“Sétahajózás” flottillás módra, avagy őrnaszáddal a Dnyeperen Forrás I. Világháború 

“Sétahajózás” flottillás módra, avagy őrnaszáddal a Dnyeperen

Az 1918. március 3-án aláírt breszt-litovszki béke új helyzetet teremtett az első világháború keleti (és majd a nyugati) frontján is. A békével a katasztrofális állapotba került és forradalmak tépázta Oroszország a maga részéről befejezettnek nyilvánította a háborút, emellett pedig hatalmas területekről is lemondott Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és Törökország javára. A keleti front harcai – ideiglenesen legalább is – a központi hatalmak győzelmét hozták, és így vált lehetővé, hogy a németeknek kicsivel később nyugaton még fussa egy jelentős offenzívára is.

Tovább
Teddy Roosevelt nagy botja Forrás 

Teddy Roosevelt nagy botja

Theodore Roosevelt-el legutóbb, mint a Rough Riders egyik parancsnokával találkozhattunk, visszatérőben a győztes spanyol-amerikai háborúból. A Monroe-elv elkötelezett alkalmazója néhány évvel később, elnökként sem változtatott nézetein, sőt! Roosevelt elnöksége alatt lett az Egyesült Államok egyértelműen világpolitikai tényező, amely immáron (az ő szemszögükből nézve) tengeren túli területekkel is bírt, amelyeket megvédeni sem restellt volna. Ez utóbbival azonban súlyos gondok akadtak, ugyanis az USA a lelkes patriotizmussal ellentétben híján volt nyílt tengeren is használható csatahajóknak.

Tovább
Magyar hajó német célkeresztben; a KELET gőzös elsüllyesztése Forrás II. Világháború 

Magyar hajó német célkeresztben; a KELET gőzös elsüllyesztése

Bár az 1939 szeptemberében kirobbant második világháborúba Magyarország 1941-ig nem kapcsolódott be, a világégés közvetlen következményeivel több magyar szembesült, méghozzá 3300 kilométernyire az ország határaitól. Az elsők között voltak a Neptun Tengerhajózási Rt. KELET gőzösének tengerészei; hajójukat 1940. augusztus 19-én süllyesztette el a német (!) UA tengeralattjáró. Németország már 1939-től, de főleg 1940 tavaszától igyekezett teljes blokád alatt tartani a Brit-szigeteket. Tengeralattjáróik megtorpedózták vagy feltartóztatták az Atlanti-óceán keleti medencéjében észlelt kereskedelmi hajókat. Utóbbi esetben a búvárhajó felszínre emelkedve rádión, fényjelzéssel vagy figyelmeztető lövésekkel állította meg célpontját, majd átvizsgálták a hajót,…

Tovább
Halálos hajóút – a Dömös gőzös tragédiája Forrás 

Halálos hajóút – a Dömös gőzös tragédiája

Ahogy korábban már számtalan alkalommal, 1951. június 22-én is minden rendkívüli esemény nélkül indult el Mohácsról a főváros felé a Dömös gőzhajó. Egészen Fajszig nem is történt semmi különös, de 14 óra körül, nem sokkal azt követően, hogy a hajó elhagyta a kikötőt, hatalmas robbanás rázta meg az öreg gőzöst, amely rövidesen kettétört és elsüllyedt. Ma már tudjuk, hogy a hajó – a kijelölt hajózóutat elhagyva – egy második világháborús aknára futott, de ezt a tényt sokáig igyekeztek titkolni. De miért nem beszél(het)tek arról, hogy mi okozta a Dömös vesztét?…

Tovább
Benyovszky Móric: Madagaszkár magyar királya Forrás kora-újkor 

Benyovszky Móric: Madagaszkár magyar királya

Bár gróf Benyovszky Móric neve nem süllyedt a feledés homályába, mégsem annyira közismert, mint ahogy azt hollywoodi kalandfilmbe illő élete és szerteágazó munkássága indokolná. Katonatiszt, lázadó, hadi, majd politikai fogoly, ismét lázadó, felfedező, tengerész, újfent katonatiszt, Benjamin Franklin barátja, író, balsorsú uralkodó, ismét lázadó, és mindezt alig negyven év alatt. Ha a kaliforniai producerekig nem is jutott el híre, film azért készült életéről, és mintegy száz évvel halála után nem más, mint Jókai Mór fordította le naplóját és dolgozta fel életét, természetesen a rá jellemző alapossággal, mégis regényes formában. Bár az…

