1918-1939 I. Világháború 

A hétnapos háború és következményei

Ha hazánk északi határán Komáromra, vagy Sátoraljaújhelyre gondolunk, szinte az első ami eszünkbe jut, a városok természetellenes és brutális kettévágása a határral. Ugyanakkor nem is olyan messze innen van egy másik régió, ahol települések tömegét sikerült mindenféle etnikai elvet mellőzve, pusztán stratégiai alapon kettévágni, pont ugyanekkor. Ráadásul minderre egy rövid (hét napos), de csúnya határháborút követően került sor, a következmények pedig világpolitikai jelentőségre tettek szert. Csehszlovákia és Lengyelország határán járunk, Cieszyn/Těšín/Teschen környékén.

Tovább
Forrás Horthy-kor II. Világháború 

Hogyan robbanthattam volna ki egy háborút?

1938-1939 a magyar diplomácia számára nagy sikerekkel és veszélyekkel is kecsegtetett: az etnikai revízió, a lengyel-magyar határ létrejötte kétségtelenül az eredmények közé sorolandó, azonban Csehszlovákia megszűnéséig egy fegyveres konfliktus lehetősége mindig valószínű maradt (ennek egyfajta változata mégiscsak megtörtént: a “kis háború” Szlovákia és Magyarország között, de ez nem képezi jelen bejegyzés tárgyát). Magyarország számára a puskaporos napok 1939 tavaszával együtt elmúltak egy időre. Lengyelország számára azonban nem, Varsóban már a háború napjaiban Hory András magyar követ egy érdekes történettel lett gazdagabb, ahol nem Gregorz Brzęczyszczykiewicz, de egy korábbi kollégája akár…

Tovább
Forrás II. Világháború Szocializmus 

Az „elátkozott katonák”

Lengyelországban 2011 óta immár állami ünnepnap keretében emlékeznek meg minden év márciusában azokról az egykori ellenállókról, akik a második világháborút követően folytatták a harcot a lengyel nemzeti függetlenségért, és fegyverrel lépetek fel a kiépülő kommunista államhatalom szovjet és lengyel képviselői ellen. A Lengyelországban a rendszerváltást követően, egy ezen a címen 1996-ban megjelent könyv hatására, egyszerűen csak „elátkozott katonáknak” (żołnierze wyklęci) hívott ellenállók megítélése nem teljesen egyértelmű, az elmúlt évek során pedig a lengyel politikai élet számos csoportosulása is „felfedezte” magának a gyorsan fogyatkozó számban egészen az 1960-as évek elejéig küzdő…

Tovább
Forrás kora-újkor 

„A hitszegő Habsburgban, németben ne bízzál”

Jan Zamoyski cenzúrázott Kasszandra-levele és az önálló magyar külpolitika esélyei a kora újkorban Petneházi Gábor A magyar történelem eddig egy Cassandra-levelet ismert, Kossuth Lajos Deák Ferenchez intézett, elhíresült írását, amit az emigrációban élő politikus a Magyarország című lapban publikált 1867. május 28-án. A levélben lényegében a nemzeti önrendelkezés feladása, vagyis az elhíresült közös minisztériumok felállítása ellen érvel, amelyek „által elveszti nemzetünk az alkotmányos állami élet legfőbb, legpraktikusabb életbiztositékát. Elveszti azon tehetségét, hogy a népekre annyi szerencsétlenséget áraztható háborújogot saját nemzeti érdekei szempontjából önállólag fékezhesse vagy a nemzetközi viszonyokat ellenőrizhesse.”

Tovább
Forrás 

Rejtett történelmi épületek – a varsói PWPW

Építésekor formabontóan újnak számított, létezése alapvetően kapcsolódik a modern lengyel állam létrejöttéhez, megépítését követően két évtizeddel a földdel tették egyenlővé, majd eredeti kinézetének megfelelően újjáépítették annak érdekében, hogy ma is ugyanazt a feladatot láthassa el mint egykor – korábbi cikkünkhöz hasonlóan ezúttal is Lengyelország fővárosának egy olyan különleges történelmi épületét ismerhetjük meg, amelynek történelmi jelentőségével Varsó lakói maguk sincsenek gyakran tisztában.

