19. század 20. század Forrás képes történelem 

A magyar főváros főutcája: a Duna

Városok kialakulásához több tényező járulhat hozzá kisebb vagy nagyobb mértékben. A gazdasági, népességföldrajzi vagy történeti körülmények mellett megkerülhetetlenek a domborzati adottságok,  illetve a víz jelenléte is. Lehetőleg nagy mennyiségben. Egy hajózható folyó az ivóvíz-szükségleten felül biztosít(hat)ja a kereskedelem igényeit is. A magyarországi hajógyártás újkori kezdeteit 1835-re, az Óbudai Hajógyár alapításától, illetve az első itt gyártott gőzhajó megépítésétől számíthatjuk. Az azóta eltelt több, mint 180 év után egy egészen más várost találunk ugyanazon a helyen. Budapest több, kisebb városból egy világvárossá fejlődött. Ebben nagy szerepe volt a dunai hajózásnak és nem…

Tovább
19. század Forrás 

Aki 2 millióra perelte az államot, mert nem építhetett hidat – Egy ’48-as katonatiszt üzleti próbálkozásai Dunahídtól a bérelhető padokig

Domonkos Csaba Az 1860-as években számos változás történt Magyarországon. A korábban száműzött, elítélt „lázadók” visszatértek, visszatérhettek a közéletbe, és az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban aktív szerepet játszó személyek az üzleti és a politikai életben is megjelentek. A főrendű, előkelő vezető politikusok, későbbi miniszterek, miniszterelnökök mellett az egykori honvédek, tisztek – sokuk több éves börtönbüntetés után – is megpróbáltak boldogulni a mindennapi életben. Maygraber Ágoston honvédtiszt is vállalkozóként próbált érvényesülni. Pályája kalandosan alakult, hiszen az építési vállalkozó előbb Ferenc Józseftől szabadalmat kapott egy pest-budai híd építésére, amely engedélyt az új, kiegyezés…

Tovább
képes történelem Kult Szocializmus 

Fun time for museologists in Zagreb!

Tinku Balázs Az Európai Unió tele van jobbnál-jobb múzeummal és néhány a szomszédos államokban is található. Műszaki muzeológiai, történészi szemmel persze már szűkebb a paletta, ha nem engedünk a színvonalból, de nem is szeretnénk unalmas szakmai szövegeket bogarászni. Ebben a kétrészes, sok képes írásban szeretnék bemutatni két zágrábi múzeumot, amelyek úgy gondolom, ha nem is versenyezhetnek németországi, franciaországi, hollandiai vagy angliai társaikkal, mégis egy-egy must-see a Zágrábba látogatóknak.

Tovább
II. Világháború Szocializmus 

Tetszhalott: a Közlekedési Múzeum 1945-1966

Négyesi Pál A második világháborúban súlyos veszteségeket szenvedett a Közlekedési Múzeum. Az 1940-es végétől különféle tervek születtek a múzeum megmentésére, de a különböző érdekek útvesztőjében ezek rendre megfeneklettek. Az újjáépítés közel egy évtizedig tartott, s végül többszöri halasztást követően az ünnepélyes megnyitóra csak 1966-ban került sor.

Tovább
Forrás 

A Közlekedési Múzeum kincse: Unic

Négyesi Pál A Közlekedési Múzeum nemrég megkezdte egy francia Unic gyártmányú gépkocsi restaurálását. Ennek kapcsán megpróbáltunk utánanézni a márka történetének. A XIX. század második felében az ipari forradalom eredményeként elterjedtek a kisebb üzemek. Mivel megfelelő forrás (pl. áramhálózat) még nem létezett, ezeken a telepeken stabilmotorok segítségével állították elő a gépek meghajtásához szükséges energiát. A németországi Mannheimben élő és tevékenykedő Karl Benz ilyen stabilmotorok gyártásával tett szert tekintélyes vagyonra.

Tovább
Forrás Kult 

“Tehát akkor hová építjük a hidat?” – A budapesti hídépítések története

A budapesti hidak története sok szempontból leképezi az ország történetét is, ismeretükön keresztül rálátással lehetünk a Magyarország gazdasági erejére, az ország és a főváros döntéshozatali metódusaira. Tervezésük, pusztulásuk, majd újjáépítésük rávilágít arra is, hogy mit jelent Európa szívében élni. A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában a mai napon Domonkos Csaba tartott előadást A budapesti Dunahidak titkai címmel, az előadásról szóló összefoglalómat a Múzeumból származó fényképekkel egészítem ki.

Tovább