Forrás kora újkor 

Bűn és büntetés: a finnországi boszorkányperek büntetőjogi vonatkozásairól

Bea Csaba Kristóf Ildikó egyik tanulmánya szerint az 1575 és 1737 között zajlott ismert kimenetelű debreceni, összesen 59 vádlottas boszorkányperekben a világi bíróság 21 halálos ítéletet hozott. (A 78 per összes vádlottja 88 főt tesz ki.) A debreceni boszorkányperekben kb. minden harmadik vádlottat halálra ítéltek. (Hozzá kell tenni a precizitás kedvéért azt a szerző által kiemelt tényt, hogy a perbe fogottak nagy részét egyéb bűncselekmények elkövetése miatt is felelősségre vonták. Ilyen volt pl. a lopás, az istenkáromlás, a házasságtörés stb.) A szerző kiemeli, hogy mindemellett a debreceni boszorkányüldözés mérsékeltnek tekinthető,…

Tovább
1956 20. század Hidegháború Szocializmus 

“Szabadságharc” a medencében- A Melbourne-i magyar-szovjet vízilabda-mérkőzés

„Három másodperc…kettő…szöglet! Még van egy szöglet, de letelt közben az idő! […] Kemény Dénes szinte már a vízben, onnan instruál. Be fogunk ugrani a végén, mindenki, aki magyar. Be középre…És megvan! Megvan az újabb olimpiai bajnoki cím! Magyarország megvédi olimpiai bajnoki címét, mert egyszer vezet csupán a meccsen a legvégén…Hát, kedves nézők, sosem hittem volna, hogy tizenhárom fürdőgatyás férfitől még elsírom magam…”   Még ma is sokan libabőrösök leszünk, ha a fentebbi idézetet visszaolvasva visszaemlékezünk Hajdú B. István sportriporter ominózus örömujjongására, amikor a magyar férfi vízilabda-válogatott a 2004-es athéni olimpiai…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Csehek a Citadellában

A második világháború kezdetekor Magyarországon tartózkodó cseh foglyokról már született bejegyzés annak kapcsán, hogy az Amerikai Univerzalista Unitárius Egyház miként próbált helyzetükön javítani – a végeredmény szempontjából nézve – sikerrel. A különböző helyeken elzárt csehek egyik legnagyobb csoportja a Citadellában volt fogva tartva, amelyről számos visszaemlékező beszámolt később memoárjában vagy a vele készült interjú során, általában negatív színben lefestve az intézmény állapotait, ottani ellátásukat. A hivatalos magyar szervek is értesültek az ottani helyzetről: 1940 áprilisában két jelentés is készült a fogvatartottak helyzetéről.

Tovább
1956 

“Az utolsó csepp vérig” – Harcok a Lenin körúton az 1956-os forradalom idején

A budapesti Nagykörút ezen szakasza nem tartozik az 1956-os harci cselekmények legendás helyszínei közé. Az itt zajló események a Corvin köznél vagy a Széna térnél történtekhez viszonyítva kevésbé ismertek. Mivel a város szívében húzódik, így a bevonuló szovjet csapatok a legtöbbször már a külső kerületekben ellenállásba ütköztek, ezért októberben itt nem alakultak ki súlyos harcok. A november 4-i támadás után viszont az egyik legtovább kitartó felkelőgócponttá vált Lenin körút, és itt épült az egyik legerősebb barikád is.

Tovább
20. század 20. század Horthy-kor II. Világháború 

Leventesors 1945 tavaszán. Az Esztergomból 1945 tavaszán elhurcolt leventék kálváriája.

Miklós Tamás Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum katonai rendelkezései jelentősen korlátozták a magyar haderő anyagi és személyi lehetőségeit. Megtiltotta Magyarország számára harckocsik, nagyobb ágyúk, valamint katonai és polgári repülőgépek gyártását. A hadsereg létszámát 35.000 főben maximalizálták, s ezen felül megtiltották az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartását is. 1921. december 19-én a nemzetgyűlés elfogadta az 1921. évi LIII. törvénycikket, az ún. testnevelési törvényt, amely kimondta, hogy az állam gondoskodik a tanulóifjúság rendszeres testneveléséről, illetve „szervezi az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését oly módon, hogy ebben 21-ik életévének betöltéséig a nemzetnek minden…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború Kult 

