kommunizmus – Napi Történelmi Forrás

Egy menekülés (tragi)komédiája – Barta Dezső ÁVH-főhadnagy tortúrája

2018-11-122018-12-06 Napi Történelmi Forrás ÁVH, Budapest, bűnügy, kommunizmus, Rákosi-kor0 comment

Hajabácsné Dobos Dóra Barta Dezső az Államvédelmi Hatóság tisztje, főhadnagy 1950 során több hónapnyi munkával az ÁVH bizalmas iratai közül több másolatot gyűjtött két aktatáskában azzal a céllal, hogy azt megfelelő összeköttetéssel eljuttassa Amerikába vagy Angliába. Természetesen ezt nem ingyen tette volna; cserébe neki, feleségének, és az akcióban részt vevő személyeknek kért volna disszidálási lehetőséget megfelelő biztonsággal. Az általa nem kis visszhanggal vezetett akció azonban az indiszkréció miatt kudarcba fulladt, az ÁVH a nyomába eredt, és a felelőtlenül belerángatott rokonai és ismerősei lettek őrizetbe véve, majd előállítva, végül elítélve.

Tovább

20. század Forrás Hidegháború Szocializmus

Dicsőségtábla, faliújság, Samu bácsi. Vizuális tömegmanipuláció a szocializmusban

2018-10-262018-11-28 Napi Történelmi Forrás kommunizmus, Magyarország, propaganda, szocializmus0 comment

Huhák Heléna Szemléltető agitáció: a fogalom az 1950-es évek egyik politikai gyakorlatát; a pártállami propaganda képi kódrendszerbe csomagolt formuláit takarja; a kor embere számára pedig mindennapos látványt jelentett. Mi is volt tulajdonképpen a szemléltető agitáció, hol, milyen eszközkészlettel, üzenettel és céllal alkalmazták?

Tovább

20. század Forrás

A Magyar Nemzeti Bizottmány működése két ÁVH-figyelő dosszié tükrében

2018-09-07 Napi Történelmi Forrás emigráció, hidegháború, kommunizmus, Magyarország0 comment

Hajabácsné Dobos Dóra A Magyar Nemzeti Bizottmányt (Hungarian National Council, továbbiakban: MNB) 1949-ben alapították azzal a céllal, hogy a Magyarországon lévő kommunista hatalommal szemben demokratikus alakulatként lépjen fel úgy, hogy az ekkor szétszóródott emigráns irányzatokat egybefogja. Megalakulásához, kezdeti történetéhez ad hozzá az itt felsorakoztatott két levéltári anyag, az MNB két munkatársának az Államvédelmi Hatóság által történt megfigyeléséből származó vizsgálati dossziék.

Tovább

19. század 20. század kora újkor Középkor Szocializmus

Orosz birodalmi évszázadok – Recenzió

2018-07-28 Napi Történelmi Forrás Kijevi Rusz, kommunizmus, második világháború, Orosz Birodalom, Oroszország, Recenzió, Romanov, szocializmus0 comment

Ha az orosz történelem jellegzetességeire gondolunk, általában a szélsőséges változások, a mélységek és magasságok, a rendkívüli gyorsaságú felemelkedések és az elsöprő erejű összeomlások jutnak eszünkbe, melyek nemcsak az orosz nép sorsát, hanem Eurázsia, illetve sok esetben az egész világ történetét befolyásolták. A Kijevi Rusz, a Moszkvai Nagyfejedelemség, a cári Orosz Birodalom, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció tündökléseinek és hanyatlásainak folyamataiban azonban egy olyan állandó gondolat is megfigyelhető, aminek végigkövetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy ezen, egymástól számos tekintetben eltérő entitások sorsát egy egységes narratívában láthassuk – ez a gondolat pedig…

Tovább

20. század Kult Szocializmus

A “nagy építészeti vita”

2018-07-12 Kalmár Miklós építészet, építőipar, kommunizmus, modernizmus, szocialista realizmus, szocreál0 comment

A II. világháborút követően Magyarország romokban hevert. A „koalíciós éveknek” nevezett periódus alatt az építészet legfőbb feladata a romeltakarítás, az újjáépítés és a lakhatás biztosítása volt. Azonban ebben a nehéz történelmi helyzetben is voltak olyan presztízsberuházások, melyek indokoltsága erősen megkérdőjelezhető. Mindezt tetézte, hogy az egyre erősebbé váló kommunista befolyás, majd hatalomátvétel alapjaiban változtatta meg az építészeti stílust, hiszen a modernista irányzatokat a mintának tekintett Szovjetunió nem tűrte el. A magyar építőművészeknek tehát alkalmazkodniuk kellett a rezsim követelményeihez, azaz a szocialista realizmus „szellemében” kellett tervezniük. Ez azonban nem egyik napról a…

Tovább

20. század Forrásközlés Szocializmus

Esti szeminárium a Párt szervezésében

2018-01-14 Balogh-Ebner Márton 20. század, kommunizmus, párt, szeminárium0 comment

