Forrás Holokauszt II. Világháború 

A megszállás után – magyar és német szervek együttműködésének problémái 1944. március 19-ét követően

1944. március 19-e után a magyar köz-, és államigazgatásra épülő német megszállási rendszer jött létre Magyarország területén. A kettős hatalmi szisztémában, ahol a német megszálló politika a szuverenitását hangsúlyozó magyar kormányzaton keresztül próbálta elérni céljait, sorozatos érdekütközések voltak a magyar és német szervek között.

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

A Horthy-korszak legszegényebb emberei

A Horthy-korszak megítélése a második világháborút követően rendkívül kedvezőtlen volt. A Kommunista Párt ideológusai, politikusai olyan sötét képet festettek le róla, amely akkor teljességgel ellehetetlenítette a korszak valós értékelését. A háborús vereség, az ország pusztulása mellett az 1920-as, 1930-as évek eredményei eltörpülni látszódtak. A hatalmas szociális feszültségek és létező problémák miatt a kommunista elit  által is szeretettel használt “három millió koldus országa” kifejezés olyannyira elterjedt, hogy a mai napig elevenen él a köztudatban, megnehezítve a korszak értékelését.

Tovább
Forrás Szocializmus 

Lassúzás- az 1980-as évek tánca

Tóth Eszter Zsófia „Tudom, ez ma már hihetetlenül hangzik, de a bús nyolcvanas években, a hanyatló és rohadó Kádár-rendszerben, amelyet egy kamasz számára a házilag fehérített répafarmerek, kazettás magnók és a Modern Talking szirupos zenéje oly szívszaggató módon jelképezett, mindig a lassúzás volt az est csúcspontja. Ez volt az az alkalom, amikor a nyakat átkulcsoló kéz, a vállra hajtott fej és a nyugodt, angyali kifejezés, amely ilyenkor kivétel nélkül mindenki, még a leggonoszabbak és legérzéketlenebbek arcát is elöntötte, többet mondott el az érzésekről és könnyebben talált utat a másik szívéhez,…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Az alföldi papucs

Tóth Eszter Zsófia Az alföldi papucs viselete elsősorban nemzedéki élmény: az 1980-as évek fiataljai számára: nemzedéki élmény- elsősorban nemzedéki élmény. Azok, „akik velünk együtt, akkor és pont ott [voltak]. (…) Ugyanazokon a Balaton- vagy Trabant- koncerteken (ma már bevallhatóan) ugyanazzal a lánnyal, ugyanolyan alföldi papucsban, ugyanolyan tiki-takit kattogtatva, ugyanazt a Gazdálkodj okosan-t játszva, ugyanolyan babos kendőben a Ricse-bulikon, ugyanolyan Trapper farmerban és ugyanabban az építőtáborban legurítva az első söröket, hasonszőrű fiatalként éltek, mint mi magunk.”– írta a Népszabadság újságírója 2000-ben.[1] 

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

“Bombamerénylet transzban?” – Matuska Szilveszter a sajtóban és a városi legendákban

Bár Matuska Szilveszterre emlékezhetnénk feltalálóként, vagy háborús hősként, neve – nem véletlenül – az 1931 őszi biatorbágyi sínrobbantással fonódott össze, amelyről hónapokig cikkeztek hazai és külföldi lapok, de a robbantó írókat, filmeseket, zenészeket és képzőművészeket is megihletett. De tényleg magányos merénylőként robbantott? Vagy egy nagyobb összeesküvés részeként tevékenykedett? És egyáltalán mennyire volt beszámítható? Ezek a kérdések már a kortársakat, például a tárgyalásról tudósító Márai Sándort is erőteljesen foglalkoztatták.

