20. század Forrás Horthy-kor 

Radomér királysága és a sosemvolt grófnő – Hohenlohe Stefi a magyar revízió titkos Jeanne d’Arcja

1891-ben mintegy két tucatnyi fogorvos élt Bécsben. Közülük azonban csak egynek, Johan Sebastian Richternek lánya vált a magyar revízió élharcosává. Stefi Richter 1891-ben született. Majd bécsi opera balettiskolájába nyert felvételt, azt azonban nem fejezte be. 1914-ben kötött házasságot Friedrich Franz von Hohenlohe Waldenburg-Schillingfürst herceggel – a rossz nyelvek szerint nem is tőle származó terhességével zsarolva őt – A brit titkosszolgálat évtizedekkel később érdemesnek tartotta feljegyezni, hogy Franz von Hohenlohe herceg az I. Világháború alatt Svájcban tartózkodott és a német hírszerzés ottani vezetője volt. [1] A háborút követően a herceg –…

Tovább
Forrás II. Világháború 

Csáky István a csehszlovák emigrációról, és beszédének külföldi hatása

Csehszlovákia, pontosabban Cseh-Szlovákia 1939 márciusában történő megszűnése nyomán Prága kikerült a magyar külpolitika fő színterei közül, miközben a revízió, valamint a Teleki Pál miniszterelnök elképzeléséhez köthető “fegyveres semlegesség” továbbra is a fő csapásirány maradt a Dísz téren. Ebből az állapotból csak a lassanként szerveződő csehszlovák emigráció tudta kizökkenteni a magyar vezetést, amely ugyanakkor határozott elképzeléssel bírt az egyre inkább Edvard Benešhez kötődő mozgalom kapcsán. Erről maga a külügyminiszter, Csáky István beszélt a képviselőház egyik ülésnapján 1940 márciusában.

Tovább
1918-1939 20. század Horthy-kor 

A frankhamisítás és a magyar királykérdés 1925/1926

Előszó. Németország: 1925 augusztusának végén elárasztotta a német és az osztrák sajtót, hogy néhány nappal korábban titkos találkozó zajlott az ausztriai Mondseeban, gróf Otto von Almeida kastélyában, az 1918-ban trónfosztott bajor dinasztia „trónörököse” Rupprecht Wittelsbach koronaherceg és az egykori német birodalom szintén trónvesztett trónvárományosa Wilhelm Hohenzollern porosz királyi és német császári herceg között. A hír szerint megállapodást kötöttek, hogy egymás restaurációs kísérleteit támogatják[1]

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor képes történelem 

Napfényt karácsonyra, avagy ünnepi ajándéktippek a két háború között

Még alig múlt el a tavalyi és már itt az idei és az ember megint ott áll és törheti a fejét, hogy egyrészt kinek mit adjon, másrészt„ mit miből adjon … Mit adjunk a gyerekeknek, akinek «úgyis mindenük megvan…» és mit adjunk a felnőtteknek, akiknek úgysincs meg semmijök… – részlet Hatvany Lili karácsonyi leveléből, amelyet a Színházi Élet magazin olvasóinak írt. (1933) Az ember előbb utóbb minden év végén belecsöppen az ilyenkor szokásos karácsonyi őrületbe. Hogy ezt akarva vagy akaratlanul teszi, azt természetesen mindenki döntse el maga, de annyi bizonyos…

Tovább
20. század Forrás Horthy-kor 

Az első vidéki olaszbarát egyesület: a debreceni Monti Kör

Topor István Az első vidéki olaszbarát egyesület: a debreceni Monti Kör Trianont követően a magyar kormány korlátozott külpolitikai mozgástérrel bírt. Miután a nagyhatalmak esélyt sem adtak a magyar sérelmek orvoslására, diplomáciánknak olyan csatornákat kellett keresnie, amelyeken keresztül fel tudta hívni Nyugat-Európa figyelmét hazánkra. Ilyen körülmények között a magyar diplomácia megpróbált minden lehetőséget megragadni, hogy felhívja a nyugat-európai országok figyelmét Magyarországra. Ennek a törekvésnek volt egyik eszköze a külföldi kulturális és tudományos kapcsolatok erősítése. Sorra alakultak a Külügyminisztérium támogatásával a kulturális és tudományos egyesületek, magyar nyelvű folyóiratok jelentek meg külföldön.

