I. világháború – Oldal 3 – Napi Történelmi Forrás

„Az ellenség előtt tanúsított bátor és vitéz magatartásáért”; Egy csendőr az 1916-os lucki áttörésnél

2017-09-162018-02-14 Tóth Bálintcsendőr, I. világháború, kitüntetés, Magyar Királyi Honvédség, visszaemlékezés0 comment

A Budapesti Közlöny 1917. május 9-i számában a címhez hasonló mondat – „Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásuk elismeréséül” – alatt felsorolt kitüntettek között dédnagyapám, Z. Tóth Károly neve is szerepelt, aki tábori csendőrként szolgált az első világháborúban. Szolgálatáért idézve az újság sorait: „Ő császári és apostoli királyi Felsége által erre felhatalmazott parancsnoksága által” az ezüst vitézségi érem II. osztályát adományozták neki, amit ma is őriz a család. Amióta ezt elolvastam az a kérdés foglalkoztatott, hogy milyen cselekmény van e kifejezés mögött, mi lehetett az a „vitéz magatartás”? Ebben az…

Tovább

Forrás I. Világháború képes történelem

Uralkodói terepszemle – 11 harctéri fotó az első világháború koronás főiről

2017-08-302023-05-24 Szegedy-Kloska Tamásdinasztiák, I. világháború, keleti front, képes történelem, nyugati front, uralkodók0 comment

Szegedy-Kloska Tamás Az első világháború alatt a hadban álló nemzetek uralkodói, valamint állam- és kormányfői számos alkalommal személyesen látogatták meg katonáikat a harcmezőkön vagy akár a lövészárkok sarában. A több mint négy évig tartó konfliktus az egyszerű katonák mellett a koronás fők jól megszokott életét is megváltoztatta, bár természetesen nem olyan mértékben, mint a lövészárkokban szenvedőkét.

Tovább

Forrás I. Világháború

„Sétahajózás” flottillás módra, avagy őrnaszáddal a Dnyeperen

2017-06-262022-03-03 György SándorDnyeper, haditengerészet, hajózás, I. világháború, Osztrák-Magyar Monarchia1 Comment

Az 1918. március 3-án aláírt breszt-litovszki béke új helyzetet teremtett az első világháború keleti (és majd a nyugati) frontján is. A békével a katasztrofális állapotba került és forradalmak tépázta Oroszország a maga részéről befejezettnek nyilvánította a háborút, emellett pedig hatalmas területekről is lemondott Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Törökország javára. A keleti front harcai – ideiglenesen legalább is – a központi hatalmak győzelmét hozták, és így vált lehetővé, hogy a németeknek kicsivel később nyugaton még fussa egy jelentős offenzívára is.

Tovább

Forrás I. Világháború

Az S. M. S. Szent István elsüllyesztése

2017-06-102021-01-17 György SándorAdria, haditengerészet, I. világháború, Osztrák-Magyar Monarchia, torpedó1 Comment

A köztudatban ma is a „legmagyarabb hajóként” tartják számon a Szent István csatahajót, amelyet 1918. június 10-én, első komolyabb bevetésén, Premuda közelében az olasz MAS-15 és MAS-21 torpedóvető motorcsónakok torpedókkal elsüllyesztették. Az 1087 fős legénységből 4 tiszt és 85 matróz vesztette életét. A támadás meglepetésszerűsége és a hajó gyors elsüllyedése miatt több konteó és megalapozatlan állítás is felmerült az árulástól a hajó rossz torpedóvédelméig. Az olaszok akkora fegyverténynek tartották sikerüket, hogy azóta is június 10. náluk a haditengerészet napja.

Tovább

Forrás I. Világháború

Az újjászületett „dunai huszár” – a Temes monitor

2017-06-082020-11-26 György Sándorhaditengerészet, I. világháború, monitor, Száva, Szerbia2 hozzászólás

A közelmúltban cikkeztünk a monitor, mint hajótípus megjelenéséről és az ezzel járó forradalmi változásokról, amelyek nagyon hamar elérték az Osztrák-Magyar Monarchiát is. A USS Monitor megépítése után pár évvel, 1868-ban már nagyban készültek őfelsége első monitorainak – a későbbi Maros és Leitha/Lajta – tervei; a két páncélost 1871-ben bocsátották vízre és a következő évben álltak szolgálatba. A monarchiának, hosszú Duna- és Száva-szakasza miatt égető szüksége volt erős folyami hajókra is, és az új, kis merülésű, nagy tűzerejű egységek minden igénynek megfeleltek. A két hajót nem sokkal később újabb és újabb egységek…

Tovább

Forrás I. Világháború

„Aki igazán nagyot üt, és először”, avagy az elsietett hadüzenet

2017-05-232021-05-15 György SándorAdria, haditengerészet, I. világháború, Olaszország, Osztrák-Magyar Monarchia6 hozzászólás

