19. század Forrás 

1849 – orosz szemmel

Hogyan látta egy orosz tiszt az 1849-es intervenciót? Pjotr Vlagyimirovics Alabin a 22. (kamcsatkai) vadászezred segédtisztje volt; a magyarországi hadjárat idején naplót vezetett, ennek a kiegészítéséből született az 1888-ban kiadott visszaemlékezésének első része. Az ezred az orosz naptár szerint június közepén (a mienk szerint a hónap végén) lépte át a határt. „azok gyermekei vagyunk, akik Szuvorov és Kutuzov zászlai alatt legyőzték a világ legerősebb seregeit; testvérei és utódai vagyunk azoknak, akik előtt százával hódoltak meg a várak és városok, s egész hadseregek […] türelmetlenül vártuk, hogy […] találkozhassunk az ellenséggel.”…

Tovább
20. század Forrás 

Jelentés a felvidéki magyarság hangulatáról 1935-ben

Keller-Deák Kristóf Az 1920-as évtizedben intenzíven megkezdődött a magyar katonai attaséi szolgálat és ezzel együtt a magyar katonai hírszerzés felállítása is. Az attasék fő feladata az adott ország hadseregének megfigyelése, arról bármilyen információ gyűjtése és jelentése. Hatványozottan igaz volt ez a szomszédos államok, így például Csehszlovákia esetében. Esetünkben a hírszerzésnek nem csak katonai célja volt, hanem figyelemmel kellett kísérnie a határokon túlra került magyar kisebbségek helyzetét. Csehszlovákia esetében egy jelentés olyan ritka alkalomról számol be, mikor a magyar katonai attasé a Felvidéken személyesen is megtapasztalhatta a magyar lakosság hangulatát. Ebbe…

Tovább
Forrás Középkor 

Törjön el a lábad szára – honnan ered a négy folyó?

Általánosan ismert, hogy történelmi címerünk négy ezüstsávja a négy nagy folyamra utal, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. Hasított pajzs, a jobb oldali mező vörössel és ezüsttel hétszer vágott – ez már napjaink államcímerének heraldikailag pontos leírása. Vajon mikortól adatolható a fenti azonosítás? Középkori örökségről van-e szó vagy egy alig másfél száz éves hagyományról? Írásomban ennek járok utána.

Tovább
Forrás II. Világháború 

„Olyan még nem fordult elő a történelemben, hogy öt perc alatt át lehessen menni békéből háborúba” – a kassai bombázásról mégegyszer

Mint ismeretes, Magyarország az 1941. június 26-án Kassát ért légitámadásra válaszul deklarált hadiállapotot a Szovjetunióval. A támadó gépek hovatartozása máig tisztázatlan. Oldalunk sem fog erre biztos választ adni, megpróbálja viszont megválaszolni, hogy kik azok, akik biztosan nem vettek részt az akcióban. Az 1941 június 22-én hajnalban meginduló Barbarossa hadműveletet másnapján Kristóffy József moszkvai magyar követ a következő táviratot küldte külügyminisztériumának Budapestre: „Molotov ma délelőtt kéretett. Kérdést intézett Magyarország állásfoglalásával kapcsolatban német-orosz konfliktust illetően. Közölte velem, hogy a szovjet kormánynak, mint már több ízben kijelentette, nincs követelése vagy támadó szándéka Magyarországgal…

Tovább