„A birodalom védőbástyája” – A török háború kérdése az 1594-es regensburgi birodalmi gyűlésen Forrás kora-újkor 

„A birodalom védőbástyája” – A török háború kérdése az 1594-es regensburgi birodalmi gyűlésen

A török háborúkra költött pénz egyik forrása a császárságból érkező „töröksegély” volt, ugyanis a Magyar Királyság nemhogy önmagában, hanem a csehekkel és az örökös tartományokkal együtt sem tudott eleget összeszedni. A propagandával alaposan megdolgozott császári alattvalók lelkesen (vagy kevésbé lelkesen) fizettek és később talán azért is kapkodták el az újságlapokat, mert látni szerették volna, kapnak-e valamit a pénzükért.

Tovább
Benyovszky Móric: Madagaszkár magyar királya Forrás kora-újkor 

Benyovszky Móric: Madagaszkár magyar királya

Bár gróf Benyovszky Móric neve nem süllyedt a feledés homályába, mégsem annyira közismert, mint ahogy azt hollywoodi kalandfilmbe illő élete és szerteágazó munkássága indokolná. Katonatiszt, lázadó, hadi, majd politikai fogoly, ismét lázadó, felfedező, tengerész, újfent katonatiszt, Benjamin Franklin barátja, író, balsorsú uralkodó, ismét lázadó, és mindezt alig negyven év alatt. Ha a kaliforniai producerekig nem is jutott el híre, film azért készült életéről, és mintegy száz évvel halála után nem más, mint Jókai Mór fordította le naplóját és dolgozta fel életét, természetesen a rá jellemző alapossággal, mégis regényes formában. Bár az…

Tovább
Hadijelentés a tizenöt éves háborúból Forrás kora-újkor 

Hadijelentés a tizenöt éves háborúból

Korábban már esett szó arról, hogy a tizenöt éves háború hadisikereiről hogyan értesülhetett a közvélemény. Az információ áramlása azonban ezzel egy időben „felfelé” is működött. A bécsi kancelláriába beérkezett (és onnét minden bizonnyal a császári székvárosba, Prágába továbbított) napi jelentések révén Rudolf császár mindig tisztában volt a helyzettel.  A távolból követhette nyomon Esztergom 1595-ös ostromát is. 1595 elején meghalt III. Murád szultán, így a trónváltozás és a háborús erőviszonyok alakulása (Erdély és a román vajdaságok csatlakozása) arra késztette az új nagyvezírt, Ferhát pasát, hogy békét ajánljon. A tárgyalások végül kudarcba fulladtak, ugyanis…

Tovább
„Jobb sorsot érdemelt volna”- Lehár Antal visszaemlékezései IV. Károly második visszatérési kísérletéről 1918-1939 Forrás 

„Jobb sorsot érdemelt volna”- Lehár Antal visszaemlékezései IV. Károly második visszatérési kísérletéről

Az 1921 tavaszi restaurációs kísérlet kudarca után néhány hónappal IV. Károly másodszor is elindult, hogy visszaszerezze ősei trónját. A magyarországi fogadtatás megszervezésében „hű szolgája”, báró Lehár Antal segédkezett. Az események azonban hamarosan kicsúsztak az irányítása alól. Miért hiúsult meg a terv és hogyan látta mindezt az újdonsült vezérőrnagy? A „húsvéti királyjárás” után Károly visszatért Svájcba, de esze ágában sem volt lemondani a trónról. Erről nemcsak ő vélekedett így, hanem a dinasztia más tagjai is, vagyis versenytársai támadtak. Lehár értesülései szerint Albrecht főherceg (a hadsereg-főparancsnok Frigyes főherceg fia) is pályázott a…

Tovább
“Jelentkezem Őfelségénél” – Lehár Antal ezredes visszaemlékezései IV. Károly első visszatérési kísérletéről 1918-1939 

“Jelentkezem Őfelségénél” – Lehár Antal ezredes visszaemlékezései IV. Károly első visszatérési kísérletéről

Horthy, mint köztudott, 1919. november 16-án vonult be Budapestre. A fehér lován feszítő fővezér fényképe azóta sem maradhat ki a vele, a korszakkal vagy Budapesttel foglalkozó monográfiákból. Épeszű hadvezér módjára persze ő is egy felderítőt küldött előre, hogy körbeszimatoljon. Az előőrs két nappal korábban érkezett a fővárosba. Ki volt a vezetője, mi fordította őt később szembe Horthyval és milyen szerepet játszott IV. Károly visszatérési kísérleteiben?

Tovább