Baráti tűz: Délvidék, 1941

1941. április 11-én indult meg a Magyar Királyi Honvédség csapatainak a Délvidék – pontosabban a Bácska, a Drávaszög, a Muraköz és a Muravidék – visszaszerzésére irányuló hadművelete. Magyarország a második bécsi döntéssel, 1940 augusztusában eljutott a békés területrevízió végső lehetőségeihez; a délvidéki területek már szabályos hadművelet keretében jutottak vissza az országhoz, és az itteni hadművelet volt 1918 óta az első alkalom, hogy a honvédek átlépték az ezeréves határt. A helyzetet nehezítette, hogy egyrészt a magyar alakulatok a Jugoszláviát lerohanó német csapatokkal együtt (esetenként azoknak alárendelve) tevékenykedtek, másrészt pedig a sajátságos,…

Tovább
20. század 

Voldemort és az el nem mesélt Trianonok

Trianont mindannyian ismerjük. Az otthonunkban lógó térképekről, a tévében nézett képsorokból, a Facebookon megosztott bejegyzésekből és hashtagekből. A trianoni történet mindannyiunké. De vajon tényleg ismerjük Trianon minden egyes szeletét? Az utóbbi évek Trianonnal kapcsolatos kutatásai alapján korántsem. A közvélemény előtt ismeretlen fejezeteket foglalta össze Ablonczy Balázs: Az ismeretlen Trianon című művében. Könyvismertető. Békés Márton eszmetörténész, a Mandiner hasábjain a Trianon-egyenlet feloldása – Trianon 101 című írásában a könyvre utalva a következőket írta: „Az anyagilag és retorikailag is bő lére eresztett Trianon-biznisz állításával ellentétben azonban nincs semmiféle „ismeretlen Trianon” és nem…

Tovább
20. század Forrás képes történelem 

Egy hídrobbantás képei – Letenye, 1952

Domján Dániel Ferenc Nem olyan rég jelent meg honlapunkon a letenyei Mura-híd történetét feldolgozó írás, amelyben külön hangsúlyt kapott az átkelő 1945 utáni története. A második világháború után, bár papíron egy oldalra kerültek, egyre jobban elmérgesedett Magyarország és Jugoszlávia viszonya. Ennek elsődleges oka a Moszkva és Belgrád közötti viszály volt, amelyben Budapest egyértelműen a „nagy testvér” befolyása alatt vett részt. Ekkor lett Tito láncos kutya, épült ki a „magyar Maginot-vonalnak” nevezett erődrendszer a déli határon, ahol amúgy is rendszeresek voltak a különféle incidensek az átkáromkodástól az átlövöldözésig.

Tovább
19. század 20. század Forrás Hidegháború II. Világháború 

Híd a Murán – Fejezetek a letenyei Mura-híd történetéből

Domján Dániel Ferenc Magyarország és a délszláv államok (Jugoszlávia) viszonyrendszere történelme során érdekes, hektikusan változó ívet írt le. A Marseille-i merényletben való magyar részvételről már foglalkoztunk részletesebben, ezen kívül azonban számos további esemény terhelte a kapcsolatokat. Jugoszlávia megtámadásában nyújtott 1941-es magyar segítség mai napig viták tárgyát képezi, az 1942-43-as újvidéki razzia, majd az azt követő vérbosszú – a „még hidegebb napok” – pedig mély árkokat ástak a szerb és magyar nép kapcsolatában. A jugoszláv partizánhadseregbe is soroztak be magyarokat, bár legtöbbször sajnos csak golyófogónak.

Tovább
20. század 

Hogy kerül a nógrádi ropi az asztalra?