Tovább
Forrás Horthy-kor 

„Mi bizalmas adatokat kérünk és így adjuk tovább”; Adalékok a Vitézi Rend nemzetvédelmi tevékenységéhez

Miklós Tamás A Vitézi Rend létrehozásának alapvetően szociális és politikai céljai voltak. Eredetileg az arra érdemesek földhöz juttatásával egy olyan, Horthy Miklóshoz lojális középbirtokos réteget szándékoztak megteremteni, amely egy esetleges külső támadás vagy belső zavargás esetén feltétlenül a hatalom rendelkezésére állhatott volna. Ezt a célt, illetve az arra érdemeseknek anyagi stabilitásának megalapozását szolgálták volna a rend tagjai számára juttatott vitézi telkek, azonban rend története során ezt a fajta földosztást nem sikerült kielégítően megoldani. 1930-ban például a vitézi telek adományozására jogosult 10.745 vitéz közül (a várományosokat nem számolva) csupán 3298 fő,…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Trapper farmer

Tóth Eszter Zsófia A Trapper farmer olyan volt a szocialista fogyasztástörténetben mint a magyar narancs: kicsit savanyú, de legalább a mienk. Bár sokan hordták – olcsóbb is volt és kapható is a boltokban – de igazán menőnek a Levi’s és más külföldi márkás farmer – például Wrangler – számított a szocialista időszakban. Ahogy Hammer Ferenc szociológus kutatásaiból tudjuk,a Trapper farmer a hazai válasz volt a Levi’s-re. 1977-ben mutatta be a Buda-Flax Lenfonó és Szövőipari Vállalat az őszi BNV-n a Trapper fantázianévre hallgató szövetet és a belőle készült nadrágokat. Egy gyermeknadrág ára…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A csehszlovákiai magyar katonai bevonulás emlékezete

Tóth Eszter Zsófia – Murai András 1968. augusztus 21-én Magyarország a Varsói Szerződés tagjaként részt vett Csehszlovákia katonai megszállásában. Az események politikatörténete mára ismert, azonban kevésbé ismert, hogyan élték meg a sorkatonák azt, hogy részt kellett venniük a katonai akcióban. Balogh Zsolt 1989-es, e témában készült dokumentumfilmjét elevenítjük fel írásunkban. Balogh Zsolt 1968-ról szóló dokumentumfilmjét 1989-ben mutatták be. A dokumentumfilm három fő szálon fut: részleteket láthatunk az 1968-as táncdalfesztiválról – ennek kapcsán megszólal Szörényi Levente is -, megismerhetjük azoknak a magyar sorkatonáknak, katonaorvosoknak és tiszteknek a visszaemlékezéseit, akik 1968-ban bevonultak Csehszlovákiába…

Tovább
Forrás Szocializmus 

„Már képeslapokat látok tőle. Ez kábítószer!” – A Coca-Cola Magyarországon a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia Mára már kultikussá vált a Gothár Péter rendezte Megáll az idő című filmnek az a jelenete, amikor a házibulin Coca-Colát isznak a fiatalok. „– Pierre, Pierre, ezt kóstold meg! Már mindenki ivott egy csöppet. Teljesen kikészít. Pierre, én már nem látok. Már képeslapokat látok tőle. Ez kábítószer! – Mi a szar ez? – Coca-Cola. – Honnan van? – Az apámék hoztak Londonból egy egész üveggel. Őrület, Pierre!”

Tovább
19. század Forrás II. Világháború Szocializmus 

Kényszerszünet és újrakezdés – Pillanatképek a 146 éves Budavári Sikló történetéből

Idén márciusban volt 147 éve, hogy a Budavári Sikló (leánykori nevén Budai Hegypálya) megkezdte működését. Bár a különleges jármű szinte mindenki számára ismert, és a turistakalauzokban is igen előkelő helyen szerepel, történetéről kevesen tudnak. A sikló átadásának évfordulójára közösségi oldalunkon egy rövid posztban emlékeztünk meg, amelyet követően felkeresett minket egy olvasónk, aki rendelkezésünkre bocsátott egy igen ritka, a közlekedési eszköz 1986-os újranyitásának emlékére készült kiadványt és két ritka levelezőlapot is. De hogy miért is kellett újranyitni a siklót, és mi minden változott a 19. század óta? A posztból kiderül!

Tovább