A bayeux-i kárpit történelmi fordulatai Középkor 

A bayeux-i kárpit történelmi fordulatai

A bayeux-i kárpit a kora középkor művészetének egyik kiemelkedő darabja. Kevesen tudják azonban azt, hogy a kárpit csaknem megsemmisült a francia forradalmat követő években, és a Harmadik Birodalom is szívesen rátette volna a kezét. A hastingsi csatát és Hódító Vilmos vállalkozását elmesélő képsorok pedig helyenként úgy mutatják be a tényeket, hogy az a későbbi uralkodónak kedvezzen.

Tovább
Lovaglás a halálba – Tíz különös halál a magyar történelemből VI. Középkor 

Lovaglás a halálba – Tíz különös halál a magyar történelemből VI.

Magyarország első királynőjének nem jutott hosszú és szerencsés élet. Mária királynő korai éveit a I. (Nagy) Lajos uralkodását követő trónharcok határozták meg, és ebben neki a bábu szerep jutott, különösen az anyjának, Kotromanić Erzsébet királynénak köszönhetően. A fordulatoktól sem mentes korai éveket a Zsigmond oldalán eltöltött nyugodtabb időszak követte. Ennek vetett egy Vértesben történt baleset, amikor leesett a lováról, és a koraszülés következtében ő is, és a gyermeke is meghalt. Bár a történelemkönyvekben az szerepel, hogy a halálakor magányosan lovagolt, ám az a helyzet, hogy az egyetlen forrás, amely a…

Tovább
Vársorsok nyomában 2.: “Holmi fosos kurvát be ne bocsássanak…” Forrás képes történelem 

Vársorsok nyomában 2.: “Holmi fosos kurvát be ne bocsássanak…”

Folytatva nemrég megkezdett virtuális várjárásunkat, ma ismét néhány erősség történetéből villantunk fel néhány képet és mozzanatot. Ahogy a korábbiakban is láthattuk, több erősség restaurálása – legalább is bizonyos mértékig – zajlott le, vagy folyik napjainkban is, ám sajnos nagyon magas a kallódó, pusztuló várromok száma is. Persze akadnak olyan erősségek, amelyeket már több száz éve leromboltak, így ezek helyreállítására szinte alig van esély, ahogy olyanok is, amelyek minden ostrom, természeti csapás és városrendezési koncepció ellenére a lehetőségekhez mérten megmaradtak (közel) eredeti formájukban.

Tovább
Magyarország Európa védőbástyája? Forrás kora-újkor 

Magyarország Európa védőbástyája?

Ősellenségkép Nagy Lajostól Lipótig I. rész. Egy jól körülhatárolható ellenségkép megrajzolásának számos, egymástól független, de több egymással összefüggő oka lehet, s ez nem volt másképpen a középkori illetve a kora-újkori Magyarországon sem. Ezen okok mögött természetesen jelen voltak objektív körülmények is mind a 14., mind a 17. században is, de számos olyan politikai indíttatásból kreált szimbólum került bele mind a törökökről, mind a magyarokról kialakult képbe, amelyek bemutatása árnyaltabb képet adhat. Mindenekelőtt azonban fontos megjegyezni azt, hogy a törökről egységes kép nem létezett. Természetesen, ebből következik, hogy a 17. század…

Tovább
Magyar őstörténeti Heti Hetes, avagy rendhagyó élménybeszámoló egy kerekasztalról Középkor 

Magyar őstörténeti Heti Hetes, avagy rendhagyó élménybeszámoló egy kerekasztalról

Magyar őstörténeti kerekasztalt tartottak március 2-án, csütörtök este az ELTE Szekfű Gyula könyvtárában az ELTE BTK HÖK Történeti Intézeti Képviseletének szervezésében. A kis terem meg is telt, elsősorban a helyi egyetemi ifjúsággal, és néhány idősebb érdeklődővel, jelezve, hogy az őstörténet olyasmi, ami még mindig meg tudja mozgatni a leendő történészek és történelemtanárok fantáziáját. A Napi Történelmi Forrás elment erre az alkalomra, hogy első kézből értesüljön az őstörténetet illető változásokról. Őstörténeti Heti Hetesre került sor, mert a koncepciója nem sokban különbözött a nemrég megszűnt műsortól, adott egy hírbeolvasó (itt moderátornak hívják),…

