Forrás Középkor 

Gísla saga – Egy kitaszított ember élete a középkori Izlandon

Gyönki Viktória Korábbi írásunkban az izlandi Grágás törvénykönyv kapcsán már szót ejtettünk a sziget benépesítéséről, középkori történelmének forrásairól. Hasonlóan érdekes forráscsoportot képeznek a sagák, amelyek nagy számban maradtak fenn kéziratos formában napjainkig. A saga szó jelentése történet, és az at segja, vagyis „elbeszél” igéből ered. A sagákat témájuk szerint több csoportba sorolhatjuk. Vannak a norvég uralkodókról szóló király-sagák (konungasögur) és püspök-sagák (biskupasögur), legendás helyeken játszódó hajdankori sagák (fornaldasögur), szentek életét bemutató sagák (Heilagra manna sögur) és jelenkori sagák (samtíðarsögur). A különböző műfajokat összesítve elmondható, hogy több száz saga maradt fönt…

Tovább
Középkor 

Székesfehérváron eltemetett királyaink azonosítási lehetőségei

Holczmann Balázs A házi feladat Korábbi cikkemben (Árpád-házi királyaink nőági azonosítási lehetőségei) arra próbáltam rámutatni, hogy a milyen azonosítási lehetőségeink merülnek fel az idén megvizsgált II/52-es csontváz, I. András és III. Lászlóval kapcsolatban [18]. Ebben a rövid összefoglalóban pedig arra próbálok rámutatni, hogy a genetikai vizsgálatokkal milyen további lehetőségeket nyitnak meg további királyok azonosítására, és milyen nem magyarországi sírok adhatnak támpontot az eredmények bizonyítására.

Tovább
Középkor 

Árpád-házi királyaink nőági azonosítási lehetőségei

Holczmann Balázs Kié lehet a II/52-es csontváz? Árpád-házi királyaink azonosítása ez évben kapott új lendületet az Olasz Judit nevével fémjelzett publikáció (1) nyomán, amelyben több Árpád-házi királynak tulajdonított csontváz összehasonlító DNS vizsgálatát végezték el. Ebben a cikkben arra próbálok rámutatni, hogy a jelenleg meglévő még nem azonosított feltételezhetően Árpád-házi királyok csontjait miként lehetne az anyai és leányági öröklés mentén további DNS vizsgálatokkal igazolni.

Tovább
képes történelem Középkor 

Képek egy oszmán krónikából: hogyan néz ki a Tarih-i Üngürüsz?

Kanyó Ferenc Nemrég járta körbe a médiát az a hír, hogy Grandpierre Attila és társai újra kiadták a Tarih-i Üngürüszt. Az oszmán-török krónika neve az őstörténet iránt fokozottan érdeklődők körében nem hangzik ismeretlenül, az elmúlt fél évszázadban a szövegének több kiadása is napvilágot látott. A sokak által rejtélyesnek ítélt forrás valójában egyáltalán nincs rejtve a nagyközönség elől. A teljes krónika valamennyi lapja elérhető már a világhálón, ezekből szemeztünk a Képes Történelem rovatunk legújabb írásában.

Tovább
Középkor 

Nyolc kocsi karó, egy kézi balta és néhány halálos fenyegetés – Erdőhasználat a késő középkori Magyarországon

Botlik Richárd Fa, faszén, szén, olaj, villany, gáz, földhő és társai. Télvíz idején sok mindent kipróbált már az emberiség a saját melegedésére. A felsorolt tüzelőanyagok, tüzelési módok, kiépítésük és/vagy üzemeltetésük költséges, jelentős anyagi terhet rónak a háztartásokra. Nem volt ez másként a késő középkorban sem, amikor a fatüzelésen kívül nem sok más alternatíva létezett. A korommentesen égő faszenet – drágasága miatt – csak a királyi udvarok, főurak engedhették meg maguknak, a kőszén pedig a 19. század elején terjedt el Magyarországon. Éppen ezért az erdők használatát – a fakitermelést, legyen itt…

Tovább
Forrás Középkor 

A magyar könnyűlovasság rögös útjai

A magyar könnyűlovasság történetének kutatása az elmúlt nagyjából százötven évben számtalan elméletet állított fel. Ezek többsége nem bizonyult időtállónak, mégis mély gyökeret vertek nemcsak a tágabb értelemben vett köztudatban, de a szűkebb szakmai közvéleményben is. Nem könnyű feladat tehát összefoglalni azt a valós és tényleges tudást, amely rendelkezésünkre áll a „legmagyarabbnak” gondolt csapatnemről, és lehántani róla azokat a tévedéseket, amelyek évtizedek óta meghatározták azt. Az újabb kutatások közül most egy összefoglaló munkát ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Tovább
Forrás Középkor 

Képzelt Koppány?

Nemrég kisebb vihart kavart Berend Nórának a Népszava számára adott interjúja, amelynek egyik állítása az volt, hogy Koppány vezér, István ellenfele, valójában nem létezett, személye utólagos kitaláció eredménye. Mai írásunkban azt járjuk körül, hogy min alapszik ez a vélemény, és mit tud Koppányról a magyar medievisztika.

Tovább
Forrás Középkor 

A lemeztelenített legátus

Kun László országlásával már foglalkozott egy posztunk, mikor nővérének, Erzsébetnek a szökése került terítékre. Az uralkodó köztudottan meglehetősen ambivalens viszonyban volt az egyházzal, hol esküdözött, hogy megbékél vele, hol magasról tett az őt megintő pápai küldöttek szavaira. A mostani forrásunk egyik főszereplője szintén a király lesz, a másik pedig Fülöp, pápai legátus, aki azzal a céllal érkezett Magyarországra, hogy majd ő jobb belátásra bírja a királyt. Zsarolás, gyilkosság, megszegett cölibátus és egy megkövezés is szerepel a mai forrásunkban, főhősünk pedig nem távozott pozitív gondolatokkal Magyarországról.

Tovább
Forrás 

Grágás – A középkori Izland első írásos törvénykönyve

Gyönki Viktória Izlandot 870 körül főként Norvégiából érkező telepesek népesítették be. A kis sziget független államként működött az 1260-as évekig, amikor az Alþingi (népgyűlés) határozta értelmében a norvég király, IV. (Öreg) Hákon fennhatósága alá került. Az első évszázadokban tehát az izlandiak maguk szervezték meg közigazgatásukat. Ennek kapcsán a törvénykezésről is szót kell ejteni, amelyről jelen írásunkban lesz szó. Izland korai történetéről több középkori forrás is fennmaradt. Ezek közül egyik a 12. században keletkezett Íslendingabók (Az izlandiak könyve), amelynek szerzője Ari Þorgilsson. Ari életéről keveset tudunk, de annyi biztos, hogy közeli kapcsolatban…

Tovább
Forrás Középkor 

Nők elleni erőszak és házasságtörés a középkori Budán

A nők elleni erőszak körül a politikai közbeszédben manapság gyakran lángolnak fel az indulatok, időnként pedig a régi, középkori joggyakorlatot is felemlegetik, mint elrettentő példa. Csakhogy az igazság, mint olyan gyakran, most is sokkal szofisztikáltabb. A nők elleni erőszak ügyében most a magyarországi joggyakorlat egy régi és fontos forrását, a Budai Jogkönyvet idézzük fel, amelynek a látásmódja természetesen messze áll korunk jogfelfogásától, mégis érdemes tisztába tenni azt, hogy mit gondoltak a kérdésről. Tudta-e például, hogy a nőkkel szembeni bántalmazást, vagy a jó hírnév megsértését a jogkönyv kétszer olyan súlyosnak ítélte…

Tovább