Hadi-linzer és karfiolpörkölt, avagy nagyanyáink háborús konyhája

Rendkívüli időszakok rendkívüli megoldásokat követelnek, és ez különösen érvényes akkor, amikor felborul a megszokott, békés mindennapi élet. A háborút egy ország akkor is megérzi, ha a frontvonalak határain messze túl húzódnak, és nem csak a behívások vagy bombázások, hanem a különféle árucikkek, élelmiszerek “eltűnése” révén is, ami alól (bár nyilván kisebb mértékben) a leggazdagabb országok sem számítottak kivételnek. Magyarországon először az első világháború változtatta meg nagyobb mértékben a receptkönyveket; miután a hús, a zsír, illetve több gabonaféle is elsősorban a hadsereghez került, a szakácsok és háziasszonyok kénytelenek voltak különféle trükköket,…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat szerepe és működése a Kádár-korszakban

Cserháti Csongor Lóránt „A hatalom reakciója – mivel nem léteztek kodifikált normák és szabályok – soha nem volt előre kiszámítható. Az embert elhelyezték egy hatszor hat méteres szobába, bekötötték a szemét, és azt mondták, szaladj körbe, de úgy, hogy a falnak nem lehet nekimenni. Majd a falak elkezdtek mozogni. Mivel a falak nem voltak világosan megrajzolva, idővel esetleg ott is falat sejtettünk, ahol valójában nem volt” 1 – mondta Bors Jenő, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója. Magyarországon az 1956 és 1990 közötti időszakban született meg a modern, nyugati mintájú popipar. Korábban is…

Tovább
Középkor 

Vándorúton a királyné génjei I.

Legutóbbi genetikával foglalkozó cikkemben a magyar őstörténet és az archeogenetika közös vetületeit vizsgáltam meg. Ám a középkor történetében nem az őstörténet az egyetlen terület, amelyben érdekes felfedezéseket hozhat egy-egy jól átgondolt archeogenetikai projekt. Mai írásomban annak járok utána, hogy kiket találna meg a genetikus, ha a ma elterjedt módon anyai ági leszármazást vizsgálná. Mindezt pedig egy konkrétan ismert temetkezési hellyel bíró királyné, Chatillon Anna példáján keresztül mutatom be. Bár a középkor a férfiági leszármazást tartotta nyilván, ha az anyai vonalon indulunk el, számtalan érdekes történetre és egyéni sorsra bukkanhatunk. A…

Tovább
Forrás II. Világháború 

„Hé Lulu, ha visszatérek Fidzsiről…” – magyar tengerészek a Távol-Keleten II.

A “Nyugat”-on a helyzet változik Ahogy arról már korábban is írtunk, a második világháború (illetve kisebb mértékben már a japán-kínai háború) kitörése csúnyán derékba törte a 30-as évek közepétől virágzásnak induló magyar kereskedelmi hajózást. A Duna-tengerjárók 1940-től kiszorultak a Földközi-tengerről, majd 1941-től német bérletben végeztek hadiszállításokat a Fekete-tengeren. Sajátságosabb volt a “sima” tengerjárók helyzete, amelyek egy része a szövetségeseknek szállított; a Keletet a magyar zászló ellenére 1940-ben el is süllyesztették a németek, több hajó pedig (például a Turul vagy a Szent Gellért) semleges panamai zászló alá került, de ilyen minőségében…

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

“a kormányzó utódlásának kérdése a legaktuálisabb problémák közé tartozik” – Német titkosszolgálati jelentés a magyar kormányzóhelyettes-választásról ( forrásközlés)

1944 – 1945 folyamán, ahogy a szövetséges haderők két irányból közelítettek Németország felé, a Harmadik Birodalom külügyminisztériuma fokozatosan evakuálta irattárát Berlinből a Reich vidéki területeire, s csupán a folyamatban lévő ügyek dokumentációját hagyta a német fővárosban. 1945 tavaszán közvetlenül a harcoló szövetséges alakulatok mögött érkeztek Németországba az angol és az amerikai titkosszolgálatok olyan felderítő egységei, amelyeknek feladata kifejezetten az ellenség politikai iratainak megszerzése volt. Több tonnányi német külügyi dokumentumot foglaltak le, többnyire a Harz hegység Alsó-Szászországi településein és Thüringiában. Az anyagot időlegesen Marburg várában helyezték el, majd 1948-ban Nagy-Britanniába szállították,…

Tovább