Forrás Középkor 

Az időszámítás és a tudomány határain túl

Az elmúlt hétvégén elárasztotta a magyar médiát az a szenzációs bejelentés, amely szerint eddig rosszul tudtuk a mohácsi csata időpontját. Pap Norbert és szerzőtársai a Balkán füzetek 11. számában most megjelent tanulmányukban (A Gergely-féle naptárreform és a csillagászati jelenségek szerepe a 15–16. századi történelmi forrásaink és eseményeink értelmezésében) többek között a mohácsi csata napját is átszámolták a Gergely-féle naptár szerint, s megállapították, hogy az nem augusztus 29-én, hanem szeptember 8-án történt. Az eljárás azonban se nem új, se nem indokolt, egyetlen célja a média érdeklődésének felkeltése. A szöveg nagyobb részét…

Tovább

A magyar késő középkor és az Arvisura. – Minek tekinthetjük az Arvisurát?

Bevezetés Az Arvisura egy napjainkban népszerű, ám rendkívül megosztó műnek számít. A hitelessége mellett lándzsát törők szerint a Paál Zoltán csak lejegyezte azt a tudást, amelyet 1944-ben akkor szerzett, amikor találkozott Szalaváré Turával, egy szovjet partizánnak állt manysi fősámánnal. A kritikusok két csoportra oszthatóak. Az akadémikus tudomány szerint az Arvisura valójában egyetlen ember képzeletének az eredménye, amelyet a követői egészítettek ki, lejegyzésének és keletkezésének a története számtalan sebből vérzik. A kritikusok kisebb csoportja az alternatív magyar őstörténet hívei közül kerül ki, és véleményük szerint az Arvisurát azért hozták létre, hogy…

Tovább
20. század 

Voldemort és az el nem mesélt Trianonok

Trianont mindannyian ismerjük. Az otthonunkban lógó térképekről, a tévében nézett képsorokból, a Facebookon megosztott bejegyzésekből és hashtagekből. A trianoni történet mindannyiunké. De vajon tényleg ismerjük Trianon minden egyes szeletét? Az utóbbi évek Trianonnal kapcsolatos kutatásai alapján korántsem. A közvélemény előtt ismeretlen fejezeteket foglalta össze Ablonczy Balázs: Az ismeretlen Trianon című művében. Könyvismertető. Békés Márton eszmetörténész, a Mandiner hasábjain a Trianon-egyenlet feloldása – Trianon 101 című írásában a könyvre utalva a következőket írta: „Az anyagilag és retorikailag is bő lére eresztett Trianon-biznisz állításával ellentétben azonban nincs semmiféle „ismeretlen Trianon” és nem…

Tovább
20. század Szocializmus 

Sic transit gloria mundi? – Nekrológok Andics Erzsébetről

1986. április 2-án elhunyt Andics Erzsébet, az 1945-1956 közötti évek egyik legmeghatározóbb történetpolitikai szereplője. Halálhírét két nappal később közölték a lapok. A magyarországi történettudomány hajdani „erős emberének” emléke alig pár sort ért csak meg az újságokban, de a Századok is csupán felsorolás szintjén említette meg a Magyar Történelmi Társulat (MTT) 1986. évi halottjai közt, noha a testület korábbi elnökéről volt szó – még a Párttörténeti Közleményekben is valamelyest kritikusabb hangvételű nekrológot olvashattak róla az érdeklődők.

Tovább
Forrás 

Drechsler Miksa főrabbi és az osztrák ügynökök – Őstörténeti idézetek nyomában I.

Közösségi oldalakon hosszabb ideje terjed egy idézet, amely érvként szolgál annak az elképzelésnek az alátámasztására, hogy valójában idegen ügynökök avatkoztak be a magyar őstörténet kutatásába. A kézről kézre adott és tovább osztott idézetet Drechsler Miksa, temesvári főrabbi nevéhez fűzik. Van azonban egy fontos különbség a világhálón terjedő hamis megosztásokhoz képest: az, hogy forrással látták el. Megpróbáltam utánajárni, hogy vajon tényleg leírta vagy mondta-e ezt a főrabbi, és ha igen, akkor hol található meg a forrás. Egy idézet és a hűlt helye A közösségi oldalakon általában a következő szöveggel és képpel…

Tovább
Kult 

Magyar írók a magyar középkorról – válogatás az elmúlt évek terméséből

A Könyvhét alkalmából szeretnénk tisztelegni a magyar írók előtt, egyúttal pedig ajánlani az elmúlt évtized történelmi regényeiből – ezúttal a kritikai meglátások mellőzésével. Nagyjából két évtizede ismét nagy számban olvashatunk történelmi regényeket, olyannyira, hogy nagy vállalkozás lenne áttekinteni az összes megjelent regényt. Ebben az írásban ezért a magyar középkorban játszódó, vagy azzal foglalkozó műveket veszem számba. Egészen pontosan az új évezred terméséből mutatok be egy szubjektív válogatást, a szerzők nevének ábécésorrendjében, szigorúan olyan könyveket, amelyeket magam is elolvastam. Bán Mór – Hunyadi-sorozat 2008-ban indult útjára Bán Mór Hunyadi Jánosról szóló…

Tovább
Forrás Holokauszt II. Világháború 

A megszállás után – magyar és német szervek együttműködésének problémái 1944. március 19-ét követően

1944. március 19-e után a magyar köz-, és államigazgatásra épülő német megszállási rendszer jött létre Magyarország területén. A kettős hatalmi szisztémában, ahol a német megszálló politika a szuverenitását hangsúlyozó magyar kormányzaton keresztül próbálta elérni céljait, sorozatos érdekütközések voltak a magyar és német szervek között.

Tovább
Forrás Középkor 

Képzelt Koppány?

Nemrég kisebb vihart kavart Berend Nórának a Népszava számára adott interjúja, amelynek egyik állítása az volt, hogy Koppány vezér, István ellenfele, valójában nem létezett, személye utólagos kitaláció eredménye. Mai írásunkban azt járjuk körül, hogy min alapszik ez a vélemény, és mit tud Koppányról a magyar medievisztika.

Tovább
Forrás Középkor 

Törjön el a lábad szára – honnan ered a négy folyó?

Általánosan ismert, hogy történelmi címerünk négy ezüstsávja a négy nagy folyamra utal, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. Hasított pajzs, a jobb oldali mező vörössel és ezüsttel hétszer vágott – ez már napjaink államcímerének heraldikailag pontos leírása. Vajon mikortól adatolható a fenti azonosítás? Középkori örökségről van-e szó vagy egy alig másfél száz éves hagyományról? Írásomban ennek járok utána.

Tovább
Forrás Középkor 

Vetélkedő Jagellók: interregnum és polgárháború

Hunyadi Mátyás, középkori történelmünk egyik legnagyobb formátumú uralkodója 1490. április 6-án hunyt el a bécsi Burgban. Négy trónjelölt szállt harcba a magyar koronáért: Mátyás törvénytelen fia, Corvin János jelentős birtokállományára támaszkodott, Miksa, III. Frigyes fia az 1463-as bécsújhelyi egyezményt tekintette jogalapnak, IV. Kázmér lengyel király két fia, Ulászló és János Albert pedig rokonságban állt a Mátyást megelőző uralkodókkal. Ugyan Ulászló megválasztásával és szeptember 21-i megkoronázásával az interregnum véget ért, a harcok tovább folytatódtak. A Magyar Királyság tekintélyes része hadszíntérré vált, országos jelentőségű városok (Eger, Eperjes, Fehérvár, Zágráb) vesztek el átmenetileg.…

Tovább