Talán nem légből kapott az állítás, hogy az egyik legismertebb és legnépszerűbb magyarországi rágcsálni való a köznevesült „nógrádi ropi.” Fogyasztjuk otthon, sörözőkben – ital mellé, filmezés vagy egy házibuli közben. Hogyan került Nógrádba a sós pálcika, amely manapság a legtávolabb vitte a Karancs és Salgó tűzhelyek mellett a megye hírnevét (miközben nem található meg a Nógrádikumok listáján, ahol ugyanakkor szerepel a palotási horgásztó és a Balassagyarmati Börtön)? A teljes választ terjedelmi korlátok miatt nem ez a bejegyzés fogja megadni, azonban egy rövid összefoglalónak helyt adhatnak jelen írás keretei.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Életízesítő háború: a Delikát ébredése

A manapság zajló permanens gasztroforradalomban számos korábbi konyhai vívmányt állítottak a képzeletbeli guillotine alá a hozzáértők, mondván, hogy azok egy letűnt korszak termékei, amelyek ma már nem modernek, sőt az ízletes, igényes gasztronómia hajójából egyenesen ki is dobandók. Más kérdés, hogy egykor számtalan a konyhában vagy éppen a bogrács mellett sürgölődő személy tette össze a két kezét, hogy megjelentek ezek a bizonyos, főzést megkönnyítő ételízesítők, adalékok. Ilyen konyhai persona non grata manapság a gulyás- vagy fokhagymakrém, illetve az általában sárga alapszínű ételízesítő. A magas sótartalmú és tartósítószerrel bőven ellátott fűszerkészítmények…

Tovább
Forrás Hidegháború Szocializmus 

„Jugoszlávia lehet a következő áldozat?!” – a prágai tavasz, Jugoszlávia és Magyarország

Magyarország és Jugoszlávia kétoldalú kapcsolatára a két ország Szovjetunióhoz való mindenkori viszonya volt döntő befolyással. Ugyanakkor váratlan események hatására a magyar–jugoszláv külpolitikai kapcsolatok meglepő fordulatokat is tudtak venni, hogy aztán idővel visszatérjenek „megszokott” medrükbe. Nem volt ez másképp 1968-ban sem, amikor a magyar gazdasági reformok érdekében ideig-óráig a csehszlovákiai politikai változások mellett kiálló Kádár János egy oldalon találta magát a néhány évvel korábban még (újból) a szocializmus ellenségének kikiáltott Jugoszláviával.    Az 1967 végétől Csehszlovákiában meginduló változásokat ugyan más-más okokból adódóan, de Budapest és Belgrád is kiemelt figyelemmel kísérte. A…

Tovább
Forrás Hidegháború II. Világháború 

Üss és fuss; az amerikai M18 Hellcat

A Hellcat a második világháború talán egyik legkülönlegesebb páncélvadásza volt. A megtervezésénél legfontosabb szempontnak a mobilitást tartották, ezért az M18-as a háború leggyorsabb páncélvadásza lett. Mindez persze nem járt hátrányok nélkül. Tűzereje csak kielégítő, páncélvédettsége ugyanakkor egyenesen szörnyű volt. A Hellcat tervezését a következő elgondolás vezérelte: üss és fuss!

Tovább
Forrás Szocializmus 

A feledhetetlen Surda

Tóth Eszter Zsófia Ljubisa Samardzic, sorozatbeli nevén röviden Surda (Borivej Surdilovic), a népszerű sorozat főszereplője a napokban hunyt el. A kiváló színész optimizmusa, kedvessége feledhetetlen. Többször járt Magyarországon és filmbeli fejfedője is népszerű viseletté vált. Nemzedéki élmény lett a leeső vérnyomása miatt kanapén fekvő Surda is. A filmsorozatot Siniéa Pavic írta, Aleksandar Djordjevic rendezte. 1984-ben mutatták be Magyarországon. 10 részes, 50 perces epizódokból állt. Emlékére készült ez a cikk, mely a sorozat 1980-as, 90-es évek sajtóvisszhangjából tallózunk.

Tovább
képes történelem Kult Szocializmus 

Fun time for museologists in Zagreb!

Tinku Balázs Az Európai Unió tele van jobbnál-jobb múzeummal és néhány a szomszédos államokban is található. Műszaki muzeológiai, történészi szemmel persze már szűkebb a paletta, ha nem engedünk a színvonalból, de nem is szeretnénk unalmas szakmai szövegeket bogarászni. Ebben a kétrészes, sok képes írásban szeretnék bemutatni két zágrábi múzeumot, amelyek úgy gondolom, ha nem is versenyezhetnek németországi, franciaországi, hollandiai vagy angliai társaikkal, mégis egy-egy must-see a Zágrábba látogatóknak.

Tovább