„Az üt először, aki igazán nagyot üt, és először” – hangzott el Tyson örökbecsűje az Argo című filmben. Az idézett mondat, bár kicsit kifacsarva, de jól összefoglalja azt az alapelvet – mérj megelőző csapást az ellenségre, lehetőleg akkorát, ami elveszi a kedvét a további háborúzástól – amelyet évezredek óta hadvezérek ezrei igyekeztek több-kevesebb sikerrel átültetni a gyakorlatba. Ez vezette Zrínyi Miklós téli hadjáratát, az 1848-as schwechati csatát, de az izraeli hadvezetést is, amikor 1967-ben meglepetésszerű légicsapásokkal iktatták ki ellenséges szomszédaik fölényben lévő légierejét. Ugyanerre mutatott szép példát 1915 májusában a korábban…

Tovább

Forrás I. Világháború

Matrózbecsület – az osztrák-magyar haditengerészet utolsó napjai

2017-03-212018-11-13 György SándorAdria, forradalom, haditengerészet, I. világháború, Osztrák-Magyar Monarchia, törtnélem3 hozzászólás

1918 október végén végnapjait élte az Osztrák-Magyar Monarchia. Bár a hadsereg tartotta magát, és ellenség nem volt a határokon belül, a gazdaság romokban hevert, alig volt mit enni, és az emberek érthető módon belefáradtak az évek óta tartó háborúba. A hadsereg morálja viszonylag rendben volt – persze mindennaposak voltak a dezertálások, és egyre többen voltak a katonaszökevények, akik nem egyszer bandákba szerveződve fosztogattak – és bár a flottát megrázta a cattarói matrózlázadás, az összeomlás hirtelen, pár nap alatt következett be. A haditengerészet helyzete több szempontból különleges volt; a nagyobb hajók…

Tovább

I. Világháború

Ajánló: The Great War – The Online Video Series – Videósorozat az első világháborúról

2017-02-282017-12-15 Szegedy-Kloska TamásAjánló, I. világháború, Magyar Királyság, Magyarország, Osztrák-Magyar Monarchia0 comment

Kloska Tamás Száz évvel ezelőtt ezekben a napokban még javában tombolt az első világháború. Az a fegyveres konfliktus, amely alapjaiban rengette meg az addigi európai (és világ-) rendet, és a békét követő rossz döntések és rendezések következtében előre megágyazott a második világégésnek, így joggal tekinthető a huszadik század őskatasztrófájának. A világháború centenáriuma ráirányította a hazai és nemzetközi szakma figyelmét a száz évvel ezelőtti eseményekre. 2014-től kezdődően számos kiállítás, konferencia, kötet és tudományos értekezés látott napvilágot. A huszonegyedik században azonban a legszélesebb rétegeket már az interneten keresztül lehet megszólítani. A világháló segítségével a téma iránt érdeklődők számára közelebb lehet hozni azt a világot,…

Tovább

Forrás I. Világháború

Páncélosok vs. páncélelhárítás az első világháborúban

2017-01-102020-09-15 Szegedy-Kloska TamásFegyvernem, harckocsi, I. világháború, Nagy-Britannia, Németország, Nyugati hadszíntér, páncéltörő, Tankelhárítás0 comment

Kloska Tamás Az első világháborúban a lövészárok-hadviselés során kialakult patthelyzet haditechnikai újítások egész sorozatát indította el. Ezen innovációk egyike volt a harckocsi is, amely edzett acél páncélzatának védelme alatt volt képes áttörni a megmerevedett, mélységében tagolt lövészárok-rendszereket. Nem meglepő, hogy az új fegyver megjelenésével párhuzamosan a páncélelhárítás is égetően fontos kérdéssé vált, amely ellen a harckocsival rendelkező félnek is lépéseket kellett tennie. Tulajdonképpen ekkor indult meg a páncélosok és az elhárító eszközök közötti versenyfutás, amely a mai napig tart. Az első világégés tapasztalatai értelemszerűen nagy hatással voltak a két háború közötti időszakra és a második…

Tovább

Forrás I. Világháború

A Curie / U 14: a Monarchia francia tengeralattjárója

2016-12-232021-12-19 György SándorAdria, haditengerészet, I. világháború, Osztrák-Magyar Monarchia7 hozzászólás

1914. december 20-án délután lövések és géppuskasorozatok verték fel az ünnepi hangulatban leledző pólai (ma: Pula, Horvátország) hadikikötő nyugalmát. Hamarosan őrült felfordulás kerekedett: torpedónaszádok és motorcsónakok indultak meg a kikötő egy pontja felé, ahol éktelen lövöldözésbe kezdtek, a csatahajókon parancsszavak harsantak, a part pedig méhkasként bolydult fel. A ribillió oka a CURIE nevű francia tengeralattjáró volt, amely kis híján bejutott a belső kikötőbe, de miután fennakadt egy záron, legénysége megadta magát, a hajót pedig elsüllyesztették. Az eddig sem mindennapi történet azonban nem ért véget a búvárnaszád elmerülésével…

Tovább