20. század I. Világháború 

„Házaikról a házszámtáblákat le akarják szedni és utcájuk nevének megváltoztatását kérik.” – Az első világháború hatása az utcanevekre

László Andor 1914 nyarának végén egy budai kocsmában a tejföles-paprikás rác ponty nevét rakott pontyra cserélték.[1] Ez megszokott jelenségnek számított azokban a napokban, amikor nevek sokaságát változtatták meg a fővárosban. Az első világháború kitörése ugyanis ezen a terén is szinte azonnal éreztette a hatását. Alig néhány héttel a hadüzenet elküldése után a Jardin d’Hiver-t Téli Kertre,[2] az Angol Parkot Nemzeti Parkra,[3] a Royal Orfeumot pedig Nemzeti Orfeumra keresztelték.[4] Egy újsághír szerint bizonyos helyeken francia italokat nem szolgáltak ki, a Párisi Nagy Áruház palotáján gyászszalaggal ragasztották át az első szót. A…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

Törökország háborúban

Germanus Gyula a Nagy Háború alatt tért vissza Törökországba. Milyen kalandokban volt része, miért akart kimenni a frontra és hogyan látta a háborút és az országot?   A törökországi utazásokat követően Germanus befejezte az egyetemet, aztán Angliában tanult. „Anglia ködös levegőjében a British Museum könyvtára fáklyaként világított […] Szívesen ott maradtam volna. Nemcsak értelmem, de lelkem is vonzódott a gazdagságtól, hatalomtól erős, öntudatos angol néphez. De hazám levegőjét és hangját nem felejthettem el.” Törökországban közben sok minden megváltozott. Az ifjútörökök átvették a hatalmat, de meghagyták a trónon Abdul Hamidot. Amikor…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Veszprémy László Bernát: 1921 – A Horthy-rendszer megszilárdulásának története

Tóth Eszter Zsófia Mikor megláttam a könyv címét, azt, hogy a szerző egyetlen év történetét helyezte elemzésének középpontjába, rögtön John Lukacs: 1945. A nulla év jutott eszembe párhuzamként. Ugyanis a történettudomány számára, azért hogy a múltat, a múltbeli folyamatokat jobban megismerhessük, vannak kiemelkedő jelentőségű évek. Míg 1956 a forradalom éve, 1989 a csodák éve, hasonló jelzőket nem társíthatunk 1955-höz és 1988-hoz sem.  Veszprémy szerint az 1944-es sorsdöntő év mellett az 1921-es volt a másik és ezzel egyetérthetünk.

Tovább
Kult 

Jelenetek egy házasságból – Recenzió Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című könyvről

A Magyar Nemzeti Levéltár A kik vagyunk? Magyarországi nemzetiségek című, 2017-2019 között nyitva tartó kiállításának tematikája nyomán egy forrásgyűjtemény-sorozat kiadására vállalkozik, amely levéltári dokumentumok alapján kívánja bemutatni, feldolgozni a magyarság és a mindenkori magyar állam által elismert tizenhárom nemzetiség, valamint a hazai zsidóság együttélésének sok esetben ezer évre visszanyúló történetét, sorsát. A sorozatot a Az együttélés történelme: nemzetiségi kérdés Magyarországon című tanulmánykötet nyitja, amely egyfajta bevezetőként áll a forrásgyűjtemények előtt.

Tovább
20. század I. Világháború Kult 

A nagy háború nemzedékének történetírása – a hazai első generáció. Recenzió Szőts Zoltán Oszkár: Az első világháború az 1945 előtti magyar történetírásban. Nézőpontok, műfajok, intézmények című könyvéről

Szegedy-Kloska Tamás Az olvasó által kézben tartott kötet címe egyértelmű kérdéseket fogalmaz meg: milyen jellemzői voltak a már a kortársak által is világháborúnak hívott első világégéssel foglalkozó munkáknak 1945 előtt? Hogyan tudjuk csoportosítani ezeket? Kik voltak ezeknek a szerzői? Milyen intézményekben folytatták az alkotók munkájukat? Milyen gyűjtemények, intézmények, forrástípusok megszületését segítette elő a nagy háború? Mi jellemző az első világháborúval foglalkozó hazai történetírásra 1945 előtt és után? Miként tekinthetünk ezekre a szellemi termékekre száz évvel később? Szőts Zoltán Oszkár könyve természetesen az összes imént feltett kérdésünkre választ ad, azonban a…

