Az archeogenetika a magyar őstörténet svájci bicskája?

Az elmúlt héten nagy visszhangot váltott ki a hvg.hu interjúja Török Tiborral, amelyet Boldogkői Zsolt készített el. A hatásvadász címmel felvértezett riportra Bálint Csanád, az MTA BTK Régészeti Intézetének nyugalmazott igazgatója felelt. Bár azóta több reakció is született, megpróbáljuk röviden összeszedni, hogy mire használható az archeogenetika a magyar őstörténet kutatásában, és mi az, amiről a vita során szinte mindenki elfeledkezik.

Tovább
Forrás Középkor 

Lóvátett Szerémség – Hogyan (ne) ferdítsünk forrásokat?

Szerző: Perényi Károly Jelen sorok írója 2010-ben, honfoglalás kori régészettel foglalkozó szakdolgozatának írásakor szembesült egy máig feloldatlan dilemmával. Miközben a régészettudomány és a történettudomány képviselőinek a honfoglaló magyarok életmódjával kapcsolatos vitája több szempontból lezáratlan és katarzis nélküli maradt, addig nem kevés történész megmaradt a honfoglalókkal kapcsolatos írott források felhasználásánál – olyan forrásoknál, melyek jelentős részének értelmezéséhez nyelvtudás és külön szakképzettség (például arab filológia, turkológia) szükségeltetik. Egyes kutatók tudományos súlya vagy iskolateremtő szerepe esetében pedig jótékony fátylat borítottak a nem is oly ritka filológiai eltévelyedésekre. Kristó Gyula kilencvenes években képviselt, elsősorban…

Tovább