Forrás Szocializmus 

A maszek zöldséges és butik – különutak a szocialista gazdaságban

Tóth Eszter Zsófia A maszek zöldséges fogalom volt az 1980-as években. Bár a szocialista időszakban mindenki egyenlőnek számított, a jövedelmek között igenis volt különbség. A kiemelkedően magas jövedelműek közé tartoztak a maszek zöldségesek is, akiknek kacsalábon forgó nyaralójuk volt a Balatonon és természetesen nem lakótelepeken éltek. Írásomban annak járok utána, hogyan ábrázolta őket a korabeli sajtó. A maszek zöldségesek magánkisiparosként a szocialista gazdaság kereslet-kínálati viszonyai között betöltöttek egy űrt: szép, jó minőségű árujuk volt, igaz, drágábban, mint az állami boltokban, de a vevőknek így is megérte náluk vásárolni. A butik különlegesnek…

Tovább
19. század Forrás 

A magánlevelezések tanulsága III. – Gazdasági helyzet a 19. század elején Kazinczy Ferenc szemszögéből nézve

Zsidai Réka Cikksorozatunk következő részében Kazinczy Ferenc magánlevelezésének tükrében a napóleoni háborúk és a viszontagságos időjárási körülmények idején jelentkező gazdasági helyzetet vesszük górcső alá Széphalmon (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) és Petneházán (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), amely képet ad az egész Magyar Királyság gazdasági viszonyáról is. Kazinczy Ferenc részt vett a Martinovics-féle összeesküvésben, ezért 2387 napot töltött fogságban. Szabadulását követően, 1806-ban Széphalomra költözött, s negyvenhét esztendős korában fogott gazdasága kiépítéséhez, valamint a családalapításhoz.i Azonban nem élhetett felhőtlen boldogságban, ugyanis szembe kellett néznie a fogságának ideje alatt felhalmozódott, családját ért anyagi terhekkel.

Tovább
20. század Forrás 

A kapitalizmustól a tervgazdaságig

Az első világháborút követően elemi erővel tört a felszínre az az elképzelés, hogy úgy lehet a lehető legjobban megakadályozni egy hasonló gyilkos pusztítást, ha megértjük a kiváltó okokat. Magyarországnak az 1920-as években azonban nem csak az első világháború okozta sokkal, de az azt lezáró trianoni békével is szembe kellett néznie. Ezt a törekvést természetesen az is kiegészítette, hogy valamilyen választ kellett adni arra, hogy mely pontokon tért el a magyar fejlődés a világ többi részének fejlődéséhez képest, s ez a másság milyen következményekkel járt.[1] Balla Antal: A legújabb kor gazdaságtörténete…

Tovább
Forrás Szocializmus 

Banán – a szocialista időszak áhított gyümölcse

Tóth Eszter Zsófia A szocialista időszakban alig lehetett banánt kapni – szemben a kubai naranccsal, amit előfordult, hogy úgy dobáltak utánunk a piaci árusok. Ha banán érkezett, azonnal elterjedt a híre a fővárosban és rohantunk sorban állni. Annak ellenére, hogy csak egy kilót vehetett egy ember egyszerre, még így is megérte a várakozás. Ugyanis a kereslet mindig nagyobb volt, mint a kínálat banánból. Tudósított-e minderről a szocialista sajtó és ha igen, hogyan?

Tovább
Forrás Szocializmus 

Kádár csúcsszerve. A Gazdasági Bizottság megalakítása

A magyar gazdaság 1956 és 1973 közötti történetében (az új gazdasági mechanizmus kidolgozásában és alkalmazásában is) fontos szerepet játszott egy olyan központi döntéshozó intézmény, „szuperminisztérium”, amelynek tevékenysége alig ismert. Még a Magyarország kormányaival foglalkozó legfrissebb és legrészletesebb archontológia is csak a Gazdasági Bizottság három elnökének egyikénél említi meg, hogy betöltötte ezt a tisztséget.[1]

Tovább