Tovább
19. század 20. század Forrás Kult 

KÖNYVISMERTETŐ – Tóth Tibor: Elvitték, vissza nem adták

Elvitték, vissza nem adták – örményszékely történet címmel 2020-ban jelent meg Tóth Tibor [Tiboru] rendhagyó családtörténeti könyve, amely számot tarthat mind a hivatásos történészek, mind a műkedvelők érdeklődésére. Hogy mitől rendhagyó? Egyrészt a főszereplő csíkcsicsói (Ciceu) Szebeni/Szebeny család örményszékely (székelyörmény) eredete miatt, másrészt a forrásközpontú munkamódszer miatt. A szerző a családi irattárban 1887 és 1965 közöttről megmaradt dokumentumokat (legyen szó parkolócéduláról vagy hadikölcsön-igazolásról) veszi sorra és „meséli el” történetüket. Ezeken keresztül láthatunk rá az egyes családtagok mindennapjaira, problémáira, az őket ért megpróbáltatásokra. Megpróbáltatásból pedig bőven kijutott az egész régióban (világháborúk,…

Tovább
20. század 

Voldemort és az el nem mesélt Trianonok

Trianont mindannyian ismerjük. Az otthonunkban lógó térképekről, a tévében nézett képsorokból, a Facebookon megosztott bejegyzésekből és hashtagekből. A trianoni történet mindannyiunké. De vajon tényleg ismerjük Trianon minden egyes szeletét? Az utóbbi évek Trianonnal kapcsolatos kutatásai alapján korántsem. A közvélemény előtt ismeretlen fejezeteket foglalta össze Ablonczy Balázs: Az ismeretlen Trianon című művében. Könyvismertető. Békés Márton eszmetörténész, a Mandiner hasábjain a Trianon-egyenlet feloldása – Trianon 101 című írásában a könyvre utalva a következőket írta: „Az anyagilag és retorikailag is bő lére eresztett Trianon-biznisz állításával ellentétben azonban nincs semmiféle „ismeretlen Trianon” és nem…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

„… elhatároztam, hogy jelentkezek katonának” – egy angol önkéntes a világháborúban

Robert Gravest az tette híressé, hogy két könyvben újraírta Claudius császár (valóban létezett, de elveszett) önéletrajzát. Amikor a harmincas évek elején a császár bőrébe bújt, már volt gyakorlata az önéletrajzírásban, néhány évvel korábban ugyanis kiadta a sajátját, aminek kétharmada a Nagy Háborúról szólt. „Anglia hadat üzent Németországnak. Egy-két nap múlva elhatároztam, hogy jelentkezek katonának [alig múlt 19 éves]. Leginkább azért, mert bár az újságok nagyon rövid háborút jósoltak […], reménykedtem, hogy ahhoz azért elég sokáig el fog tartani, hogy októberben mégse kelljen megkezdenem oxfordi tanulmányaimat” A többi önkénteshez képest Gravesnek…

Tovább
1918-1939 20. század Forrás I. Világháború 

A Vörös Szoba rémálma – hol vettük át a békefeltételeket és hol mondta el Apponyi híres védőbeszédét? I. rész: 1920. január 15.

Máthé Áron – Horváth Angelus Idén száz éve annak, hogy Magyarország egy olyan békeszerződést kényszerült aláírni, amely jószerivel a Nem-Ország létre kárhoztatott volna minket. (Szerencsére csak „volna”). Az előzményeket ismerjük: egy vesztes világháború után egy rózsaszínű nemzeti leépülés és légvárépítés következett, amit rögtön követett egy vérvörös ámokfutás, azt pedig a fehérterror. Mindezt a román megszállás és szisztematikus rablóhadjárat fejelte meg. Mire egy stabil, a győztes nagyhatalmak által is elfogadott kormány létrejött, a párizsi békekonferencia már durván egy éve ülésezett. Amikor a magyar kormány felszólítást kapott, hogy küldje el meghatalmazottait a…

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

„Az idő nagyon szép, a virágok szépen nyílnak, csak mi hervadunk és várjuk a szabadító békét” – egy talált katonanapló az első világháborúból III. rész

Gáspár Balázs A golyózápor, a háború, bár egyes napokon testközelből érezhette, láthatta azt, és annak következményeit, többnyire csak hangokon keresztül jutott el a napló írójához, egészen az utolsó napig, amikor őt magát is kiküldték a tűzvonalba. Hősiességnek azonban sem akkor, sem korábban nincs semmi nyoma – ahogy A nagy háború főszereplői, úgy Balázs Mózes is csak túlélni akart.

Tovább