Itt vagy
Magyarország miniszterelnökei Forrás 

Magyarország miniszterelnökei

Horváth Péter Mostanság sűrűn hallani, hogy történelmi időknek nézünk elébe. A világ nagy változásokon megy majd keresztül az elkövetkező években. Európában és benne hazánkban nagy valószínűséggel ugyanúgy érződni fognak a hatások. Magyarország parlamentáris köztársaság, amely röviden annyit tesz, hogy a kormány a törvényhozásnak (országgyűlésnek) tartozik felelősséggel. A kormány élén a miniszterelnök áll. A miniszterelnök törvényi felhatalmazással meghatározza a kormányzás irányát. Éppen ezért nem mellékes, hogy az ország végrehajtó hatalmát ki befolyásolja majd az előttünk álló nehéz korszakban.

Tovább
Fogadatlan prókátor, avagy a csehszlovák diplomata, aki majdnem megdicsérte Kánya Kálmánt 1918-1939 Forrás 

Fogadatlan prókátor, avagy a csehszlovák diplomata, aki majdnem megdicsérte Kánya Kálmánt

Az első bécsi döntés létrejöttében nagy szerepet vállaló veterán diplomata, Kánya Kálmán nem úszott dicsfényben az etnikai elv alapján meghúzott határ miatt, mivel a magyar politikumban élesen támadták őt többek között azért, mert nem a trianoni béke értelmében elvesztett terület (vagyis az akkor már éppen autonóm kormánnyal rendelkező Szlovákia) visszaszerzéséért küzdött. A külügyminiszterségtől a még ballhausplatz-i szellemiségű Kánya kevesebb, mint egy hónappal a bécsi döntés aláírása után, 1938. november 28-án elköszönt, utóda korábbi kabinetfőnöke, Csáky István lett, aki inkább megfelelt Imrédy Béla miniszterelnök elképzeléseinek. Kánya búcsúzását azonban egy meglepő személy…

Tovább
Ajánló: The Great War – The Online Video Series – Videósorozat az első világháborúról I. Világháború 

Ajánló: The Great War – The Online Video Series – Videósorozat az első világháborúról

Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban még javában tombolt az első világháború. Az a fegyveres konfliktus, amely alapjaiban rengette meg az addigi európai (és világ-) rendet, és a békét követő rossz döntések és rendezések következtében előre megágyazott a második világégésnek, így joggal tekinthető a huszadik század őskatasztrófájának. A világháború centenáriuma ráirányította a hazai és nemzetközi szakma figyelmét a száz évvel ezelőtti eseményekre. 2014-től kezdődően számos kiállítás, konferencia, kötet és tudományos értekezés látott napvilágot. A huszonegyedik században azonban a legszélesebb rétegeket már az interneten keresztül lehet megszólítani. A világháló segítségével a téma iránt érdeklődők számára közelebb lehet hozni azt a világot, amely cezúrát…

Tovább
Prága, mint kémközpont? 1918-1939 Forrás II. Világháború 

Prága, mint kémközpont?

A két világháború között Magyarország számára Csehszlovákia fontos szerepet töltött be a külügyek terén: a fő hívószavak a kisantant, az elszigeteltségből való kitörés és a revízió voltak. Erről Ujszászy István vezérőrnagy is írt, amikor az ÁVH fogságában jegyzetelte le visszaemlékezését, többek között a prágai éveiről, amikor mint katonai attasé teljesített szolgálatot Csehszlovákia fővárosában. Ezen a poszton elődei között volt Andorka Rudolf vagy éppen Lakatos Géza, akik a második világháború előestéjén, illetve ideje alatt váltak a magyar történelemben fontos szereplővé. Ujszászy a nevezett visszaemlékezésében számos helyi kapcsolatról beszámol, amelyek arra utalnak,…

Tovább
“(…) maradjon csak az árulónak az egész nép megvetése” – egy vadászgépes dezertálás margójára Forrás Hidegháború 

“(…) maradjon csak az árulónak az egész nép megvetése” – egy vadászgépes dezertálás margójára

Korbban már írtunk arról, hogy többen kísérelték meg “függőlegesen átkarolni” a vasfüggönyt, vagyis légi úton átjutni a hidegháború egyik jelképévé vált határzáron. 1956 nyarán egy polgári gép eltérítésével többen sikerrel jártak, pár nappal a forradalom kitörése előtt azonban tragédiába torkollott a gépeltérítési kísérlet. A civilek mellett több katonai pilóta, illetve repülőműszaki katona is ezt az utat választotta. 1969-ben és 1970-ben, néhány hónapos eltéréssel két pilóta is Olaszországba menekült MiG-15-ös vadászgéppel. Mi most a második esetet járjuk körül, néhány korabeli újságcikk segítségével. A vadászrepülővel dezertálók esetében súlyosbító körülménynek számított, hogy ilyen…

