20. század Hidegháború 

„Bizalmas Izrael”: A csehszlovák fegyverek szava – I. rész

Csehország nemcsak elítélte az Ukrajna ellen indított 2022. február 24-i orosz támadást és csatlakozott a nyugati szankcióhoz, hanem nagyon aktívan kiveszi részét a kelet-európai ország felfegyverzésében is. Prága ez utóbbi lépése korántsem meglepő, mivel Csehszlovákia a történelmében több alkalommal fegyverrel látta el a megtámadott államokat vagy a függetlenségért küzdő mozgalmakat. Bár szinte az összes nagyobb második világháború előtti és hidegháború alatti fegyveres konfliktusban előfordult, hogy az egyik vagy akár mindkét fél csehszlovák fegyverekkel (is) harcolt, de a most induló cikksorozatunk azokat az eseteket mutatja be, amikor a csehszlovákok által küldött…

Tovább
20. század II. Világháború 

Akik „méltónak bizonyultak” a patkány megnevezésre – Az Észak-Afrikában és Közel-Keleten harcoló csehszlovák önkéntesek története

A második világháborúban mind a szövetségesek oldalán, mind a Vörös Hadsereg kötelekében harcoltak önálló csehszlovák alakulatok – égen és a földön egyaránt megküzdöttek az ellenséggel. Ide tartozott a mostani cikkben vizsgált gyalogoszászlóalj is, amely egyedüliként a frontokon harcolt 1941-ben és 1942-ben. Ráadásául nem is akár hol: Észak-Afrikában és Közel-Keleten csapott össze nemcsak németekkel és olaszokkal, hanem a kollaboráns francia erőkkel is.

Tovább
Hidegháború Szocializmus 

„Konspirátorból érett politikus” – Így látták a „Bagdadi Mészárost” Magyarországon

Irak máig tartó tragédiája pontosan negyven évvel ezelőtt vette kezdetét: 1979. július 16-án Szaddám Huszein elfoglalta az elnöki széket, miután lemondásra kényszerítette az elődjét, Hasszán al-Bakrt. Vajon miképp vélekedtek erről a hatalomátvételről Magyarországon? Hogyan látták az arab ország jövőjét? Egyáltalán a magyar sajtó és a diplomácia milyen – valós vagy téves – információkkal rendelkezett az új iraki államfővel kapcsolatban? Ezeknek a kérdésnek a megválaszolásához a magyar sajtóban megjelent életrajzi cikkeket és a belső körökben készített politikai portrékat vesszük górcső alá.

Tovább
20. század Hidegháború Kult 

Az „Ördög ürüléke” avagy „korunk fénye”? – Recenzió A zsákmány című könyvről

Százhatvan évvel ezelőtt egy makacs vasúti kalauz több hónapon át tartó „bolondos kísérletét” végre siker koronázta Pennsylvaniában: Edwin Drake fúrással és szivattyúzással olajat hozott a felszínre. Ám annak ellenére, hogy az emberiség az aranyláz után először élhette át az „olajláz izgalmait”, akkoriban a gyógyászaton és világításon kívül nem sok értelmét látták ennek a fekete, nyúlós és gyúlékony folyadéknak. Azonban az őrültnek tartott idős ember kitartott amellett, hogy olyan felfedezést tett, amely előbb-utóbb még a szént is letaszítja a trónjáról és alapjaiban fogja megváltoztatni a gazdaságot, a politikát és a társadalmat.…

Tovább
Hidegháború 

Derült égből atombomba – A Sámson-terv

„Ez az 1967-es háború utolsó titka” – állapította meg több nemzetközi lap és internetes weboldal arról a tanulmányról, amely a harmadik arab–izraeli fegyveres háború kitörésének ötvenedik évfordulója alkalmából jelent meg. Ugyanis szerintük a szakcikk a hatnapos háború egy újabb rejtélyéjéről rántotta le a leplet: a fegyveres összecsapásnak volt egy nukleáris dimenziója is. Tehát a világ 1967-ben ismét közel került ahhoz, hogy egy háborúban újra atomfegyvert vessenek be, amivel jelentősen megváltoztatták volna nemcsak a Közel-Kelet, hanem a hidegháború későbbi alakulását is. 

Tovább
Forrás Hidegháború 

A helyreigazított forradalom; 47 éve született meg az Aszad-rendszer

Szerző: Krajcsír Lukács 1970. november 13-án teljesen „megszokott” események játszódtak le Szíriában: a hadsereg Damaszkusz utcáira vonult, megszállta a fontos tömegközlekedési csomópontokat és körbe vette a kormányzati épületeket. Egy újabb katonai puccs zajlott az országban, amelyet Háfez el-Aszad[1], a jelenlegi szíriai elnök édesapja, vezetett. Hatalmát kezdetben – külföldön és belföldön egyaránt – nem gondolták hosszú életűnek, hiszen az „államcsínyek hazájában” nem kellett sokat várni egy újabb államcsínyre.  Ám nem így történt: Háfez el-Aszad lett a modern Szíria történelmének leghosszabb ideig hivatalban lévő elnöke.

Tovább
Forrás Hidegháború 

Elfuserált blöff? – Viták a hatnapos háború eredetéről

A háború, ami örökre megváltoztatta a Közel-Keletet. A háború, ami megteremtette a mai Közel-Keletet. A háború, ami még további ötven évig meg fogja határozni a Közel-Keletet. Mostanában ilyen és ehhez hasonló megnevezésekkel lehet találkozni a hatnapos háborúval, avagy a harmadik arab-izraeli konfliktussal kapcsolatban, amelynek most van a fél évszázados évfordulója. Ugyanakkor ez az ötven év sem von le semmit annak aktualitásából, hiszen a háború a „rövidsége” ellenére közkedvelt téma, amit már számtalan aspektusból – katonai hadműveletektől kezdve, a nagyhatalmak hozzáállásán át, egészen a hosszútávú politikai-ideológiai következményekig bezárólag – vizsgáltak meg.…

Tovább
Forrás Hidegháború Szocializmus 

Kétes örökség: Hatvanegy éves az Eisenhower-doktrína

Az 1957. január 5-én meghirdetett Eisenhower-doktrína a kevésbé ismert amerikai doktrínák közé tartozik, amely hivatalosan rövid ideig volt érvényben, nem terelte új mederbe az amerikai külpolitikát és igazából az ötvenes évek nemzetközi eseményeire adott – egyes történészek szerint – megkésett választ. Azonban a doktrínával vált a Közel-Kelet a két szuperhatalom között dúló hidegháborús összecsapásának egyik legfontosabb helyszínévé. Továbbá olyan következményekkel járt az amerikai-arab viszonyra nézve, amelyek hatásai a mai napig érezhetőek a régióban.

Tovább