Hidegháború 

A Közel-Kelet “Osztrák-Magyar Monarchiája”: Az Egyesült Arab Köztársaság

“Két tragédia van az életben. Az egyik, ha hőn óhajtott vágyunk nem teljesül. A másik, ha teljesül” –  talán az írországi író, George Bernard Shaw szavai jellemzik a legjobban az első arab egységállam tündöklését és bukását. Ugyanis pont hatvan évvel ezelőtt ezen a napon tűnt úgy, hogy az arab nacionalizmus legfontosabb célkitűzése megvalósult: Egyiptom és Szíria uniójából hivatalosan létrejött az Egyesült Arab Köztársaság (EAK), és pusztán az “idő kérdésének” számított, hogy mikor csatlakozik ehhez a többi arab állam is. Csakhogy az EAK megszületésének körülményei már eleve magukban hordozták a kudarc…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

Skála Kópé

Tóth Eszter Zsófia Én vagyok a Skála Kópé, szívem a vásárlóké! – a Kópé a Skála Coop reklámfigurája volt. Demján Sándor vállalatbirodalmának reklámfiguráját Jaronics Béla, a Skála marketingese alkotta meg. A Kópéról készült reklámfilm Sas István rendezésében 1981-ben a XI. reklámfilmfesztiválon 2. díjas lett. Úgy tűnik, telitalálat volt a Kópé: ma is megdobogtatja sokak szívét, kellemes emlékeket hív elő. A szocialista időszak korlátozott reklámiparában is telitalálat.

Tovább
Középkor 

Nyolc kocsi karó, egy kézi balta és néhány halálos fenyegetés – Erdőhasználat a késő középkori Magyarországon

Botlik Richárd Fa, faszén, szén, olaj, villany, gáz, földhő és társai. Télvíz idején sok mindent kipróbált már az emberiség a saját melegedésére. A felsorolt tüzelőanyagok, tüzelési módok, kiépítésük és/vagy üzemeltetésük költséges, jelentős anyagi terhet rónak a háztartásokra. Nem volt ez másként a késő középkorban sem, amikor a fatüzelésen kívül nem sok más alternatíva létezett. A korommentesen égő faszenet – drágasága miatt – csak a királyi udvarok, főurak engedhették meg maguknak, a kőszén pedig a 19. század elején terjedt el Magyarországon. Éppen ezért az erdők használatát – a fakitermelést, legyen itt…

Tovább
19. század Forrás 

Az iváni légkőzápor

Az teljesen természetes, hogy hó vagy eső hullik a felhőkből, de ha a csapadék valami más, arra bizony felkapjuk a fejünket, pláne ha az égből kövek potyognak. Így történt ez 1841 augusztusában a Sopron vármegyei Iván községnél is, ahol az első vélekedések szerint meteorit-, korabeli szóhasználattal légkőeső hullott, a helyiek és a tudományos világ legnagyobb megrökönyödésére. Az esetre rárepült előbb a birodalmi, majd kis késéssel a hazai sajtó, valamint a bécsi tudósok jelentős része is, akik viszont igencsak meglepő következtetésre jutottak.

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

Étvágy az imákra – rendhagyó könyvismertető

Tóth Eszter Zsófia Poós Zoltán: Étvágy az imákra. Kalligram, Budapest, 2017. „Különös utazásra hívja olvasóját, aki bejárhatja a rendszerváltás Magyarországát”  olvashatjuk a kötet fülszövegében, mely az író negyedik regénye. A 20. századi magyar történelem olyan alapvető élményeiről kaphatunk e kötetből élményalapú megéléstörténeteket, mint az 1956-os forradalom leverésének traumája, a nagyvárosi bevándorlás és a rendszerváltás szabadságélménye. Ha szeretnénk jobban megérteni a XX. századot egyéni perspektívából, remek olvasmány e plasztikus, néhol ironikus, logikus vonalvezetésű, letehetetlen kötet.

