Forrás Hidegháború II. Világháború 

Smárolni demokratikus – Japán amerikanizálása 1945 után

Baranyi Tamás Péter Május 23. Japánban egy nálunk kevéssé ismert ünnep: a csók napja, amikor fiatal párok tömegei ünnepelnek csókolózással, igaz, néhányuk csak egy üvegfelületen át. Hogy mindez hogyan alakult ki, és főleg, hogy miként lett Japán a világ egyik legzárkózottabb, a hangsúlyt a katonai erényekre fektető nemzetből Ázsia legbékésebb és legnyugatiasabb társadalma? Természetesen ennek is a hidegháborúhoz, és a szigetország amerikai megszállásához van köze. Különös fegyverletételtől ajánlott csókolózásig és „demokratikus fürdőruháig” – Amerika Japánban.

Tovább
Forrás I. Világháború 

“Felkelő nap” az Égei-tengeren; japán rombolók császári és királyi tengeralattjárók ellen

Már több alkalommal írtunk a Császári és Királyi Haditengerészet korai és első világháborús szerepéről is. Esett szó a helgolandi és lissai csatákról, felfedezőutakról, kannibálokról, elsüllyedt csatahajóról, elfogott francia tengeralattjáróról és éjjeli közelharcban remekelő rombolókról is. A nagy háború során a flotta sikerrel hajtotta végre feladatát, vagyis megvédte a partokat, és a hatalmas túlerő ellenére kisebb-nagyobb támadó vállalkozásokra is futotta erejéből, amelyeket az Adrián kívüli vizeken tengeralattjárók hajtottak végre. 1917-től, a gazdasági helyzet romlása mellett az ellenséges fölény is tovább növekedett; így fordulhatott elő, hogy az őfelsége egyik búvárnaszádja japán rombolókkal került…

Tovább
Forrás 

Egy japán térkép az első világháború idejéből

Az első világháború előestéjére a legtöbb mai távol-keleti ország az európai nagyhatalmak és az Egyesült-Államok befolyása alatt állt. Ezek között akadtak olyanok, akik a nyugati országok tényleges gyarmatainak számítottak, míg másokat – például Kínát – egyoldalú szerződések sorával lényegében félgyarmati sorba kényszerítettek. A nyugatiak ezeknek az alávetett országoknak a lakóit az afrikaiakhoz, indiánokhoz vagy más nem fehér népcsoportokhoz hasonlóan nem nézték túl sokba, és a korban divatos szociáldarwinista elképzeléseknek megfelelően alsóbbrendű, barbár, civilizálásra szoruló fajok tagjainak gondolták őket. Mindemellett tartottak is tőlük, attól félve, hogy a keleti barbár népek áradata egyszer maga alá temetheti a nyugati civilizációt….

Tovább