Tovább
20. század 20. század Horthy-kor II. Világháború 

Leventesors 1945 tavaszán. Az Esztergomból 1945 tavaszán elhurcolt leventék kálváriája.

Miklós Tamás Az első világháborút lezáró trianoni békediktátum katonai rendelkezései jelentősen korlátozták a magyar haderő anyagi és személyi lehetőségeit. Megtiltotta Magyarország számára harckocsik, nagyobb ágyúk, valamint katonai és polgári repülőgépek gyártását. A hadsereg létszámát 35.000 főben maximalizálták, s ezen felül megtiltották az általános hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartását is. 1921. december 19-én a nemzetgyűlés elfogadta az 1921. évi LIII. törvénycikket, az ún. testnevelési törvényt, amely kimondta, hogy az állam gondoskodik a tanulóifjúság rendszeres testneveléséről, illetve „szervezi az iskolát elhagyó ifjúság testnevelését oly módon, hogy ebben 21-ik életévének betöltéséig a nemzetnek minden…

Tovább
Forrás Horthy-kor Szocializmus 

A klebelsbergi oktatási siker másik olvasata. A Horthy-korszak oktatásának megjelenése a szocialista korszak (1945–1989) pedagógiai szakirodalmában

Illik Péter „[…] az országgyarapító Horthy Miklós, kinek még hosszú, boldog, zavartalan életéhez s dicső kormányzásához minden magyar embernek hő óhajtása fűződik.”ii (1940) „A Horthy-korszakban a morális követelések előtérbe helyezése, egy etikai célokért indított tömegmozgalom egyet jelentett volna teljes feladásukkal. E téren változást csak a társadalmi rend megdöntése után lehetett remélni. Ezért a kommunista párt a fasiszta rendszer elleni politikai harc elsődlegességét hirdeti, és a közoktatás átszervezésével kapcsolatos kérdéseket, valamint az antiklerikális propagandát ezen harc részének tekinti.”iii (1973) Hogyan látta a szocialista magyar pedagógia elődjét, a Horthy-korszak oktatását? A szocialista…

Tovább
Forrás Holokauszt II. Világháború 

A megszállás után – magyar és német szervek együttműködésének problémái 1944. március 19-ét követően

1944. március 19-e után a magyar köz-, és államigazgatásra épülő német megszállási rendszer jött létre Magyarország területén. A kettős hatalmi szisztémában, ahol a német megszálló politika a szuverenitását hangsúlyozó magyar kormányzaton keresztül próbálta elérni céljait, sorozatos érdekütközések voltak a magyar és német szervek között.

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

“Bombamerénylet transzban?” – Matuska Szilveszter a sajtóban és a városi legendákban

Bár Matuska Szilveszterre emlékezhetnénk feltalálóként, vagy háborús hősként, neve – nem véletlenül – az 1931 őszi biatorbágyi sínrobbantással fonódott össze, amelyről hónapokig cikkeztek hazai és külföldi lapok, de a robbantó írókat, filmeseket, zenészeket és képzőművészeket is megihletett. De tényleg magányos merénylőként robbantott? Vagy egy nagyobb összeesküvés részeként tevékenykedett? És egyáltalán mennyire volt beszámítható? Ezek a kérdések már a kortársakat, például a tárgyalásról tudósító Márai Sándort is erőteljesen foglalkoztatták.

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

A Giustizia per l’Ungheria kelet-magyarországi fogadtatása

Topor István   Olasz-magyar kapcsolatok a ’20-as évek végén ’30-as évek elején A huszadik századi magyar-olasz kapcsolatok történetében mérföldkőnek számított az 1927. április 5-én Olaszország és Magyarország között megkötött barátsági szerződés. A magyar külpolitika legfontosabb irányvonalaként a kisantant gyűrűjéből való kitörést jelölte meg. Ezért megkezdődött a szorosabb együttműködés Jugoszláviával. Olaszország azonban nem nézte jó szemmel a közeledést, hiszen jugoszláv-ellenes törekvéseihez szüksége lett volna Magyarországra. Ezért magyar szempontból kecsegtető ajánlattal kereste meg hazánkat. A bűvös szó Fiume volt. Mussolini olyan egyezményt ajánlott, amely biztosította volna, hogy a magyar kereskedelem Fiumén keresztül…

Tovább