Tovább
“I make bum-bum, make you bum-bum?” – Aki ágyúval köszön, annak lövéssel felelnek Forrás kora-újkor 

“I make bum-bum, make you bum-bum?” – Aki ágyúval köszön, annak lövéssel felelnek

Legyen szó hadi- vagy kereskedelmi hajózásról, rengeteg, a legapróbb részletekig szabályozott hagyomány és formaság alakult ki az évszázadok során, amelyek jelentős része ma is létezik. A szabályok többsége természetesen gyakorlati jellegű, ugyanakkor akadnak látszólag fölösleges ceremóniák is, amelyekre ugyanakkor hatalmas hangsúlyt fektettek még a 20. század elején is. Az egyik ilyen a hajók üdvözlése, ami a spanyol udvari etikettet idéző módon volt szabályozva, és be nem tartása sokszor összecsapásokhoz is vezetett. Persze adódtak viccesebb helyzetek is; ma pár ilyet mutatunk be, régi ismerősünk, dr. Gáspár Ferenc hajóorvos segítségével. Ha a…

Tovább
Hollandia a nagyhatalmak sorában Forrás kora-újkor 

Hollandia a nagyhatalmak sorában

Horváth Péter Hollandia kapcsán a szórakozóhelyek és az igen széleskörű liberális jogrend juthat eszünkbe. Világszerte ez az ország sokaknak egyet jelent a Philips céggel, a kiváló sajtokkal, a tulipánokkal és a szélmalmokkal. Alapvetően egy igen fejlett jóléti királyságról beszélhetünk, amely állami önállóságát csupán a 16. században nyerte el.  Az már kevesek által ismert, hogy a nagyjából Dunántúllal megegyező területen élő  holland nemzet a 17. században valós nagyhatalmi rangot vívott ki magának. A Németalföldnek nevezett történelmi régió három nagy európai nemzet (angol, francia, német) metszéspontjában terült el. A régió elnevezése arra…

Tovább
“Kannibálok földjén” – Egyszerű felfedezőútnak indult… Forrás 

“Kannibálok földjén” – Egyszerű felfedezőútnak indult…

Arról már több szó esett blogunkon is, hogy a helgolandi és lissai ütközetek után miként kezdett lassú, de biztos fejlődésbe a Császári és Királyi Haditengerészet, amelynek lobogóját hamarosan a világ túlfelén – például a Csendes-óceánon és Kínában is – megismerhette barát és ellenség is. A Zrínyi korvett 1890/91-es útja mellett a Fasana és Saida korvettek, valamint az Albatross ágyúnaszád is tett hasonló utakat, amelyek a kor szokása szerint a tudományos expedíció és a diplomáciai látogatás sajátos keverékét alkották. Az Albatross ágyúnaszád 1895-1898-as útja inkább az előbbi célokat szolgálta; Sydney-ben a fedélzetre szállt a…

Tovább
A kékorrú királynő, avagy az életmentő hírnév Forrás II. Világháború 

A kékorrú királynő, avagy az életmentő hírnév

Mivel a cím félrevezető lehet, gyorsan szögezzük le, mai bejegyzésünk témája nem egy hús-vér uralkodónő, hanem az Atlanti-óceán királynőjeként emlegetett kanadai Bluenose szkúner (angolul schooner, régies magyar írásmóddal sóner) lesz, amely rövid pályafutása alatt, amellett, hogy kivívta magának a fentebb említett megtisztelő címet, megnyert több versenyt, bejárta az atlanti és karibi térséget (utóbbit kissé dicstelen módon, banánszállító teherhajóként), megúszta a találkozást egy német tengeralattjáróval (itt jön majd a hírnév, de ne szaladjunk ennyire előre) és helyet szerzett magának több postabélyegen és pénzérmén, sőt sörcímkén és rockszámokban is. A kanadaiak (különösen…

Tovább