Tovább
Hidegháború képes történelem Szocializmus 

„Gondolkozz!” – propagandaháború Lengyelországban

Az ellenzéki Szolidaritás mozgalom életre hívása, erősödése, tömegmozgalommá, majd pedig független szakszervezetté való válása felkészületlenül érte az Lengyel Egyesített Munkáspárt (LEMP) vezetőségét, amely – az erőszakos fellépések mellett – média monopóliumát is a mozgalom lejáratására kívánta felhasználni. Részben kormánypárti sajtó támadásaira válaszul, részben pedig a társadalom minél szélesebb rétegének a megszólítása érdekében a Szolidaritás is fokozta saját illegális kiadványainak és szórólapjainak a terjesztését.

Tovább
Forrás Szocializmus 

A (nemzet) párt védelmében

 Eredetileg természeti katasztrófák elhárítására, veszélyes bűnözők elfogására és tömeg rendezvények biztosítására hozták létre 1956 decemberében, hivatalos nevén, a lengyel Népi Milícia Motorizált Utóvédjét (ZOMO – Zmotoryzowane Odwody Milicji Obywatelskiej). Hamarosan azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a ZOMO tényleges feladata az államhatalom bármilyen áron való védelme volt, amely cél érdekében minden eszköz megengedett.

Tovább
Forrás Szocializmus 

Robbanás a szocialista Varsó szívében

1979. február 15-én 12.40-kor hatalmas robbanás rázta meg Varsó belvárosát. A füst eloszlását követően a fagyos időjárás ellenére is nyüzsgő belváros járókelői értetlenül meredtek a megújuló lengyel szocializmus egyik építészeti ékköveként létrehozott üveghenger szétroncsolódott romjaira, amely néhány pillanattal korábban még egy forgalmas bankfióknak adott otthont. A varsóiak kedvelt találkozóhelyének számító belvárosi üveghenger, amelyre mindenki csak Rotundaként (szó szerint kör alakú épületet jelent) hivatkozott, létrehozásának az ötlete a forradalmi 1956-os évben fogant meg. Az 1960-as évek legnagyobb varsói építészeti beruházása keretében a „Sztálin és a szovjet nép ajándékaként” felépített szocreál felhőkarcoló –…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Az NKVD hóhérai Kelet-Lengyelországban

A második világháború után a háború alatt a szovjetek által elkövetett tömeggyilkosságok puszta létét is hallgatás övezte a volt szocialista tömb országaiban. Az ismertebb, már a világháború alatt feltárt tömeggyilkosságokat egész egyszerűen a megszálló németek nyakába varrták a szovjetek. Így történt ez a mára már szélesebb körben ismert katyńi vérengzés esetében is. 1941 nyarán azonban több olyan tömeggyilkosságot is elkövettek az egykor Lengyelországhoz tartozó területeken, illetve Ukrajnában, amelyekről az áldozatok hozzátartozóiknak és a kevés számú túlélőnek sokáig hallgatniuk kellett. Lengyelország etnikai térképe. Az 1941-es német támadást követő mészárlások történetét két…

Tovább
Forrás kora-újkor 

Benyovszky Móric: Madagaszkár magyar királya

Bár gróf Benyovszky Móric neve nem süllyedt a feledés homályába, mégsem annyira közismert, mint ahogy azt hollywoodi kalandfilmbe illő élete és szerteágazó munkássága indokolná. Katonatiszt, lázadó, hadi, majd politikai fogoly, ismét lázadó, felfedező, tengerész, újfent katonatiszt, Benjamin Franklin barátja, író, balsorsú uralkodó, ismét lázadó, és mindezt alig negyven év alatt. Ha a kaliforniai producerekig nem is jutott el híre, film azért készült életéről, és mintegy száz évvel halála után nem más, mint Jókai Mór fordította le naplóját és dolgozta fel életét, természetesen a rá jellemző alapossággal, mégis regényes formában. Bár az…

Tovább