“Piszkos tizenkettő” magyar módra Forrás II. Világháború 

“Piszkos tizenkettő” magyar módra

Bizonyára legtöbb olvasónk számára ismert a Lee Marvin, Telly Savalas, Charles Bronson és több más világsztár főszereplésével készült Piszkos tizenkettő (Dirty Dozen) című klasszikus, amelyben néhány (na vajon mennyi?) elítélt katona lehetőséget kap arra, hogy a börtön/akasztófa helyett részt vegyen egy igen kemény kiképzésen, majd egy kamikaze-jellegű küldetésen, amelyet ha túlélnek, elengedik büntetésüket. A forgatókönyv – sitt vagy sereg – azóta, bár némileg más kontextusban több filmben is visszaköszönt, mint az amerikai igazságszolgáltatás egy bevett gyakorlata. Bár Európában ez a módszer nem terjedt el – kivételt a Francia Idegenlégió képezett,…

Tovább
Hitler helyzetértékelése 1941 szeptemberéből Forrás Holokauszt II. Világháború 

Hitler helyzetértékelése 1941 szeptemberéből

1941. szeptember 8. és 10. között került sor Magyarország hadba lépését követően az első Horthy-Hitler találkozóra Hitler főhadiszállásán, Rastenburgban. Habár a találkozóról tudásunk máig sem teljes – a találkozóról készült jegyzőkönyvek eddig még nem kerültek elő –, Szent-Iványi Domokos kéziratban lévő külpolitika történetén kívül,[1] Hóman Bálintnak a Szálasi-perhez csatolt naplójában olvashatunk részletes leírást a tárgyalásokról. A találkozó alapvetően három téma köré összpontosult: a Honvéd Vezérkar új főnökének, Szombathelyi Ferencnek a bemutatkozása a német politikai és katonai elit előtt; döntés a Gyorshadtest és a Kárpát-csoport hazahozataláról, illetve megszálló dandároknak a keleti frontra…

Tovább
Egy szerencsés (el)tévedés, avagy görbebottal a golyózáporba Forrás II. Világháború 

Egy szerencsés (el)tévedés, avagy görbebottal a golyózáporba

“Hát akkor innen kezdjük a háborút” – hangzott el Theodore Roosevelt dandártábornok, az amerikai 4. gyaloghadosztály parancsnokhelyettesének azóta legendássá vált kijelentése 1944. június 6-án reggel a normandiai parton, miután rádöbbent, hogy a flotta rossz helyen tette ki ezredét. Akiknek ismerősen cseng a név, nem tévednek, a tábornok ugyanis Theodore Roosevelt egykori amerikai elnök elsőszülött fia és az akkor hivatalban levő – többek között az ifjú Fidel Castroval is levelező – elnök, Franklin D. Roosevelt közeli rokona volt.

Tovább
“Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni…” Bill “Piper” Millin története Forrás II. Világháború 

“Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni…” Bill “Piper” Millin története

“Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni, ott kell annak megtanulni, hogyan kell a dudát fújni” – szól a középkori eredetű (József Attilát is megihlető) dal, amely bár  Bill “Piper” Millin előtt minden bizonnyal teljességgel ismeretlen volt, de mégis egyet érthetett annak minden sorával. Ő volt ugyanis a D-Day, vagyis a normandiai partraszállás legendássá vált, bár nem egyetlen dudása, aki a szintén híres Lord Lovat – az 1. Különleges Dandár parancsnoka – mellett vett részt az Overlord hadműveletben. Emlékét ma szobor őrzi az egykori Sword partszakasz fövenyén, és parancsnokához…

Tovább
Budapesttől Moszkváig Forrás II. Világháború 

Budapesttől Moszkváig

Teleki Géza mellett más is megemlékezett arról, hogy miként zajlottak 1944 őszén a moszkvai fegyverszüneti tárgyalások: Szent-Iványi Domokos, a magyar delegáció vezetője nemcsak a tárgyalásokról, hanem a Moszkváig vezető veszélyekkel teli útról is részletesen jegyzetelt. Szent-Iványi részvétele a küldöttségben egyfajta elégtételnek is vehető személye felé, mivel Teleki Pál miniszterelnöksége idején a Miniszterelnökség egyfajta “árnyék külügyminisztériumában,” a Tájékoztatási Osztályon dolgozott, azonban a kormányfő halála után az osztály megszűnt, amelynek egyik oka volt az is, hogy a “hivatalos” külügy nem igazán szimpatizált Szent-Iványi osztályával, így a Kállay Miklós idején a kiugrási tárgyalások…

Tovább
A csehekre váró végső megoldás terve Forrás Holokauszt II. Világháború 

A csehekre váró végső megoldás terve

Közel hetvenhat  évvel ezelőtt a frissen kinevezett cseh-morvaországi protektorhelyettes, Reinhard Heydrich beszédet mondott Prágában, arról, hogy miként képzeli el a tartomány és azon belül is a csehek jövőjét. A Sicherheitsdienst megszervezője, az Endlösung későbbi kitervelője egy rá jellemző, nagyon alapos elgondolást vázolt fel a német hallgatóság előtt. Heydrich terve végül nem valósult meg, ebben nemcsak a halála akadályozta meg, de a változó hadi helyzet is átalakította a megszálló németek helyi politikáját, valamint az sem kedvezett elképzelésének, hogy csak nagy ráfordítással tudta volna a Harmadik Birodalom végrehajtani.

