Forrás Középkor 

705 éve volt a rozgonyi csata

Kicsit több mint 705 vívták meg a rozgonyi csatát, amely egy új dinasztiának, a magyarországi Anjouknak a megerősödéséhez vezetett. A késői Árpád-korban felemelkedő nagyurak, köztük Csák Máté és Aba Amadé számára sokkal fontosabb volt a saját hatalmuknak a királyi hatalommal szemben történő megerősítése, ezért az ellentétes célokban gondolkodó Károllyal igen hamar ellentétbe kerültek. (Csák Máté például Vencel híve volt III. András halálát követően). Végül, háromszori koronázás után, főleg az egyház támogatásának köszönhetően, I. Károly legitim királya lett Magyarországnak.

Read More
Forrás képes történelem 

Az első világháború elsodorta az új Nemzeti Színházat

Az első világháború kitörésének esélye az európai erőviszonyok átrendeződésével 1900 után folyamatosan erősödött fel, s végül 1914-ben tört ki. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a kortársak az 1914. év elején jobban tartottak volna egy olyan háború kitörésétől, amely alapjaiban forgatja fel a megismert világot, mint egy vagy két évvel korábban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Európa nagyvárosaiban, így Budapesten is számos olyan beruházást terveztek, amelyek kivitelezésére végül pont az első világháború miatt nem került sor. Cikksorozatomban olyan nagyberuházásokkal foglalkozom, amelyek teljesen vagy részben elmaradtak; első alkalommal a Nemzeti…

Read More
Forrás Középkor 

Hasmenés a másvilágra – Habsburg Albert király halála

Habsburg Albert volt az első király, aki a később oly sokáig uralkodó dinasztiából a magyar trónra kerülhetett. A róla fennmaradt írások alapján tetterős férfi volt, aki aktívan gyakorolta a lovagi erényeket, nem félt személyesen harcba szállni a törökkel, vagy éppen a huszitákkal, ha az országai érdeke úgy kívánták meg. Emellett arról volt nevezetes, hogy az osztrák tartományokban az uralma alatt álló területekről kiűzte a zsidókat. Hiába örökölte meg apósa hatalmas birodalmát, nem jutott elég ideje arra, hogy azt tartósan összefogja. Halálát vélhetően vérhas okozta, de még a krónikás Bonfini sem…

Read More
Forrás kora-újkor 

„…Ki ne örvendjen az olly ember’ kegyességének, a’ kivel a’ haza kevélykedhetik?”[1]

Zsidai Réka Korábbi cikkünkben már bemutattuk Festetics György reprezentatív udvartartását. Mostani írásunk mintegy az előző folytatásaként a presztízsidőszak végét kívánja reprezentálni. A 18-19. század fordulójára ugyanis Keszthely és a dunántúli Festetics család keszthelyi ágának történetében új időszak köszöntött be, melynek prominens személyisége volt Festetics György (1755-1819). A gróf a főúri, főnemesi létformának, társadalmi státusnak megfelelően az állandó lakhelyként funkcionáló reprezentatív főúri lakókörnyezetet a 18-19. század fordulójára, több generáció elképzeléseinek megfelelően a keszthelyi kastély többszöri átépítésével alakította ki, méghozzá a barokkon túllépő copf, s empire stílusjegyeit ötvözve.[[1]] Mindez természetesen együtt járt…

Read More
Forrás II. Világháború 

Budapesttől Moszkváig

Teleki Géza mellett más is megemlékezett arról, hogy miként zajlottak 1944 őszén a moszkvai fegyverszüneti tárgyalások: Szent-Iványi Domokos, a magyar delegáció vezetője nemcsak a tárgyalásokról, hanem a Moszkváig vezető veszélyekkel teli útról is részletesen jegyzetelt. Szent-Iványi részvétele a küldöttségben egyfajta elégtételnek is vehető személye felé, mivel Teleki Pál miniszterelnöksége idején a Miniszterelnökség egyfajta “árnyék külügyminisztériumában,” a Tájékoztatási Osztályon dolgozott, azonban a kormányfő halála után az osztály megszűnt, amelynek egyik oka volt az is, hogy a “hivatalos” külügy nem igazán szimpatizált Szent-Iványi osztályával, így a Kállay Miklós idején a kiugrási tárgyalások…

