19. század 20. század 

Gyalogoshidak a Dunán

  Domonkos Csaba Az elmúlt 25 évben számos elképzelés született egy Budát és Pestet összekötő gyalogoshídra. E cikk témája nem kimerítő elemzés, hanem inkább egy előzetes számvetés, hogy kik, mikor milyen – autóforgalomtól mentes – hidat gondoltak, javasoltak vagy pályáztattak a két part közé. Amennyiben az olvasók más elképzelésekről is tudnak, e cikk írója várja a hozzászólásokat. A cél elsőként ugyanis az, hogy az elképzelések teljes listáját összeállítsuk, ami a későbbi kutatások, elemzések alapja lehet.

Tovább
19. század 20. század Forrás képes történelem 

A magyar főváros főutcája: a Duna

Városok kialakulásához több tényező járulhat hozzá kisebb vagy nagyobb mértékben. A gazdasági, népességföldrajzi vagy történeti körülmények mellett megkerülhetetlenek a domborzati adottságok,  illetve a víz jelenléte is. Lehetőleg nagy mennyiségben. Egy hajózható folyó az ivóvíz-szükségleten felül biztosít(hat)ja a kereskedelem igényeit is. A magyarországi hajógyártás újkori kezdeteit 1835-re, az Óbudai Hajógyár alapításától, illetve az első itt gyártott gőzhajó megépítésétől számíthatjuk. Az azóta eltelt több, mint 180 év után egy egészen más várost találunk ugyanazon a helyen. Budapest több, kisebb városból egy világvárossá fejlődött. Ebben nagy szerepe volt a dunai hajózásnak és nem…

Tovább
20. század Forrás 

Villamoskatasztrófa Zugligetben

Ma már szinte minden európai nagyváros tömegközlekedésének fontos részét képezik a villamosok. Az új közlekedési eszköz megjelenésekor (cirka 150 éve) azonban rengetegen ellenezték, illetve féltek tőle. Pont úgy, ahogy anno a gőzmozdonyt, vagy a vastestű hajót – utóbbiról egyesek ki is jelentették, hogy olyan nem is létezik, mert a vas köztudottan nem marad meg a víz tetején. De ahogy a karaván, az idő is haladt, és a villamosok szépen lassan egyre nagyobb jelentőségre tettek szert. Budapest első vonala (a mai 4-6-os “csírája”) 1887-ben nyílt meg, és a századfordulóra több társaság…

Tovább
1918-1939 Forrás 

Öngyilkosság dunai gőzhajón – Beketow Mátyás esete

Április 2-án, hétfőn a kora délutáni órákban egy elegánsan öltözött, 60 év körüli úr távozott a bécsi Európa Hotelből. Kezében mindössze egy kicsi utazótáska volt, amikor felült a budapesti gyorsvonatra. Felesége csak késő este érkezett vissza bécsi szállodai szobájukba, ahol már egy búcsúlevél várta. Beketow Mátyás, a sikeres vállalkozó és artista feltehetőleg aznap döntötte el, hogy nemcsak véget vet életének, hanem azt is, miként is hajtja végre tettét. 90 éve történt valami, amiről érdemes megemlékezni.

Tovább
1918-1939 20. század Forrás 

A levegő fixfizetéses tündérei – stewardessek a harmincas években

Read in English at Expat Press. „Hiába, a hölgyek már a repülésben is megtanították a férfiakat, hogy rájuk itt is szükség van. Stewardessel, vagy anélkül való utazás aránya pontosan 1000 contra 1. Rotterdam—Wien 1937. ifj. Horthy Miklós.”[1] A polgári légiforgalom elterjedésével nem csak az utasok, de a nők is nyertek – egy (állás)lehetőséget. Az új utazási forma meghonosodásával megjelentek  a fedélzeteken az utaskísérők is, akik a harmincas években már fiatal, csinos, hajadon, több nyelven beszélő nők voltak. Ezek a jól fizetetett, gépírónői vagy titkárnői kartársaikhoz képest jóval szerencsésebb hölgyek voltak…

Tovább
1918-1939 Forrás II. Világháború 

A túlkoros hajósinas és a sárba tiport tengeri jog – a Duna gőzös két élete

Ha nem is váltunk soha klasszikus hajósnéppé, magyar tengerészek – többnyire kétfejű sasos zászló alatt – azért szép számmal fordultak meg expedíciókon, és az első világháború adriai harcaiban is komoly szerepet vállaltak. 1918-ban azonban az ország elvesztette tengeri kijáratait (is), ami azért igencsak megnehezítette a magyar tengerhajózás helyzetét. Sok tengerész külföldi hajókra szerződött, néhányan pedig folyami hajósnak nyergeltek át. A politikai helyzet és a gazdasági nehézségek ellenére sem tettek le ugyanakkor arról, hogy újraindítsák a magyar tengerhajózást; néhány elvetélt próbálkozás (például az 1922 és 1927 között működő Oceana Rt.) után…

Tovább
19. század 1956 Szocializmus 

Az urbanizáció „csodája”: a szentendrei HÉV-vasút

Harminchárom. Hogy mit takar ez a szám? Az első magyar vasútvonal 33 kilométer hosszú volt, amelyet 1846. július 15-én adtak át; a vonatok Pest és Vác között szállították az utasokat. A 33 kilométer hosszúságú vonalat hamarosan követte a Pest-Szolnok vasúti szakasz kiépítése, a rohamosan terjedő „építkezési láz” eredményeképpen a századfordulóra a történelmi Magyarországot alfától ómegáig behálózták a sínpályák.

Tovább
19. század Forrás 

Aki 2 millióra perelte az államot, mert nem építhetett hidat – Egy ’48-as katonatiszt üzleti próbálkozásai Dunahídtól a bérelhető padokig

Domonkos Csaba Az 1860-as években számos változás történt Magyarországon. A korábban száműzött, elítélt „lázadók” visszatértek, visszatérhettek a közéletbe, és az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban aktív szerepet játszó személyek az üzleti és a politikai életben is megjelentek. A főrendű, előkelő vezető politikusok, későbbi miniszterek, miniszterelnökök mellett az egykori honvédek, tisztek – sokuk több éves börtönbüntetés után – is megpróbáltak boldogulni a mindennapi életben. Maygraber Ágoston honvédtiszt is vállalkozóként próbált érvényesülni. Pályája kalandosan alakult, hiszen az építési vállalkozó előbb Ferenc Józseftől szabadalmat kapott egy pest-budai híd építésére, amely engedélyt az új, kiegyezés…

Tovább
II. Világháború Szocializmus 

Tetszhalott: a Közlekedési Múzeum 1945-1966

Négyesi Pál A második világháborúban súlyos veszteségeket szenvedett a Közlekedési Múzeum. Az 1940-es végétől különféle tervek születtek a múzeum megmentésére, de a különböző érdekek útvesztőjében ezek rendre megfeneklettek. Az újjáépítés közel egy évtizedig tartott, s végül többszöri halasztást követően az ünnepélyes megnyitóra csak 1966-ban került sor.

Tovább