A kommunista párt (illetve később az MDP és az MSZMP) üzemi szervezetei igyekeztek a társadalom mindennapjait meghatározó, kikerülhetetlen részévé válni. A helyi és a munkahelyi pártszervezetek a párttitkár vezetésével dönthettek a dolgozók millióinak életéről, beleértve az olyan juttatásokat is, mint egy tanácsi lakás kiutalása.
Tovább1945 után Magyarországon (és a szocialista tömbben is) számos internáló és egyéb tábor létesült, amelyekbe az új hatalom számára veszélyt jelent(het)ő embereket zárták.Voltak közöttük olyanok is – főleg a nyilas hatalom prominensei – akik teljes joggal kerültek rács mögé, a diktatúra kiépülésével azonban fokozatosan nőtt a “kisemberek” aránya, akiket sokszor egy rossz viccért, vagy akár egy névtelen feljelentés (egy nagyon komoly, géppel írt névtelen feljelentés, á la Tanú) miatt lettek internálva, sok esetben mindenféle bírói eljárás és ítélet nélkül. Kistarcsa, Recsk, vagy akár a Hortobágyi telepek (bár jogi szempontból a…
TovábbAz ellenzéki Szolidaritás mozgalom életre hívása, erősödése, tömegmozgalommá, majd pedig független szakszervezetté való válása felkészületlenül érte az Lengyel Egyesített Munkáspárt (LEMP) vezetőségét, amely – az erőszakos fellépések mellett – média monopóliumát is a mozgalom lejáratására kívánta felhasználni. Részben kormánypárti sajtó támadásaira válaszul, részben pedig a társadalom minél szélesebb rétegének a megszólítása érdekében a Szolidaritás is fokozta saját illegális kiadványainak és szórólapjainak a terjesztését.
TovábbA második világháborút követő években Magyarországon jelentős átalakulás ment végbe, egy veszélyeztetett demokráciából kialakult a totális kommunista diktatúra. A kommunista hatalomátvétel utolsó lépése volt a sztálinista alkotmány bevezetése 1949. augusztus 20-án, előtte azonban jelentős események zajlottak le. Ilyenek voltak a most bemutatásra kerülő Országos Parasztnapok is 1946 szeptemberében.
Tovább1989-tól kezdve élénk történeti és közéleti vita folyik arról, hogy a Vörös Hadsereg 1944-45-ös magyarországi tevékenységét milyen fogalommal illessük. Ennek a diskurzusnak a legfőbb nehézségét az adja, hogy 1945-től minden, a náci Németországgal szövetséges vagy általa megszállt ország – illetve utódállamai – viszonyítási pontjául az 1944-45-ös esztendők szolgálnak, ezáltal történettudományon túlmutatóan máig legitimációs funkciókat is ellát az angolszász és szovjet csapatok bevonulásának megítélése. A hidegháború során mindkét hatalmi tömb azzal kívánta csökkenteni a másik szuperhatalom legitimitását, hogy elvitatta annak felszabadító szerepét, s azt hangsúlyozta ki, hogy a másik fél saját politikai és társadalmi…
TovábbKis híján 47 éve, 1970 júliusában vette fel a Pol Pot nevet Saloth Sar, a Vörös Khmer rezsim első számú testvére. Neve rövidítése a francia Politique potentielle – magyarul:politikai hatalom – szónak. Az egyik leghíresebb Dead Kennedys szám, a Holiday in Cambodia témáját szolgáltatja a kambodzsai diktátor és embertelen rendszere. Elsősorban az angolul tudó olvasóinknak közlöm is alább a teljes szöveget. Részletében azonban érdemesnek tartom magyarra is lefordítani azt, és Kambodzsában készült fényképekkel röviden bemutatni a (kommunista!) Vietnam által elpusztított kommunista-nacionalista-rasszista rendszert.
TovábbBékés megye az ország éléskamrája, tartja a mondás. S valóban ma is a megyében a legnagyobb a mezőgazdasági termelés. Így volt ez akkoriban is, amikor Rákosi Mátyás került hatalomba, s megindult a nehézipar aránytalan fejlesztése, hogy létre jöhessen a “vas és acél országa”. Szomorú világ jött a gazdálkodókra, parasztokra, mely világból sokan nem kértek. A térségben működött a Fehér Gárda illetve a Magyar Ellenállási Mozgalom is, de a “szervezett” ellenálláson kívül is felfedezhetők voltak az elégedetlenség jelei. A Magyar Dolgozók Pártja Békés megyei Bizottságának küldött ÁVH jelentések között is találhatunk…
TovábbAz 1945. január 20-án aláírt moszkvai fegyverszüneti egyezmény – az egyezmény 16. pontjára vonatkozó – E/ melléklete a magyar kormányt kötelezte, hogy „a rádió, távíró és posta összeköttetést, levelezést, sifrírozott levelezést és futárszolgálatot, valamint a Magyarország területén lévő külföldi követségekkel, küldöttségekkel és konzulátusokkal való összeköttetést azon előírás szerint valósítja meg, amelyet a Szövetséges (Szovjet) Főparancsnokság határoz meg.”
TovábbRákosi Mátyásnak, a kommunista párt első emberének élete meglehetősen feldolgozott, ez persze közel sem jelenti azt, hogy a róla készült életrajzok között ne kéne válogatnunk. Az államszocialista rendszerben készült munkák szándékosan torzítják a múltat. Apor Balázs tanulmánya jelentősen segít eligazodni az utólag kitalált történetek és a valóság között.[1] A későbbi pártállami vezető életének egy viszonylag kevéssé feltárt szelete pont a családi élete, a testvéreihez, szüleihez való viszonya. Jelen írásomban arra keresem a választ, hogy a háború után életben maradt családtagjai közül a legbefolyásosabb pozíciókat betöltő, Ferenc öccsének karrierje miként alakult…
TovábbAz 1957. január 5-én meghirdetett Eisenhower-doktrína a kevésbé ismert amerikai doktrínák közé tartozik, amely hivatalosan rövid ideig volt érvényben, nem terelte új mederbe az amerikai külpolitikát és igazából az ötvenes évek nemzetközi eseményeire adott – egyes történészek szerint – megkésett választ. Azonban a doktrínával vált a Közel-Kelet a két szuperhatalom között dúló hidegháborús összecsapásának egyik legfontosabb helyszínévé. Továbbá olyan következményekkel járt az amerikai-arab viszonyra nézve, amelyek hatásai a mai napig érezhetőek a régióban. Szovjet expanziótól való félelem Sztálin uralma idején a Szovjetunió nem érdeklődött túlságosan a Közel-Kelet iránt. Egyetlen célja volt Nagy-Britannia…
Tovább
