Forrás Holokauszt II. Világháború 

A megszállás után – magyar és német szervek együttműködésének problémái 1944. március 19-ét követően

1944. március 19-e után a magyar köz-, és államigazgatásra épülő német megszállási rendszer jött létre Magyarország területén. A kettős hatalmi szisztémában, ahol a német megszálló politika a szuverenitását hangsúlyozó magyar kormányzaton keresztül próbálta elérni céljait, sorozatos érdekütközések voltak a magyar és német szervek között.

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

“Bombamerénylet transzban?” – Matuska Szilveszter a sajtóban és a városi legendákban

Bár Matuska Szilveszterre emlékezhetnénk feltalálóként, vagy háborús hősként, neve – nem véletlenül – az 1931 őszi biatorbágyi sínrobbantással fonódott össze, amelyről hónapokig cikkeztek hazai és külföldi lapok, de a robbantó írókat, filmeseket, zenészeket és képzőművészeket is megihletett. De tényleg magányos merénylőként robbantott? Vagy egy nagyobb összeesküvés részeként tevékenykedett? És egyáltalán mennyire volt beszámítható? Ezek a kérdések már a kortársakat, például a tárgyalásról tudósító Márai Sándort is erőteljesen foglalkoztatták.

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

A Giustizia per l’Ungheria kelet-magyarországi fogadtatása

Topor István   Olasz-magyar kapcsolatok a ’20-as évek végén ’30-as évek elején A huszadik századi magyar-olasz kapcsolatok történetében mérföldkőnek számított az 1927. április 5-én Olaszország és Magyarország között megkötött barátsági szerződés. A magyar külpolitika legfontosabb irányvonalaként a kisantant gyűrűjéből való kitörést jelölte meg. Ezért megkezdődött a szorosabb együttműködés Jugoszláviával. Olaszország azonban nem nézte jó szemmel a közeledést, hiszen jugoszláv-ellenes törekvéseihez szüksége lett volna Magyarországra. Ezért magyar szempontból kecsegtető ajánlattal kereste meg hazánkat. A bűvös szó Fiume volt. Mussolini olyan egyezményt ajánlott, amely biztosította volna, hogy a magyar kereskedelem Fiumén keresztül…

Tovább
Forrás Horthy-kor 

„Mi bizalmas adatokat kérünk és így adjuk tovább”; Adalékok a Vitézi Rend nemzetvédelmi tevékenységéhez

Miklós Tamás A Vitézi Rend létrehozásának alapvetően szociális és politikai céljai voltak. Eredetileg az arra érdemesek földhöz juttatásával egy olyan, Horthy Miklóshoz lojális középbirtokos réteget szándékoztak megteremteni, amely egy esetleges külső támadás vagy belső zavargás esetén feltétlenül a hatalom rendelkezésére állhatott volna. Ezt a célt, illetve az arra érdemeseknek anyagi stabilitásának megalapozását szolgálták volna a rend tagjai számára juttatott vitézi telkek, azonban rend története során ezt a fajta földosztást nem sikerült kielégítően megoldani. 1930-ban például a vitézi telek adományozására jogosult 10.745 vitéz közül (a várományosokat nem számolva) csupán 3298 fő,…

Tovább
Forrás Horthy-kor 

„Jézus Mária, a király!” – IV. Károly húsvéti visszatérési kísérlete, 1921. március 26. – 1921. április 5.

1921. február 19-én Edward Lisle Strutt brit alezredes és híres alpinista egy svájci utazása során kalandregénybe illő üzenetett kapott kézhez St Moritz városában, ami arról értesítette, hogy „Másnap valaki fel fogja keresni.” Strutt sejtette, ki állhat az üzenet mögött. Három évvel korábban, 1918-ban ugyanis ő volt az egyik antant által delegált katonatiszt, aki I. Károly osztrák császárt, IV. Károly magyar királyt Ausztriából száműzetése színhelyére, Svájcba kísérte. A konzervatív és royalista tiszt és az uralkodó az utazás során barátságot kötött.

Tovább
1918-1939 Forrás 

A budapesti rendőrség „gyilkos-autója” – Bűnügyi helyszínelés négy keréken a Horthy-korszakban

Androvicz Gábor Írásomban a magyar rendőrség első helyszínelő autójának bemutatásával bepillantást nyerhetünk egy kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb – s napjaink bűnügyi sorozatainak köszönhetően nagy népszerűségnek örvendő – témába: hogyan, milyen eszközökkel igyekeztek bűnügyeket felderíteni, nyomokat és bizonyítékokat gyűjteni a korszak detektívjei. Az automobil az 1910-es évek elején jelent meg a fővárosi államrendőrség szolgálatában. A rendfenntartás, a bűncselekmények megelőzése és felderítése egyre nagyobb mértékű technikai modernizációt követelt a testülettől. Az 1920-as években fellendülő járműforgalom természetes velejárójaként a rendőrség gépparkja is bővült. 1921-ben kerékpáros, 1926-ban pedig motorkerékpáros osztag felállítására került sor….

Tovább