20. század Forrás Szocializmus 

A szarvasi kávéfőzők és a kávézás a Kádár-korszakban

Tóth Eszter Zsófia Nekünk porcelántetejű van, lassan húsz éves, működik és olyan zamatú kávét főz, mely semmi mással össze nem hasonlítható. Illata a boldogság illata, a 90-es évek ráérős reggeleit idézi fel, mikor még volt mindenre elég idő. Ráértünk. E cikk a szarvasi kávéfőzőgyár bezárása kapcsán idézi fel a kávéfőző és kávézás sajtóreprezentációit a szocialista időszakban. A presszókávé fogyasztása, az 1960-as években terjedt el széles körben Magyarországon. A legnépszerűbb az ún. dupla adag feketekávé lett. Itták otthon, üzemekben, irodákban, reggel, délben, kora délután. A reggeli kávé napindító szertartás volt, gyakran cigarettával…

Tovább
20. század 

Hogy kerül a nógrádi ropi az asztalra?

Talán nem légből kapott az állítás, hogy az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyarországi rágcsálni való a köznevesült “nógrádi ropi.” Fogyasztjuk otthon, sörözőkben – ital mellé, filmezés vagy egy házibuli közben. Hogyan került Nógrádba a sós pálcika, amely manapság a legtávolabb vitte a Karancs és Salgó tűzhelyek mellett a megye hírnevét (miközben nem található meg a Nógrádikumok listáján, ahol ugyanakkor szerepel a palotási horgásztó és a Balassagyarmati Börtön)? A teljes választ terjedelmi korlátok miatt nem ez a bejegyzés fogja megadni, azonban egy rövid összefoglalónak helyt adhatnak jelen írás keretei.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Szilveszter éjjelén esett a hó- Kádár-kori szilveszterek Budapesten

Tóth Eszter Zsófia A Kádár-korszak szilvesztereiben is ott lappangott a rendszer alapvető félelme a csoportosulásoktól, gyülekezéstől, így leginkább annak örvendtek a politikusok, ha étteremben, otthon televízió előtti, vállalati üdülőkben, vagy a Budapesten a Nagykörúton töltötték az emberek természetesen vidáman és az optimistán, a jövőbe vetett hittel búcsúztatva az óévet. Így mindenütt volt valami extra, amit a hétköznapokban nem kapták meg az állampolgárok. Szilveszteri műsorok különkiadással, Szuperbola több lengén öltözött nővel, az étteremben élő malac, a Blaha Lujza téren szabad közlekedés az úttesten és nem az aluljárókban.

Tovább
20. század Szocializmus 

1968: sorsfordító időszak egy letűnt korszak tükrében

Murai András – Tóth Eszter Zsófia: 1968 Magyarországon. Miért hagytuk, hogy így legyen? Scolar Kiadó, Budapest, 2018. 280. oldal. Az 1968-as esztendő bőven tartogatott paradox politikatörténeti szituációkat: forrongó és erőszakos eseményeket, valamint szocialista nóvumokat, száznyolcvan fokos keleti fordulatokat. Az 1956. november 4-e utáni „hóhéri” Kádár-kép kezdett némileg árnyaltabbá válni Magyarországon, amely az új gazdasági mechanizmus meghirdetésének volt köszönhető. A korábbi dogmatikus, a permanens terror és rettegés fundamentumára épülő kommunizmus, a rendszer által irányított, megszabott és felügyelt „lazább” irányba kezdett tolódni Magyarországon, miközben maximálisan támogatta az azonnali fellépést a szocialista bástyát…

Tovább
20. század Kult Szocializmus 

Where’s the Revolution – Depeche Mode a „legvidámabb barakkban”

Az 1980-ban alakult- máig töretlen népszerűségnek örvendő- brit fiú szintpop együttes hamar meghódította a világot. A banda kezdetben Cosmopositon of Sounds néven adott kisebb koncerteket, azonban a hírnevet az ifjútitán énekes, Dave Gahan hozta. Gahan  új nevet javasolt a zenekar számára, amelyet egy francia divatmagazin címlapján látott. Az együttes ezután lett Depeche Mode-ra átkeresztelve. Az évek folyamán- néhány kisebb változásokat leszámítva- a Depeche Mode az „alapítóatyákkal” járja be a világot és tölti meg a legnagyobb sportcsarnokokat, koncerthelyszíneket. A csapatot Martin L. Gore, Andy Fletcher és Dave Gahan alkotják. (Az együttes…