Az 1940-es évek vége felé a kommunista párt egyre szorosabban hálózta be a lakosságot, s igyekezett minden téren ideológiailag képzett társadalmat kinevelni. A legszorosabban természetesen azok kezét kívánták fogni, akik tagjai is voltak a pártnak. Az ideológiailag elkötelezett tagoknak a párt által szervezett továbbképzések, gyorstalpalók és pártiskolák nem jelenthettek nyűgöt, más tagoknak azonban ezek a elfoglaltságok egyfajta alku tárgyát képezték. A párttagsággal együtt járó előnyökért “cserébe” a szabadidő egy jelentős részét kellett feláldozni a pártprogramok oltárán.

Tovább

Forrás Hidegháború Szocializmus

„Jugoszlávia lehet a következő áldozat?!” – a prágai tavasz, Jugoszlávia és Magyarország

2017-10-262018-08-16 Dobrowiecki Péter Csehszlovák Kommunista Párt, Jugoszlávia, Kádár-kor, kommunizmus, külpolitika, Prága, Tito0 comment

Magyarország és Jugoszlávia kétoldalú kapcsolatára a két ország Szovjetunióhoz való mindenkori viszonya volt döntő befolyással. Ugyanakkor váratlan események hatására a magyar–jugoszláv külpolitikai kapcsolatok meglepő fordulatokat is tudtak venni, hogy aztán idővel visszatérjenek „megszokott” medrükbe. Nem volt ez másképp 1968-ban sem, amikor a magyar gazdasági reformok érdekében ideig-óráig a csehszlovákiai politikai változások mellett kiálló Kádár János egy oldalon találta magát a néhány évvel korábban még (újból) a szocializmus ellenségének kikiáltott Jugoszláviával. Az 1967 végétől Csehszlovákiában meginduló változásokat ugyan más-más okokból adódóan, de Budapest és Belgrád is kiemelt figyelemmel kísérte. A…

Tovább

1956 Szocializmus

Cum Deo pro patria et libertate- A hit “harcosai” 1956-ban

2017-10-242018-02-25 Rajkort Miklós 1956, Demokrata Néppárt, kommunizmus, Recenzió0 comment

Recenzió: Magyar kereszténydemokraták és 1956. Szerk.: Kiss Mária Rita. Barankovics István Alapítvány, Budapest, 2017. 380. p. 1945-ben úgy tűnhetett: bár hazánk a vesztes oldalon fejezte be (ismét) az egész világot megrengető háborút, mégis megszabadult a kínzó, könyörtelen rablánctól, a nyilas diktatúrától. Szabad(nak tűnő) választásokat tartottak az országban, ahol az urna elé járulók voksukkal kijelentették: a polgári-keresztény jövőt tudnak és akarnak elképzelni Magyarországon. A kereszténydemokrácia pártja, a Demokrata Néppárt még a II. világháború idején, 1944-ben alakult meg, de a „felszabadítás” utáni időszaktól követően, fontos politikai tényezője lett a Nemzetgyűlésnek. Igazán meghatározóvá…

Tovább

Forrás II. Világháború Szocializmus

„A reakció romlott törpéje” – Kommunista propaganda Lengyelországban 1945-ben

2017-09-082017-09-11 Dobrowiecki Péter II. világháború, kommunizmus, Lengyelország, propaganda0 comment

1945 júliusára a „lengyel kérdés” megoldása a legjobb irányban haladt a legfelsőbb szovjet vezetés számára. A februárban megtartott jaltai tárgyalások során az angolszász vezetők Moszkva érdekszférájába sorolták Lengyelországot. Berlin bevételével és náci a Németország kapitulálásával a Szovjetunió szövetségesei oldalán diadalmaskodott az európai hadszíntéren. Lengyelországban mindeközben szovjet nyomásra megalakult a Nemzeti Egység Ideiglenes Kormánya (Tymczasowy Rząd Jedności Narodowej), amely megnyitotta az utat az akkortájt éppen Lengyel Munkáspártnak hívott (PPR – Polska Partia Robotnicza) lengyel kommunista párt másfél évvel későbbi hatalomátvétele előtt.

Tovább

Forrás Szocializmus

“Az elvtárs jó káder, (de) az édesapja nyilas volt” – Munkások magánélete és az üzemi pártbizottság iratai

2017-08-022017-08-03 Balogh-Ebner Márton Budapest, hajógyár, káderpolitika, kommunizmus1 Comment

A kommunista párt (illetve később az MDP és az MSZMP) üzemi szervezetei igyekeztek a társadalom mindennapjait meghatározó, kikerülhetetlen részévé válni. A helyi és a munkahelyi pártszervezetek a párttitkár vezetésével dönthettek a dolgozók millióinak életéről, beleértve az olyan juttatásokat is, mint egy tanácsi lakás kiutalása.

Tovább