Forrás I. Világháború 

A „lovasság” visszatérése az első világháborúba – A Lincoln Egyestől az „Anyáig”

101 éve, hogy 1916 szeptemberében kigördültek a történelem színpadára és a Nagy Háború véráztatta csatatereire a világ első harckocsijai. Az új fegyvernem létrehozásának érdeme Nagy-Britanniáé, a cikk első részében a brit páncélosok prototípusáig, a Mother megjelenéséig tartó időszakot tekintjük át, majd a következő fejezetben az 1916. szeptember 15-i első bevetésig tartó szakaszt fogjuk megismerni.

Tovább
Forrás Hidegháború II. Világháború 

Üss és fuss; az amerikai M18 Hellcat

A Hellcat a második világháború talán egyik legkülönlegesebb páncélvadásza volt. A megtervezésénél legfontosabb szempontnak a mobilitást tartották, ezért az M18-as a háború leggyorsabb páncélvadásza lett. Mindez persze nem járt hátrányok nélkül. Tűzereje csak kielégítő, páncélvédettsége ugyanakkor egyenesen szörnyű volt. A Hellcat tervezését a következő elgondolás vezérelte: üss és fuss!

Tovább
1956 Forrás Szocializmus 

Páncélosok a forradalomban III. – “Rábasztunk, szétlőttük a pártházat!”

A páncélosok 1956-os alkalmazásával kapcsolatban elérkeztünk az utolsó fejezethez. Korábban már foglalkoztunk a harci bevetéseikkel és egyéb kevésbé „testhezálló” felhasználásával. Most a felkelők által használt tankokról esik majd szó – ahogy eddig is – képek és visszaemlékezések felhasználásával, majd végül megpróbálom összegezni a veszteségeket is.

Tovább
Forrás I. Világháború 

Gentleman acélszörnyeteggel – Páncélosok vs. páncélelhárítás I.

Az első világháborúban a lövészárok-hadviselés során kialakult patthelyzet haditechnikai újítások egész sorozatát indította el. Ezen innovációk egyike volt a harckocsi is, amely edzett acél páncélzatának védelme alatt volt képes áttörni a megmerevedett, mélységében tagolt lövészárok-rendszereket. Nem meglepő, hogy az új fegyver megjelenésével párhuzamosan a páncélelhárítás is égetően fontos kérdéssé vált, amely ellen a harckocsival rendelkező félnek is lépéseket kellett tennie. Tulajdonképpen ekkor indult meg a páncélosok és az elhárító eszközök közötti versenyfutás, amely a mai napig tart. Az első világégés tapasztalatai értelemszerűen nagy hatással voltak a két háború közötti időszakra és a második világháborúra is,…

Tovább
II. Világháború 

Goodwood a brit harckocsik temetője

A Goodwood hadművelet, amelyre 1944. július 18. és július 20. között került sor a normandiai harcok alatt, egyike a második világháború nem igazán ismert hadmozdulatainak. A két napig tartó brit páncélosművelet a legnagyobb volt az Egyesült Királyság által végrehajtottak közül, de mivel veszteségeik két nap alatt már több mint 300 harckocsira rúgtak ezért nem ez a támadás lett a későbbi háborús filmek fő témája. Brit Sherman Firefly harckocsi a Goodwood hadművelet idején, 1944. július 18-án. B 7557 Imperial War Museum A normandiai partraszállást követően a brit és kanadai egységek fő feladata a…

Tovább
II. Világháború 

Szentjánosbogarak a háborúban – a brit Sherman Firefly harckocsi

A Sherman Firefly harckocsi jó példája a britek azon irányú háborús erőfeszítéseinek, amelyekkel a rendelkezésükre álló erőforrásokból fölösleges erőbefektetés nélkül, olyan páncélost sikerült létrehozni, amivel hatásosan tudták felvenni a harcot a német csúcstechnikával. Habár a tank megalkotásához és rendszeresítéséhez vezető út nem volt zökkenőmentes, de a harci alkalmazása abszolút sikernek bizonyult.  A lövegcsövön lévő álcafestés célja, hogy az ellenség összetévessze a harckocsit a hagyományos, 75 mm-es ágyúval felszerelt Sherman-ekkel. A második világháború előtt a brit harckocsifejlesztés a gyors, mozgékony tankokban látta a páncélos hadviselés sikerét. Harckocsijaik ezért is kapták a cirkáló (cruiser)…

Tovább
Hidegháború II. Világháború 

A szovjet szörnyeteg és a berlini győzelmi parádé

1945. szeptember 7-én került sor Berlinben a második világháború győztes hatalmainak közös felvonulására, amin részt vettek brit, amerikai, francia és szovjet csapatok. A nyugati hatalmak számára nem volt kiváltképpen fontos az esemény, inkább a hazai parádékat részesítették előnyben, ezért nem is vonultattak fel különösebb haditechnikát. Ellenben a szovjet fél, itt mutatta be a nyilvánosság előtt az akkor rendszerben lévő legmodernebb harckocsiját az ISZ-3-as (Ioszif Sztálin 3-as, emlegetik JSZ-3-ként is) nehéz páncélost, amitől nem hiába kezdtek el tartani a nyugati szövetségesek. A harckocsi komoly benyomást tett mindenkire, és egyik elindítója lett a…

Tovább
1956 Hidegháború Szocializmus 

Páncélosok a forradalomban I.

Az 1956-os forradalomról szinte mindenkinek a lyukas zászló, a Molotov-koktél, vagy romos Nagykörút képe villan fel először. Ezek közül természetesen nem hiányozhat a harckocsi sem. A forradalomról született költeményekben leginkább az elnyomás és megszállás eszközeként jelenik meg, de hogyan játszott szerepet az eseményekben valójában? Ebben az írásban fényképek és visszaemlékezések segítségévél az alkalmazásukról igyekszem képet alkotni.

Tovább
1956 

’56-os üzenőfalak

Az 1956-os forradalom képéhez ugyanúgy hozzátartoznak a falfeliratok, firkák, mint a T-34-es harckocsi, a mésszel leszórt elesett szovjet katona holtteste vagy a levert vörös csillag nyoma. A rengeteg röplap, újság, felhívás mellett ezekkel is üzenni akart a forradalom népe. A legáltalánosabb követelések a „Ruszkik haza!” vagy a „Halál az ávóra!” voltak, de emellett olvasható volt néhány humorosabbnak szánt szöveg is. Jelen írásomban ezekből szemezgetek a teljesség igénye nélkül. Budapesti kirakat a forradalom idején (Fortepan 23684) A forradalom alatt Budapesten szinte nem maradt üres falfelület, ahova ne került volna fel valamilyen…

Tovább
I. Világháború 

A harckocsi tűzkeresztsége – „szárazföldi csatahajóval” az állásháború felszámolásáért

Az első világháborúban a lövészárok-hadviselés során kialakult patthelyzet haditechnikai újítások egész sorozatát indította el. Egyik ilyen innováció volt a harckocsi is, aminek lényege abban állt, hogy edzett acél páncélzatának védelme alatt lehessen áttörni a megmerevedett, mélységében kiépített lövészárok-rendszereken.

Tovább