Tovább
Forrás Szocializmus 

A maszek zöldséges és butik – különutak a szocialista gazdaságban

Tóth Eszter Zsófia A maszek zöldséges fogalom volt az 1980-as években. Bár a szocialista időszakban mindenki egyenlőnek számított, a jövedelmek között igenis volt különbség. A kiemelkedően magas jövedelműek közé tartoztak a maszek zöldségesek is, akiknek kacsalábon forgó nyaralójuk volt a Balatonon és természetesen nem lakótelepeken éltek. Írásomban annak járok utána, hogyan ábrázolta őket a korabeli sajtó. A maszek zöldségesek magánkisiparosként a szocialista gazdaság kereslet-kínálati viszonyai között betöltöttek egy űrt: szép, jó minőségű árujuk volt, igaz, drágábban, mint az állami boltokban, de a vevőknek így is megérte náluk vásárolni. A butik különlegesnek…

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Életízesítő háború: a Delikát ébredése

A manapság zajló permanens gasztroforradalomban számos korábbi konyhai vívmányt állítottak a képzeletbeli guillotine alá a hozzáértők, mondván, hogy azok egy letűnt korszak termékei, amelyek ma már nem modernek, sőt az ízletes, igényes gasztronómia hajójából egyenesen ki is dobandók. Más kérdés, hogy egykor számtalan a konyhában vagy éppen a bogrács mellett sürgölődő személy tette össze a két kezét, hogy megjelentek ezek a bizonyos, főzést megkönnyítő ételízesítők, adalékok. Ilyen konyhai persona non grata manapság a gulyás- vagy fokhagymakrém, illetve az általában sárga alapszínű ételízesítő. A magas sótartalmú és tartósítószerrel bőven ellátott fűszerkészítmények…

Tovább
Cigányság Forrás Szocializmus 

Rom Som [Roma vagyok] – Cigányklub a Kádár-korszakban

György Eszter “egyik fontos és lényeges célja a klubnak, hogy a Gyurik megtaláljanak bennünket.” Schiffer Pál: Cséplő Gyuri (1978) 1972 novemberében a rákospalotai Kavicsos Általános Iskolában, több sikertelen próbálkozás után újra szülői értekezletet hirdettek. A szeptemberben indult kísérleti cigányosztály szülőit ugyanis mindaddig nem sikerült behívni az iskolába. A közelben felszámolt cigánytelepről frissen beköltöztetett családok nagy része analfabéta volt, soha nem járt iskolába. Choli Daróczi Józsefnek, aki később a roma értelmiség egyik vezető alakja, író, költő és politikus lett, ám ekkor még képesítés nélküli tanítóként dolgozott az iskolában, formabontó és hatásos…

Tovább
Forrás Kult Szocializmus 

Skála Kópé

Tóth Eszter Zsófia Én vagyok a Skála Kópé, szívem a vásárlóké! – a Kópé a Skála Coop reklámfigurája volt. Demján Sándor vállalatbirodalmának reklámfiguráját Jaronics Béla, a Skála marketingese alkotta meg. A Kópéról készült reklámfilm Sas István rendezésében 1981-ben a XI. reklámfilmfesztiválon 2. díjas lett. Úgy tűnik, telitalálat volt a Kópé: ma is megdobogtatja sokak szívét, kellemes emlékeket hív elő. A szocialista időszak korlátozott reklámiparában is telitalálat.

Tovább
20. század Forrás Kult Szocializmus 

“Fald fel Amerikát! I. rész”- Az első hazai McDonald’s megnyitása

Nehéz lenne megmondani, hogy a gorbacsovi peresztrojka vagy a glasznoszty reformpolitikai kategóriába sorolható az 1988. április 29-ei első magyarországi McDonald’s megnyitása. Az V. kerületi Régiposta utcában nyílt hazai gyorsétterem óriási sikert aratott már a legelső napon a „legvidámabb barakkban”. A szocialista blokkban Magyarország – Jugoszlávia után – volt a második ország, ahol megnyílhatott a népszerű amerikai gyorsétterem.

Tovább