömörülést két szlovák, Štefan Osuský, az ország párizsi követe és Milan Hodža, Csehszlovákia addigi egyetlen szlovák nemzetiségű miniszterelnöke hozta létre. Erről a grémiumról ismert annyi Magyarországon, hogy Beneš mozgalma bekebelezte, Hodža pedig elszigetelődött. Sokkal kevesebb…

Tovább
19. század 20. század kora újkor Középkor Szocializmus 

Orosz birodalmi évszázadok – Recenzió

Ha az orosz történelem jellegzetességeire gondolunk, általában a szélsőséges változások, a mélységek és magasságok, a rendkívüli gyorsaságú felemelkedések és az elsöprő erejű összeomlások jutnak eszünkbe, melyek nemcsak az orosz nép sorsát, hanem Eurázsia, illetve sok esetben az egész világ történetét befolyásolták. A Kijevi Rusz, a Moszkvai Nagyfejedelemség, a cári Orosz Birodalom, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció tündökléseinek és hanyatlásainak folyamataiban azonban egy olyan állandó gondolat is megfigyelhető, aminek végigkövetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy ezen, egymástól számos tekintetben eltérő entitások sorsát egy egységes narratívában láthassuk – ez a gondolat pedig…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Mindenféle csehszlovák szervezkedésről

Csehszlovákia (vagy akkori hivatalos nevén Cseh-Szlovákia) 1939. március 15-én történő megszűnése után nem volt egyértelmű, hogy újjá fog-e éledni az ország. Az év nyarára azonban megindultak olyan szervezkedések, amelyek az állam restaurációját tűzték ki célul, és hasonló módon kívántak működni, mint tették azt az első világháborúban. Akkor politikai lobbitevékenységgel kívánták az emigránsok elismerni, hogy Csehszlovákiának van helye a térképen, és katonai alakulatokkal szervezésével is érvényt kívántak juttatni elgondolásaiknak. Bár Közvetlenül a második világháború kitörése előtt még egységes csehszlovák emigráns mozgalomról nem lehetett beszélni,  a magyar politikusok mindenesetre rendelkeztek némi ismerettel…

Tovább
Forrás Gamer 

Call of Duty WWII – Történész szemmel

A Call of Duty bő tíz év után tért vissza a sorozat gyökereihez, a második világháború hadszíntereihez. Egy egyszerű katona bőrébe bújva élhetjük át a nyugati front utolsó időszakának eseményeit a normandiai partraszállástól a Rajnáért folyó harcig. Nézzük, hogy mennyire sikerült hitelesen megidéznie az Activision játékának ezeket az eseményeket. A Call of Duty első három része (2003; 2005; 2006) mára már klasszikusnak számít. A 2000-es évek első felében nagyban ez a széria határozta meg az FPS-ek, azaz a “lövöldözős játékok” piacát, és – főleg az első két rész – számos nemzetközi…

Tovább
Forrás II. Világháború képes történelem 

Skorpiók Monte Cassino alatt

A Nápoly és Róma között félúton fekvő Monte Cassino apátsága az olaszországi hadjárat egyik legvéresebb ütközetének a színtere volt. Az olasz főváros felé vezető hatos autópálya mentén előretörő szövetséges csapatok 1944 januárjában a Gustav-vonal megerősített állásaival találták szembe magukat. Cassino városáért, valamint a Monte Cassino bencés monostor és a környező magaslatok elfoglalásáért vívott csata váltakozó intenzitással, több mint négy hónapig tartott és végül 1944. május 18-án ért véget. A véres harcokban kulcsfontosságú szerepet játszott az Angliába menekült lengyel katonákból felállított 2. Lengyel Hadtest.

Tovább
II. Világháború Szocializmus 

Sztálin 1941. november 7-ei beszéde, mítosz és valóság

1941 sorsdöntő év volt mind a hitleri Harmadik Birodalom, mint a sztálini Szovjetunió életében. Azt biztosan kijelenthetjük, hogy a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” 24. évfordulóján, 1941. november 7-én a bolsevik birodalom még nem hárította el annak a veszélyét, hogy a Wehrmacht elfoglalja Moszkvát. A német csapatok végül sem a fővárost nem tudták elfoglalni, sem a Szovjetuniót nem tudták térdre kényszeríteni; jelen cikkemben arra igyekszem meg rövid választ adni, hogy vajon ehhez hozzájárult-e Sztálin beszéde illetve a Moszkvában való maradása.

Tovább