Tovább
Dióhéjban: Hatvan éve volt az asszonyok tüntetése 1956 Forrás 

Dióhéjban: Hatvan éve volt az asszonyok tüntetése

1956. december 4-én, a Hősök terén több ezer nő vonult fel, hogy megemlékezzen az egy hónappal korábban megindult szovjet intervencióról, amellyel kezdetét vette a forradalom és szabadságharc leverése. A megmozdulást Péterfy kórház alagsorában szervezkedő csoport kezdeményezte, és hatására több nagyvárosban, például Pécsen és Veszprémben is sor került hasonló felvonulásokra. A felhívás az Élünk című illegális lapban, illetve stencilezett lapokon jelent meg. Az első csoportok 11 órakor jelentek meg a Hősök terén, nemzeti zászlókkal, virágcsokrokkal, sokan bevásárlószatyrokkal. A teret biztosító szovjet alakulatok eleinte nem engedték át a tömeget, amely így a…

Tovább
Szelek szárnyán: 314 méter revizionizmus a Csepel-szigeten 1918-1939 Forrás 

Szelek szárnyán: 314 méter revizionizmus a Csepel-szigeten

1933. december 2-án adták át a 314 méter magas lakihegyi rádiótornyot, amely sokáig Európa legmagasabb építményének számított, és a hazai rekordot ma is tartja. A technikai fejlődés mellett az antenna átvitt értelemben revíziós célokat is szolgált, ugyanis nem elég, hogy átlépte a békekorlátozásokban szereplő 280 méteres határt, de a franciák büszkeségét, Európa akkori csúcstartóját, az Eiffel-tornyot is maga mögé utasította.Az ünnepélyes átadáson részt vett Gömbös Gyula miniszterelnök is, akinek beszéde volt az első innen sugárzott tartalom. A beszéd szövege tökéletesen illeszkedik a kor revíziós politikájába, a miniszterelnök ugyanakkor a fő…

Tovább
„Jobb sorsot érdemelt volna”- Lehár Antal visszaemlékezései IV. Károly második visszatérési kísérletéről 1918-1939 Forrás 

„Jobb sorsot érdemelt volna”- Lehár Antal visszaemlékezései IV. Károly második visszatérési kísérletéről

Az 1921 tavaszi restaurációs kísérlet kudarca után néhány hónappal IV. Károly másodszor is elindult, hogy visszaszerezze ősei trónját. A magyarországi fogadtatás megszervezésében „hű szolgája”, báró Lehár Antal segédkezett. Az események azonban hamarosan kicsúsztak az irányítása alól. Miért hiúsult meg a terv és hogyan látta mindezt az újdonsült vezérőrnagy? A „húsvéti királyjárás” után Károly visszatért Svájcba, de esze ágában sem volt lemondani a trónról. Erről nemcsak ő vélekedett így, hanem a dinasztia más tagjai is, vagyis versenytársai támadtak. Lehár értesülései szerint Albrecht főherceg (a hadsereg-főparancsnok Frigyes főherceg fia) is pályázott a…

Tovább
Mivel lehetett felidegesíteni a Harmadik Birodalom vezetőit? Forrás 

Mivel lehetett felidegesíteni a Harmadik Birodalom vezetőit?

A válasz szinte triviális, de nem a bevezetőben fog elhangzani – különben el is lehetne felejteni a bejegyzés további részeit. A kérdésre a választ Újpétery Elemér (1911-2001) fogja megadni, aki 1987-ben megjelent visszaemlékezésében diplomáciai karrierjét eleveníti fel az utókor számára. Élettörténetének elmesélése során számos meglepő és érdekes történetet, sztorit vesz elő – amelyek közül az egyik 1938. október 14-én történt meg vele. Ekkor Darányi Kálmán, volt miniszterelnököt kísérte el Berchtesgadenbe, hogy Hitlerrel tárgyaljanak a később tető alá hozott német-olasz döntőbíráskodásról, amelynek eredménye az első bécsi döntés lett. Hogy Darányi és…

Tovább
Cseh foglyok Magyarországon és az amerikai unitáriusok Forrás II. Világháború 

Cseh foglyok Magyarországon és az amerikai unitáriusok

Közismert, hogy Magyarország a második világháború alatt több tízezer lengyelnek nyújtott menedéket, de francia és később olasz foglyok is kielégítő ellátásban részesültek ugyanekkor. Az viszont már nem igazán ismert, hogy 1939-41 között csehek is voltak hazánk területén, akik szintén elmenekültek hazájukból, hogy később csatlakozhassanak az emigráns katonai alakulataikhoz, akárcsak a lengyelek. A két világháború közti csehszlovák-magyar viszony azonban rányomta a bélyegét az ő ellátásukra. A magyar hatóságok arra hivatkoztak, hogy a cseh menekültek nem lehetnek hadifoglyok, mivel Cseh-Szlovákia megszűnt 1939. március 15-én, és nem volt akkor hadviselő fél. A csehek…

Tovább