Tovább
A tatárverő szerb, akit meglincseltek Forrás Középkor 

A tatárverő szerb, akit meglincseltek

Perényi Károly Hunyadi Mátyás, középkori történelmünk egyik legnagyobb formátumú uralkodója 1490. április 6-án hunyt el a bécsi Burgban. Négy trónjelölt szállt harcba a magyar koronáért: Mátyás törvénytelen fia, Corvin János, Ulászló, Habsburg Miksa és János Albert egyaránt csapatokat gyűjtött. Ugyan Ulászló megválasztásával és szeptember 21-i megkoronázásával az interregnum véget ért, a trónharcok tovább folytatódtak. Az 1492 elejéig elhúzódó konfliktussorozat egyik meglepő színfoltja a Kassa alatt vívott párbaj. A párbaj – 1491. februárja 1490–1491 csikorgó telén, amikor a lovak mind állva megfagytak, a magyar fősereg kelletlen északra vonult. Nem ok nélkül,…

Tovább
A virágvasárnapi füge – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből V. Középkor 

A virágvasárnapi füge – Tíz különös halál a középkori magyar történelemből V.

Mátyás királyt méltán tartjuk számon a legnagyobb uralkodóink között. 1490 virágvasárnapján a király, miután ellenkezés és lelkesedés nélkül végigülte a hosszú ceremóniát, megéhezett, és fügét kért. Bécsben azonban nem igen szokott április elején még friss füge teremni, úgyhogy neki sem szolgáltak fel, csak állottat. A király azonban, aki amúgy sem a türelméről volt híres, a hosszas várakozás után az éhségétől hajtva kiborult, aminek váratlan következménye lett. Azóta is tartja magát az a felvetés, hogy Mátyás királyt megmérgezték, mégpedig nem más, mint a felesége Beatrix. Vajon tényleg megmérgezték a királyt? Mai…

Tovább
Méreg az ostyában – III. Béla halála Forrás Középkor 

Méreg az ostyában – III. Béla halála

Tíz különös halál a középkori magyar történelemből VII. III. Bélát az Árpád-ház legnagyobb formátumú uralkodójának tartja a történeti emlékezet. Bár életére rányomta a bélyegét a Magyar Királysággal szomszédos Bizánc ismételt felemelkedése, uralkodóként megerősítette országa befolyását Közép-Európában. Vélhetően az ő és felesége földi maradványai kerültek elő 1848-ban a székesfehérvári bazilika királysírjaiból. Kevesen tudják azonban azt, hogy III. Béla uralkodását végig kísérték a furcsa halálesetek, és az ő halálával kapcsolatban is van olyan forrás, amely arról emlékezik meg, hogy a királyt megmérgezték.   Haláltánc a trón körül III. Béla születési idejét nem…

Tovább
Hogyan öljünk Árpád-házi trónkövetelőt? Tíz különös halál a középkori magyar történelemből III. Forrás Középkor 

Hogyan öljünk Árpád-házi trónkövetelőt? Tíz különös halál a középkori magyar történelemből III.

IV. István (1163-1165) ellenkirályként nem hagyott különösebben mély nyomot a magyar történelemben, leszámítva a királyok számozásának személye miatti időnkénti bizonytalankodását. A történeti emlékezet úgy tartja nyilván, mint gátlástalan törtetőt és sikertelen uralkodót. A Képes Krónika mint trónbitorlót tartja számon, a görög krónikások viszont megőrizték az utókor számára a halálának mikéntjét, amely inkább módszerében, semmint kegyetlenségében lehet érdekes a számunkra. IV. Istvánnak nem ismerjük a születési idejét, és az életére jellemző módon akkor bukkan fel először a forrásainkban, amikor lelepleződött a bátyja, II. Géza (1141-1162) ellen szőtt összeesküvése. Tervei szerint, amelybe…

Tovább
II. Lajos másik halála – 490 éve volt a mohácsi csata Középkor 

II. Lajos másik halála – 490 éve volt a mohácsi csata

Tudtad, hogy II. Lajos nem a Csele-patakba fulladt bele, hanem megölték? Tudtad, hogy a gyilkosa Szapolyai György, a későbbi király, Szapolyai János testvére volt? Tudtad, hogy a király gyilkosát Tomori Pál ölte meg? És hogy a király gyilkosa gyilkosának a gyilkosát pedig a gyilkos gyilkosának az emberei? Ez egész úgy hangzik, mint egy rossz krimi egy Agatha Christie epigontól, pedig mindez egy csaknem kortárs forrásban olvasható. Szerémi György beszámolójának és Tatai Miklós titokzatos levelének, valamint II. Lajos halálának a nyomába eredünk ebben a posztban. Figyelem, nem leszünk rövidek. A titokzatos…

Tovább