Tovább
Forrás II. Világháború 

Csáky István a csehszlovák emigrációról, és beszédének külföldi hatása

Csehszlovákia, pontosabban Cseh-Szlovákia 1939 márciusában történő megszűnése nyomán Prága kikerült a magyar külpolitika fő színterei közül, miközben a revízió, valamint a Teleki Pál miniszterelnök elképzeléséhez köthető “fegyveres semlegesség” továbbra is a fő csapásirány maradt a Dísz téren. Ebből az állapotból csak a lassanként szerveződő csehszlovák emigráció tudta kizökkenteni a magyar vezetést, amely ugyanakkor határozott elképzeléssel bírt az egyre inkább Edvard Benešhez kötődő mozgalom kapcsán. Erről maga a külügyminiszter, Csáky István beszélt a képviselőház egyik ülésnapján 1940 márciusában.

Tovább
Forrás Hidegháború 

“Kiemelt relációjú térség”: A Közel-Kelet – Könyvrecenzió a magyar-arab kapcsolatok történetéről

Napjainkban a Közel-Kelet említésekor a legtöbb magyarnak – sajnálatos, de nem elítélhető módon – olyan dolgok jutnak először az eszébe, mint a „migrációs válság, káosz, szélsőséges iszlamizmus, vagy a terrorizmus”. Pedig volt időszak a magyar történelemben, amikor Budapest az arab térség egyes országaival  nagyon jó viszonyt ápolt, valamint az állami média pozitív színben tüntette fel a “haladó szellemiségű” arab államok és mozgalmak harcát Izraellel, illetve az “imperialistákkal” szemben. A mai napig, Magyarországon belül – elsősorban azok, akik a szocializmus idején telepedtek le a hazánkban – és kívül nem kevés nosztalgiával…

Tovább
Forrás kora újkor 

Bűn és büntetés: a finnországi boszorkányperek büntetőjogi vonatkozásairól

Bea Csaba Kristóf Ildikó egyik tanulmánya szerint az 1575 és 1737 között zajlott ismert kimenetelű debreceni, összesen 59 vádlottas boszorkányperekben a világi bíróság 21 halálos ítéletet hozott. (A 78 per összes vádlottja 88 főt tesz ki.) A debreceni boszorkányperekben kb. minden harmadik vádlottat halálra ítéltek. (Hozzá kell tenni a precizitás kedvéért azt a szerző által kiemelt tényt, hogy a perbe fogottak nagy részét egyéb bűncselekmények elkövetése miatt is felelősségre vonták. Ilyen volt pl. a lopás, az istenkáromlás, a házasságtörés stb.) A szerző kiemeli, hogy mindemellett a debreceni boszorkányüldözés mérsékeltnek tekinthető,…

Tovább
1956 20. század Hidegháború Szocializmus 

“Szabadságharc” a medencében- A Melbourne-i magyar-szovjet vízilabda-mérkőzés

„Három másodperc…kettő…szöglet! Még van egy szöglet, de letelt közben az idő! […] Kemény Dénes szinte már a vízben, onnan instruál. Be fogunk ugrani a végén, mindenki, aki magyar. Be középre…És megvan! Megvan az újabb olimpiai bajnoki cím! Magyarország megvédi olimpiai bajnoki címét, mert egyszer vezet csupán a meccsen a legvégén…Hát, kedves nézők, sosem hittem volna, hogy tizenhárom fürdőgatyás férfitől még elsírom magam…”   Még ma is sokan libabőrösök leszünk, ha a fentebbi idézetet visszaolvasva visszaemlékezünk Hajdú B. István sportriporter ominózus örömujjongására, amikor a magyar férfi vízilabda-válogatott a 2004-es athéni olimpiai…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Csehek a Citadellában

A második világháború kezdetekor Magyarországon tartózkodó cseh foglyokról már született bejegyzés annak kapcsán, hogy az Amerikai Univerzalista Unitárius Egyház miként próbált helyzetükön javítani – a végeredmény szempontjából nézve – sikerrel. A különböző helyeken elzárt csehek egyik legnagyobb csoportja a Citadellában volt fogva tartva, amelyről számos visszaemlékező beszámolt később memoárjában vagy a vele készült interjú során, általában negatív színben lefestve az intézmény állapotait, ottani ellátásukat. A hivatalos magyar szervek is értesültek az ottani helyzetről: 1940 áprilisában két jelentés is készült a fogvatartottak helyzetéről.

Tovább