20. század I. Világháború 

Macourek (Makláry) Béla I. világháborús ászpilóta emlékére

Topor István 80 évvel ezelőtt, 1944. július 16-án hunyt el Macourek (Makláry) Béla a kevés első világháborús magyar ászpilóták egyike. Az alábbi írásban rá emlékezünk. Köszönettel tartozom fiának, Makláry Bélának és családjának a szíves szóbeli közlésekért és a képekért, Czirók Zoltán repüléstörténésznek a segítségéért, Gera Bélának és Zentai Istvánnak a fényképekért.

Tovább
Horthy-kor 

„Szilágysomlyó ismét magyar!” – Szilágysomlyó visszatérése – 1940. szeptember 7.

Topor István Észak-Erdély visszacsatolását követően Szilágysomlyó is az anyaországhoz került. Dr. Miklóssy Béla Szilágy vármegye aljegyzője, szenvedélyes fotós lévén megörökítette a magyar honvédség szilágysomlyói fogadtatásának és bevonulásának eseményeit, Teleki Pál miniszterelnök két nappal későbbi látogatását, az 1941-es ippi honvéd emlékmű avatást, és 1942-ben a zilahi Wesselényi szobor újbóli felállítását is. Az általa készített páratlan felvételek jól dokumentálják, és adják vissza az események hangulatát. Most lányának, Caruginé Miklóssy Éva Máriának köszönhetően a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé váltak ezek a fényképek.

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Egy különleges asztaltársaság: a Debreceni Bölcs Férfiak Sörtársasága

Topor István A különböző asztaltársaságok megszaporodásának az időszaka a 19. század második fele volt. A liberális politikát folytató Monarchia társadalmi-politikai légköre különösen kedvezett a létrejöttüknek. Az asztaltársaságok rendszerint társadalmi alapon és valamilyen „hobbi” köré szerveződtek. Ezek a baráti társaságok állandó törzshellyel is rendelkeztek. Saját szabályzatok alapján működtek. Megválasztott tisztségviselőkkel is rendelkeztek, akik közül nem egy tréfás titulust is viselt. A társaságok taglétszáma a pár főtől egészen a több tízig is terjedhetett. Az új tagok felvételét általában feltételekhez kötötték. Az 1948-as kommunista hatalomátvételt követően, mint sok más polgári szervezet, közösség, ezek…

Tovább
20. század Forrás Kult 

KÖNYVISMERTETŐ – Lovas Ildikó: A város lelke, avagy identitásjelek

Tóth Eszter Zsófia Életutunk egyes szakaszaiban más és más tényezőknek van identitásképző szerepe. Ilyen lehet közösséghez, vallási irányzathoz tartozás, a munkahely vagy éppen a város, amelyben élünk. McAdams narratív élettörténeti identitás modellje is kiemelte, hogy identitásunk nem kőbe vésett, életutunk során változik. Az identitás maga egy történet, amelynek helyszíne, jelenete, cselekvői vannak. Lovas Ildikó legújabb kötete lebilincselő olvasmány, gördülékeny stílusban megírva. Kötetében kulcsfontosságú a városhoz kötődő identitásaink elemzése és ezen identitások átalakulása. hogy identitásunk a Szabadka, a város az elbeszélések középpontja, gazdag fényképanyaggal. A kötet nem definiálja magát helytörténetként, szerintem…

Tovább
20. század Szocializmus 

Cserhát lejtőjén lefelé – a Mátrakapu Fogadó problémás évtizede

A hányattatott sorsú pásztói Cserhát Vendéglőről szóló korábbi írás azzal került lezárásra, hogy 1980-ban sikerült megfelelő üzemeltetőt találni, sőt később még fejlesztésre is sor került: 1986-ban adták át az étteremhez csatlakozó 350 fős kempinget. A következő tíz évben szintén történt innováció, azonban továbbiakban sem vált egyszerűbbé az üzemeltetés. Hogy mi állt a háttérben, annak bemutatásához ismét a megyei napilap nyújt segítséget.

Tovább
20. század 

A tatabányai római katolikus bányalelkészség története 1903—1935

Macher Péter 1929. december 8-án különleges esemény részesei voltak a tatabányaiak. Serédi Jusztinián esztergomi érsek ezen a napon szentelte fel a tatabányai VII-es telepi római katolikus templomot. Az ünnepségen a hercegprímáson kívül jelen volt még többek között a győri püspök, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. vezérigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, egy volt miniszterelnök; de még a vatikáni államtitkár is levélben üdvözölte a megjelenteket. Ritkaság számba megy, hogy egy nagyközségi templom felszentelésén ennyi közméltóság tiszteletét tegye. Miben is állt az esemény jelentősége? Írásomban erre keresem a választ.

Tovább
Forrás 

Tatabánya-legendák – Tévhitek Tatabánya 1945 előtti történetéből

Macher Péter Még a 2000-es évek elején gyakran töltöttem a szünidőt nagyszüleimnél, akik a Tatabányához tartozó bánhidai erőműi lakótelepen éltek. Nagypapámmal sokat sétáltunk az 1920-as évek végén épült lakótelepen, esténként pedig megnéztük a David Suchet-féle Poirot sorozat éppen aktuális epizódját. Már akkor feltűnt, hogy a sorozatban látható korabeli angol épületek és az erőműi lakótelepi házai hasonló stílusban épülhettek.  Ez különösen igaz volt az egykori főmérnöki villára. Ezért sokáig teljesen hihetőnek tartottam azon állítást, hogy a bánhidai erőmű 1945 előtt angol tulajdonú üzemként működött. Később kutatóként azonban rá kellett jönnöm, hogy…

Tovább