Read More
Forrás Középkor 

Vetélkedő Jagellók: interregnum és polgárháború

Hunyadi Mátyás, középkori történelmünk egyik legnagyobb formátumú uralkodója 1490. április 6-án hunyt el a bécsi Burgban. Négy trónjelölt szállt harcba a magyar koronáért: Mátyás törvénytelen fia, Corvin János jelentős birtokállományára támaszkodott, Miksa, III. Frigyes fia az 1463-as bécsújhelyi egyezményt tekintette jogalapnak, IV. Kázmér lengyel király két fia, Ulászló és János Albert pedig rokonságban állt a Mátyást megelőző uralkodókkal. Ugyan Ulászló megválasztásával és szeptember 21-i megkoronázásával az interregnum véget ért, a harcok tovább folytatódtak. A Magyar Királyság tekintélyes része hadszíntérré vált, országos jelentőségű városok (Eger, Eperjes, Fehérvár, Zágráb) vesztek el átmenetileg….

Read More
Forrás 

Esküvő a kora-újkori Magyarországon – Thököly István udvartartójának feljegyzései

Kiss-Kozslik Eszter A kora-újkori Magyarországon az ünnepek, családi események, mint amilyenek például a keresztelők, temetések, mind társasági találkozásra adtak alkalmat, amelyeken lehetőség nyílt arra, hogy a közösség kötelékeit is újra és újra megerősítsék. Ezeket az alkalmakat a vallási hovatartozás és liturgia is keretbe foglalta, és a kötött szertartások kiemelték ezeket az eseményeket a mindennapokból, hasonlóan a mai alkalmakhoz.[1]

Read More
Forrás Középkor 

Magyarország legrégebbi temploma: Mátyás levele IV. Sixtus pápához

Mátyás király (1458-1490) szívén viselte az egyházzal való kapcsolatát, így rendszeresen levelezett a pápákkal, akik eleinte tetemes összegeket folyósítottak neki a török elleni háború céljából, utóbb azonban ezt az összeget folyamatosan csökkentették, mikor látták, hogy a király más háborúira költi el a neki juttatott aranyakat. Ennek ellenére számtalan intézményt alapított vagy újított fel, ahogy az alábbi levelében is írta. A címben szereplő Fehéregyháza sokáig a magyar történeti és régészeti kutatások fókuszpontjában állt, mivel Anonymus gesztája szerint itt temették el Árpád vezért.

Read More
Forrás Középkor 

Nyelvtársak – Mátyás király és a lingvicídium meséje

Perényi Károly Történt, hogy 1459. februárjában magyar főurak egy Mátyással szemben kritikus csoportja III. Frigyesnek tett hűségesküt. A német-római császár felvette a magyar királyi címet, majd serege nemsokára a Dunántúl nyugati peremén nézett farkasszemet Mátyáséval. Ennek eseménytörténeti részletei jól feltártak,[1] diplomáciai háttere is jól ismert, akárcsak a konfliktust lezáró 1463-as bécsújhelyi egyezmény pontjai.

Read More
Középkor 

Lovaglás a halálba – Tíz különös halál a magyar történelemből VI.

Magyarország első királynőjének nem jutott hosszú és szerencsés élet. Mária királynő korai éveit a I. (Nagy) Lajos uralkodását követő trónharcok határozták meg, és ebben neki a bábu szerep jutott, különösen az anyjának, Kotromanić Erzsébet királynénak köszönhetően. A fordulatoktól sem mentes korai éveket a Zsigmond oldalán eltöltött nyugodtabb időszak követte. Ennek vetett egy Vértesben történt baleset, amikor leesett a lováról, és a koraszülés következtében ő is, és a gyermeke is meghalt. Bár a történelemkönyvekben az szerepel, hogy a halálakor magányosan lovagolt, ám az a helyzet, hogy az egyetlen forrás, amely a…

Read More