Tovább
Megszállás? Felszabadítás? – Révai József és a háború utáni világrend Forrás Hidegháború II. Világháború 

Megszállás? Felszabadítás? – Révai József és a háború utáni világrend

1989-tól kezdve élénk történeti és közéleti vita folyik arról, hogy a Vörös Hadsereg 1944-45-ös magyarországi tevékenységét milyen fogalommal illessük. Ennek a diskurzusnak a legfőbb nehézségét az adja, hogy 1945-től minden, a náci Németországgal szövetséges vagy általa megszállt ország – illetve utódállamai – viszonyítási pontjául az 1944-45-ös esztendők szolgálnak, ezáltal történettudományon túlmutatóan máig legitimációs funkciókat is ellát az angolszász és szovjet csapatok bevonulásának megítélése. A hidegháború során mindkét hatalmi tömb azzal kívánta csökkenteni a másik szuperhatalom legitimitását, hogy elvitatta annak felszabadító szerepét, s azt hangsúlyozta ki, hogy a másik fél saját politikai és társadalmi…

Tovább
Mari néni, az ágyellenőr; légi partizánok a Donnál, a Csendes-óceánon és Koreában Forrás II. Világháború 

Mari néni, az ágyellenőr; légi partizánok a Donnál, a Csendes-óceánon és Koreában

Korábban már két írásunk is foglalkozott a hadászat pár fontosabb alapelvével, nevesül a megelőző csapással és az ellenség megtévesztésével. Na de mi a helyzet akkor, ha éppenséggel sem megelőzni, sem megtéveszteni nem tudjuk az ellenséget, amely ráadásul (ideiglenesen legalább is) fölényben van? Bosszantsuk ott, ahol csak lehet, romboljuk katonái morálját és fosszuk meg a lehető legtöbb utánpótlástól is! Ennek a korábban “kisháborúsnak” nevezett harcmodornak volt mestere Kováts Mihály és Hadik András, de a huszárcselekről az 1809-ben Nyugat-Magyarországon járó francia katonák is pont eleget tudtak mesélni.

Tovább
Kis történeti áttekintés – A Győzelem Napja Forrás II. Világháború Szocializmus 

Kis történeti áttekintés – A Győzelem Napja

Szerző: Müller Gabriella Moszkva, és egész Oroszország számára az egyik legnagyobb állami ünnep a Szovjetunió második világháborúban aratott győzelme Németország felett. Ennek alkalmából minden év május 9-én hatalmas ünnepségeket, katonai parádét rendeznek, ahol a legújabb haditechnika mellett a veteránok is felvonulnak, igaz évről évre kevesebben. A tavalyelőtti parádé – a 70. évforduló és az Armata harcjárműcsalád bemutatkozása mellett abban is különlegesnek számít, hogy e sorok írója, a Napi Történelmi Forrás “száguldó riportereként” épp a helyszínen tartózkodott. Következzen hát egy rövid történeti áttekintés, személyes élményekkel tűzdelve… Közép-európai idő szerint 1945. május…

Tovább
“Farkas báránybőrben”, avagy a látszat néha csal. Szovjet diverzánsok magyar egyenruhában Forrás II. Világháború 

“Farkas báránybőrben”, avagy a látszat néha csal. Szovjet diverzánsok magyar egyenruhában

Korábban már írtunk a hadviselés egyik legfontosabb alapszabályáról, nevesül arról, hogy ha van rá mód, igyekezz meglepetésszerűen kiiktatni az ellenséget, mielőtt az komolyabb műveletbe kezdene. Hasonló szabály, hogy ahol csak lehet, téveszd meg a szemben álló felet; erre jó példa a “sétáló birnami erdő” Shakespeare Machbetjéből, vagy az, hogy Horthy Miklós sorhajókapitány levágatta a Novara cirkáló hátsó árbocát, hogy messziről rombolónak nézzék, de az angol Q-hajók is, amelyek békés teherhajóknak tűntek egészen addig, amíg rejtett lövegeikkel tűz alá nem vették a megállításukra felemelkedett német búvárhajókat. A megtévesztés másik bevett módja, hogy…

Tovább