20. század II. Világháború 

Hitler nyaralója – I. rész

Mindenki szereti kipihenni valahol a dolgos hétköznapokat. Az erre kiválasztott helyszín viszont változatos lehet: sokan a vízpartokat preferálják, mások viszont a hegyvidékeket részesítik előnyben. A fenti megállapítások nem csak hétköznapi emberekre, hanem uralkodókra, mi több, diktátorokra is vonatkoznak. Nem volt ez másképp a nemzetiszocialista Németország vezére, Adolf Hitler esetében sem. A Bajor-Alpokban lévő Berchtesgaden melletti obersalzbergi nyaralójának története igen ismert, azonban kevesen tudják, hogy miért is ezt a helyet választotta a Führer nyári rezidenciájának.

Tovább
Forrás II. Világháború 

A Heydrichiáda magyar szemmel

A birodalmi protektorhelyettes, Reinhard Heydrich ellen 1942. május 27-én elkövetett merénylet híre bejárat az akkori világsajtót, igaz ez elég drága reklámot jelentett az akciót kitervelő csehszlovák emigrációnak. Már a merénylet végrehajtásával megbízott ejtőernyősök is jelezték, hogy túl nagy politikai haszon nem származna belőle, ha Heydrichet iktatnák ki, azonban mindenképpen brutális megtorlással lehetne ebben az esetben számolni. A londoni vezetés nem fontolta meg a tanácsot, így végül az eredeti célpont ellen hajtották végre a merényletet. A megtorlás pedig valóban brutális keretek között zajlott, amely szintén bejárta a világsajtót. A német hatóságok…

Tovább
20. század Holokauszt II. Világháború képes történelem Kult 

„De hát Hitler elégedettnek mutatkozott…”

Az Adolf Hitler nevével fémjelzett Nagynémet Birodalom mindössze 12 évig létezett. Ez az idő – tekintve a II. világháborús eseményeket is – túlzottan kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a nemzetiszocialista rendszer maradandót alkosson építészeti értelemben véve. Noha grandiózus tervek tucatjai készültek, a kivitelezés a legtöbb esetben félbemaradt az anyagi erőforrások, a munkaerő és a nyersanyagok hadiiparba való átirányítása miatt. Egy ikonikusnak szánt épület azonban még a háborút közvetlenül megelőző korszakban elkészülhetett: ez az Új Birodalmi Kancellária elnevezést kapta. A palotaépület már csak azért is fontos, mert teljes egészében felépült, és emiatt…

Tovább
Forrás Holokauszt II. Világháború 

A megszállás után – magyar és német szervek együttműködésének problémái 1944. március 19-ét követően

1944. március 19-e után a magyar köz-, és államigazgatásra épülő német megszállási rendszer jött létre Magyarország területén. A kettős hatalmi szisztémában, ahol a német megszálló politika a szuverenitását hangsúlyozó magyar kormányzaton keresztül próbálta elérni céljait, sorozatos érdekütközések voltak a magyar és német szervek között.

Tovább
1918-1939 Forrás II. Világháború képes történelem 

„A Führer akaratából lényegi átalakulások lesznek a Birodalomi Fővárosban” – Berlin képekben, 1938

Berlin a német egység megteremtése előtt is nagy városnak számított Európában, azonban igazi világvárossá való válása az első világháborút megelőző évtizedekre tehető. Az első világégés alatt a lakosság száma némileg visszaesett, de a két világháború közötti, közel húsz évben a  főváros népessége megduplázódott. Németország az első világháborút követően rendkívül súlyos gazdasági és társadalmi válságokat élt át, így noha Berlinben ez nem szüntette meg teljesen a beruházásokat az építőiparban, s számos új épület nőtt ki a földből, de meghatározó városkép átalakulás nem következett be a népességrobbanással párhuzamosan.

Tovább
Forrás Holokauszt II. Világháború 

Hitler helyzetértékelése 1941 szeptemberéből

1941. szeptember 8. és 10. között került sor Magyarország hadba lépését követően az első Horthy-Hitler találkozóra Hitler főhadiszállásán, Rastenburgban. Habár a találkozóról tudásunk máig sem teljes – a találkozóról készült jegyzőkönyvek eddig még nem kerültek elő –, Szent-Iványi Domokos kéziratban lévő külpolitika történetén kívül,[1] Hóman Bálintnak a Szálasi-perhez csatolt naplójában olvashatunk részletes leírást a tárgyalásokról. A találkozó alapvetően három téma köré összpontosult: a Honvéd Vezérkar új főnökének, Szombathelyi Ferencnek a bemutatkozása a német politikai és katonai elit előtt; döntés a Gyorshadtest és a Kárpát-csoport hazahozataláról, illetve megszálló dandároknak a keleti frontra…

Tovább
Forrás Holokauszt II. Világháború 

A csehekre váró végső megoldás terve

Közel hetvenhat  évvel ezelőtt a frissen kinevezett cseh-morvaországi protektorhelyettes, Reinhard Heydrich beszédet mondott Prágában, arról, hogy miként képzeli el a tartomány és azon belül is a csehek jövőjét. A Sicherheitsdienst megszervezője, az Endlösung későbbi kitervelője egy rá jellemző, nagyon alapos elgondolást vázolt fel a német hallgatóság előtt. Heydrich terve végül nem valósult meg, ebben nemcsak a halála akadályozta meg, de a változó hadi helyzet is átalakította a megszálló németek helyi politikáját, valamint az sem kedvezett elképzelésének, hogy csak nagy ráfordítással tudta volna a Harmadik Birodalom végrehajtani.

Tovább
Forrás II. Világháború 

Dióhéjban: miért április 4-ről szól(t) az ének?

„Április 4-ről szóljon az ének / Felszabadulva zengje a nép.” – énekelték egy rendszerrel korábban lelkesedve vagy kényszerből (nem csak)fiatalok generációi, és a történelemkönyvekben is az szerepelt, hogy a szovjet csapatok 1945. április 4-én Nemesmedves birtokba vételével befejezték Magyarország elfoglalását/felszabadítását (ebbe most nem megyünk bele, a nem kívánt törlendő). Na de tényleg így volt? Tényleg véget értek a harcok kis hazánkban?

Tovább
Forrás 

Mivel lehetett felidegesíteni a Harmadik Birodalom vezetőit?

A válasz szinte triviális, de nem a bevezetőben fog elhangzani – különben el is lehetne felejteni a bejegyzés további részeit. A kérdésre a választ Újpétery Elemér (1911-2001) fogja megadni, aki 1987-ben megjelent visszaemlékezésében diplomáciai karrierjét eleveníti fel az utókor számára. Élettörténetének elmesélése során számos meglepő és érdekes történetet, sztorit vesz elő – amelyek közül az egyik 1938. október 14-én történt meg vele. Ekkor Darányi Kálmán, volt miniszterelnököt kísérte el Berchtesgadenbe, hogy Hitlerrel tárgyaljanak a később tető alá hozott német-olasz döntőbíráskodásról, amelynek eredménye az első bécsi döntés lett. Hogy Darányi és…

Tovább