Forrás Forrásközlés 

Vándorünnep: történeti kutatások lehetőségei és tapasztalatai Párizsban

Vér Eszter Virág (Kutatási jelentés – részlet)* Kutatási helyszínek  Ministère des Affaires Étrangères, Archives Diplomatiques A létesítésének előzménye a XVI. század végére tehető, mivelhogy a jelentősebb diplomáciai iratokat a Trésor de Chartre-ba kellett megőrzésre átadni (1589-től); az alapítás megvalósítása Jean-Baptiste Colbert testvérének, Charles Colbert de Croissy nevéhez köthető, aki külügyminisztérium államtitkáraként vállalta (1680-tól), hogy összegyűjteti és rendszerezteti – a követi szolgálatot is ellátott – elődei politikai levelezését, tekintettel arra, hogy a korábbi gyakorlatot (az iratok kezelését illetően) a helyváltoztatásokból fakadóan folyamatos „vándorlás” jellemezte. A gyűjtemény kialakításának elsődleges célja a diplomaták…

Tovább
19. század Forrás 

Egy francia katona Moszkvában

Napóleon 1812-ben hatalmas hadsereggel indult meg Oroszország ellen. Katonái között akadt egy altiszt, aki nem csupán nagy adag szerencsével rendelkezett (ugyanis túlélte a megpróbáltatásokat), hanem az utókor szerencséjére jó emlékezőtehetséggel is. Először a rákövetkező évben, porosz fogságban vetette papírra az emlékeit, ezt két évtizeddel később kiegészítette. A teljes szöveg először 1896-ban jelent meg, az olvasók pedig képet kaphattak arról, milyen is volt a híres hadjárat „alulnézetből”.

Tovább
20. század Forrás I. Világháború 

„… ez a tudatlan paraszt politikai eszközzé vált” – Raszputyin egy francia diplomata szemével

Az első világháború előtti és alatti Oroszország egyik emblematikus figurája volt a bírálói szemében minden rosszat megtestesítő Raszputyin. A halála óta eltelt száz év alatt legendák szövődtek köré. De mennyi volt ezekből életében? Élesebben vagy homályosabban látták a kortársak, mint az utókor?

Tovább
Forrás Hidegháború 

„Brüsszel valahol félúton van az Északi Sark felé” – költözködés NATO módra

Baranyi Tamás Péter Sokszor hallani odavetett félmondatokban, hogy 1966-ban Franciaország kilépett a NATO katonai parancsnoksága alól, és az atlanti szövetség főhadiszállásának is ajtót mutatott – a SHAPE így került Párizs környékéről Brüsszel környékére. Viszonylag kevés kép, dokumentum stb. forog azonban közkézen magáról a költözésről, pedig alaposabb vizsgálat után látszik, hogy milyen sok dimenziója és voltak a világ legdrágább költözésének. Olyasmik, mint sokunk saját költözésénél: pakolás, drága búcsúparty, új boltok keresése, vagy akár a vigyázatlanul elől hagyott értékek eltűnése.

Tovább
Középkor 

A bayeux-i kárpit történelmi fordulatai

A bayeux-i kárpit a kora középkor művészetének egyik kiemelkedő darabja. Kevesen tudják azonban azt, hogy a kárpit csaknem megsemmisült a francia forradalmat követő években, és a Harmadik Birodalom is szívesen rátette volna a kezét. A hastingsi csatát és Hódító Vilmos vállalkozását elmesélő képsorok pedig helyenként úgy mutatják be a tényeket, hogy az a későbbi uralkodónak kedvezzen.

Tovább
Hidegháború 

Montánunió: az Európai Unió elődje

A mai Európai Unió, mint szupranacionális (nemzetek feletti) nemzetközi szervezet jelenleg 28 tagállamot számlál soraiban, hazánk 2004. május 1-jén csatlakozott a Közösséghez. A létszám korántsem áll meg ennél a számnál: állandó integráció jellemzi, „térhódítása” a balkán irányába is terelődik. Az első sikeres balkáni etap 2013-ban történt, amikor Horvátország hivatalosan is tagja lett az EU-nak (Szlovénia 2004-ben csatlakozott, de földrajzi és geopolitikai elhelyezkedése alapján inkább „nyugati” típusú állam, mint balkáni). Persze nem csak bővítéssel fog a bűvös huszonnyolcas szám változni: az Unió történetében először, egy tagállam állampolgárai- népszavazáson- a kilépést támogatták.

Tovább
Forrás kora újkor 

Benyovszky Móric: Madagaszkár magyar királya

Bár gróf Benyovszky Móric neve nem süllyedt a feledés homályába, mégsem annyira közismert, mint ahogy azt hollywoodi kalandfilmbe illő élete és szerteágazó munkássága indokolná. Katonatiszt, lázadó, hadi, majd politikai fogoly, ismét lázadó, felfedező, tengerész, újfent katonatiszt, Benjamin Franklin barátja, író, balsorsú uralkodó, ismét lázadó, és mindezt alig negyven év alatt. Ha a kaliforniai producerekig nem is jutott el híre, film azért készült életéről, és mintegy száz évvel halála után nem más, mint Jókai Mór fordította le naplóját és dolgozta fel életét, természetesen a rá jellemző alapossággal, mégis regényes formában.

Tovább
Forrás kora újkor Kult 

Dom Perignon: a pezsgő atyja?

Rajkort Miklós Nem hiszem, hogy gondolta volna a XVII. században élt bencés szerzetes, dom. Pierre Perignon (1638-1715), hogy halála után néhány évszázaddal nevét fogja viselni a világ luxusitalának számító Dom Perignon champagne (ejtsd: sámpány), a pezsgők Rolls- Royce-a. A legenda szerint a franciaországi Champagne tartományban, Hautvillers városban lévő Szent Benedek-rendi – 29 éves korától az apátság pincemesteri rangban álló – szerzetes „találta fel” valamikor a XVII. század közepén a buborékos alkoholos italt, a pezsgőt. A legenda a pincemester halála után közel kétszáz évvel született, amibe a Moet&Chandon champagne-ház komoly PR-t…

Tovább
1918-1939 Forrás I. Világháború 

Az emlékezés pipacsa és a király zarándokútja

Szegedy-Kloska Tamás Miért lepik el vörös pipacsok minden év október vége és november 11-e között a nagy-britanniai utcákat és tereket? Miért viselnek ilyen virágot ábrázoló kitűzőket az angol emberek? Az 1918. november 11-én megkötött, az első világháborút a nyugati fronton lezáró fegyverszüneti egyezmény napja és a pipacs szimbólummá vált az első világháborúban résztvevő angolszász országok között. A Nagy-Britanniában, Ausztráliában, Új-Zélandon és az Amerikai Egyesült Államokban minden év november 11-én megtartott megemlékezések – hívják bár Fegyverszünet Napjának, Emlékezés Napjának vagy Veteránok Napjának –  eredete több mint 100 évvel ezelőttre nyúlik vissza,…

Tovább