Forrás kora újkor 

„…Ki ne örvendjen az olly ember’ kegyességének, a’ kivel a’ haza kevélykedhetik?”[1]

Zsidai Réka Korábbi cikkünkben már bemutattuk Festetics György reprezentatív udvartartását. Mostani írásunk mintegy az előző folytatásaként a presztízsidőszak végét kívánja reprezentálni. A 18-19. század fordulójára ugyanis Keszthely és a dunántúli Festetics család keszthelyi ágának történetében új időszak köszöntött be, melynek prominens személyisége volt Festetics György (1755-1819). A gróf a főúri, főnemesi létformának, társadalmi státusnak megfelelően az állandó lakhelyként funkcionáló reprezentatív főúri lakókörnyezetet a 18-19. század fordulójára, több generáció elképzeléseinek megfelelően a keszthelyi kastély többszöri átépítésével alakította ki, méghozzá a barokkon túllépő copf, s empire stílusjegyeit ötvözve.[[1]] Mindez természetesen együtt járt…

Tovább
Forrás kora újkor 

Egy dunántúli főnemesi udvartartás a 18-19. század fordulóján: Festetics György belső rendtartása

Zsidai Réka A Festetics család keszthelyi ágának egyik ifjú sarja, gróf Festetics György (1755-1819) a 18-19. század fordulójának meghatározó egyénisége volt. Festetics egy szakképzett birtokigazgatást, illetve udvartartást alakított ki, amely az alkalmazottak hozzáértéséből, s a megfelelő vagyoni háttérből fakadt. Az önreprezentáló és attitűdformáló főúri udvartartás működéséhez pedig egy központi igazgatási testület, a Directio járult hozzá különféle instrukciók kidolgozása révén. A grófi udvar, illetve a belső személyzet vonatkozásában két részletes útmutatás megírását rendelte el Festetics 1800-ban és 1803-ban. A gróf tisztában volt az instrukciók kidolgozásának jelentőségével, ennélfogva az útmutatások kitértek mindenre,…

Tovább
19. század Forrás Szocializmus 

Magyarország egy rejtett történelmi kincse – A fenyőharaszti Podmaniczky-kastély

Magyarországon a török kiűzése után számos pompás főúri rezidencia épült, és ez a „kastélyépítési láz” kitartott egészen a XIX. század második feléig. A legnagyobb és legjelentősebb kastélyok – mint például a keszthelyi Festetics-kastély vagy a fertődi Esterházy-kastély – története viszonylag ismert, de a kisebb vidéki kúriák sorsa sok esetben homályba burkolózik. A mai írásunkban egy ilyen „kisebb” kastélyt mutatunk be, a Podmaniczky család egykori fenyőharaszti rezidenciáját. A Hatvan és Verseg között található uradalom, Fenyőharaszt, a XVIII. században került a Podmaniczky család birtokába, a környék többi földjével együtt. A birtokon a 103…

Tovább
Forrás 

Magyarországi kastélysorsok a mozgalmas 20. században

 Kiss-Kozslik Eszter A kastélyok világa egy letűnt kor emlékei, amik színes albumok képein köszönnek vissza a mai kor emberei számára. Az épületeknek ez a típusa a társadalom kiváltságos tagjai számára épült otthonként a mindenkori építési trendeket bemutatva különültek el a többi lakóépület típustól. Az épületek, épületegyüttesek fenntartásai és élettel való megtöltése azonban komoly anyagi terheket jelentenek a jelenlegi tulajdonosok számára. A jelenlegi mintegy 800 kastélyból csupán 120 van állami tulajdonban, azaz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében. A többi kastély önkormányzati, vagy magán tulajdonban van. A műemléki védettséget sem élvezi…

Tovább