Forrás Szocializmus 

Söpörjük ki a fasiszta szemetet! – A politikai rendőrség könyvrazziája 1945

Az 1945. január 20-án aláírt moszkvai fegyverszüneti egyezmény – az egyezmény 16. pontjára vonatkozó – E/ melléklete a magyar kormányt kötelezte, hogy „a rádió, távíró és posta összeköttetést, levelezést, sifrírozott levelezést és futárszolgálatot, valamint a Magyarország területén lévő külföldi követségekkel, küldöttségekkel és konzulátusokkal való összeköttetést azon előírás szerint valósítja meg, amelyet a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság határoz meg.”

Tovább
Forrás Szocializmus 

Rákosi Mátyás öccse, Biró Ferenc karrierje az 1940-es évek második felében

Rákosi Mátyásnak, a kommunista párt első emberének élete meglehetősen feldolgozott, ez persze közel sem jelenti azt, hogy a róla készült életrajzok között ne kéne válogatnunk. Az államszocialista rendszerben készült munkák szándékosan torzítják a múltat. Apor Balázs tanulmánya jelentősen segít eligazodni az utólag kitalált történetek és a valóság között.[1] A későbbi pártállami vezető életének egy viszonylag kevéssé feltárt szelete pont a családi élete, a testvéreihez, szüleihez való viszonya. Jelen írásomban arra keresem a választ, hogy a háború után életben maradt családtagjai közül a legbefolyásosabb pozíciókat betöltő, Ferenc öccsének karrierje miként alakult…

Tovább
Hidegháború 

Kétes örökség: Hatvan éves az Eisenhower-doktrína

Az 1957. január 5-én meghirdetett Eisenhower-doktrína a kevésbé ismert amerikai doktrínák közé tartozik, amely hivatalosan rövid ideig volt érvényben, nem terelte új mederbe az amerikai külpolitikát és igazából az ötvenes évek nemzetközi eseményeire adott – egyes történészek szerint – megkésett választ. Azonban a doktrínával vált a Közel-Kelet a két szuperhatalom között dúló hidegháborús összecsapásának egyik legfontosabb helyszínévé. Továbbá olyan következményekkel járt az amerikai-arab viszonyra nézve, amelyek hatásai a mai napig érezhetőek a régióban. Szovjet expanziótól való félelem Sztálin uralma idején a Szovjetunió nem érdeklődött túlságosan a Közel-Kelet iránt. Egyetlen célja volt Nagy-Britannia…

Tovább
Forrás Szocializmus 

“Az Úristennek van humora” Oloffson Placid atya túlélésről, az élet apró örömeiről, és arról, hogy került Lenin és Sztálin WC-ülőkére

“Többször elmondtam: jegyezzék meg, az Úristennek van humora! A Szovjetunió tíz évig mindent megtett, hogy tönkretegyen. Én mégis itt vagyok 91 évesen, de hol van a Szovjetunió?” Oloffson Placid, 2007 Bencés diák, szerzetes-pap, tábori lelkész, politikai elítélt, festő, faipari segédmunkás, mosodás, majd mosodavezető; ez csak néhány állomás a nem sokkal 100. születésnapja után elhunyt Oloffson Károly, ismertebb (szerzetesi) nevén Placid atya életéből. A svéd származású családban született bencés pap emellett volt vidéki plébános, és tanított a  rend budapesti gimnáziumában is. 1946-ban, tehát még vastagon a Rákosi-korszak előtt, koholt vádakkal, szovjet…

Tovább
Szocializmus 

Castro Rooseveltnek: Egy visszautasíthatatlan ajánlat, 1940.

A mára a létező szocializmus és az Amerika-ellenesség egyik ikonikus alakjává vált Fidel Castróban, aki 1959-től egészen a 2000-es évek első évtizedéig terelgette országát a társadalmi egyenlőség felé, Havannában töltött egyetemi évei előtt még nem sok volt meg a későbbi antiimperialista mozgalmárból. Sőt, láthatólag nagy rokonszenvvel viseltetett az országát a két világháború közt jellemző izolacionista időszak után újra a nemzetközi kapcsolatok aktív szereplőjévé tevő demokrata elnök, Franklin Delano Roosvelt iránt, hiszen 1940. november 6-án levélben is gratulált neki újraválasztása alkalmából.

Tovább

Plano Cohen

Amit – mint később kiderült – valójában nem is a brazil kommunisták írtak, hanem Olímpio Mourão Filho, a brazil katonaság egyik tagja. A tervezetet 1937. szeptember 30-án „leplezte le” Góes Monteiro, brazil vezérkari főnök. A hamisított dokumentum a katonai vezetők megölését, a munkások és diákok fellázítását, a politikai foglyok szabadon bocsájtását, illetve az állami vezetők túszul ejtését vetítette előre. Mindez valójában csak ürügyet teremtett arra, hogy az 1930 óta hivatalát viselő Getúlio Vargas elnök a brazil alkotmány rendelkezései ellenére továbbra is hatalmon maradhasson, elnöki jogköreit pedig tovább erősíthesse: nem sokkal később ostromállapotot…

Tovább