1956 Forrás 

Városi harcmodor az 1956-os forradalom idején

Az 1956. október 23-i események nem indultak erőszakosan. A Rádiónál eldördülő sortüzet követően azonban az első meglepetéséből felocsúdó tömeg egy része elindult fegyverért, hogy erővel szerezzen érvényt a követeléseinek és védekezni tudjon az erőszakkal szemben. A fegyverek beszerzése elsősorban laktanyákból, rendőrségekből, Budapest környéki fegyver- és lőszerraktárakból, illetve a nagyobb üzemek fegyverkészleteiből történt.

Tovább
Forrás I. Világháború 

Matrózbecsület – az osztrák-magyar haditengerészet utolsó napjai

1918 október végén végnapjait élte az Osztrák-Magyar Monarchia. Bár a hadsereg tartotta magát, és ellenség nem volt a határokon belül, a gazdaság romokban hevert, alig volt mit enni, és az emberek érthető módon belefáradtak az évek óta tartó háborúba. A hadsereg morálja viszonylag rendben volt – persze mindennaposak voltak a dezertálások, és egyre többen voltak a katonaszökevények, akik nem egyszer bandákba szerveződve fosztogattak – és bár a flottát megrázta a cattarói matrózlázadás, az összeomlás hirtelen, pár nap alatt következett be. A haditengerészet helyzete több szempontból különleges volt; a nagyobb hajók…

Tovább
1956 Forrás 

“Kutyámat lövessétek agyon, hogy semmi se emlékeztessen rám!” Könyvismertető: Tatai Zsuzsanna – Nagy Róbert: Török István, az 1956-os győri események mártírja

Bár az 1956-os forradalom és szabadságharc főbb eseményeiről ma már pontos képet kaphatunk, és nagyrészt ismerjük mindkét (három?) oldal szereplőit, akadnak olyan résztvevők, akikről alig-alig lehetett hallani. Az érthető, hogy a Kádár-rendszer nem verte nagy dobra, hogy hamis amnesztia-ígéretekkel hazacsábított fiatalok közül sokat a határ átlépését követően reflexből tartóztattak le és ítéltek el (nem egyet halálra), de az ilyen esetek azóta sem mindig kapják meg a megfelelő publicitást.

Tovább
1956 Forrás 

Karhatalmi erőpróba – Nyugati tér, 1956. december 6.

1956. november 4-i szovjet támadással a forradalmat nem sikerült egy csapásra leverni. A fegyveres felkelők még napokig harcoltak a megszállókkal szemben, majd a harcok elcsitultával sem szűnt meg az ellenállás, hanem más eszközökkel igyekezett elutasítani a szovjet fegyverek árnyékában megalakult Kádár-kormány hatalmát. A forradalom alatt létrejött intézmények, mint a munkástanácsok és a forradalmi bizottságok még sokáig útját állták a kádári konszolidációnak sztrájkokat és tüntetéseket szervezve. Ezenkívül még számos ellenálló csoport szervezkedett és terjesztette szovjet- és kádárellenes röplapjait. Sokáig keresték a visszatérés lehetőségét és egy esetleges újabb felkelés kirobbantásának esélyét a…

Tovább
1956 Forrás 

Dióhéjban: Hatvanegy éve volt az asszonyok tüntetése

1956. december 4-én, a Hősök terén több ezer nő vonult fel, hogy megemlékezzen az egy hónappal korábban megindult szovjet intervencióról, amellyel kezdetét vette a forradalom és szabadságharc leverése. A megmozdulást Péterfy kórház alagsorában szervezkedő csoport kezdeményezte, és hatására több nagyvárosban, például Pécsen és Veszprémben is sor került hasonló felvonulásokra. A felhívás az Élünk című illegális lapban, illetve stencilezett lapokon jelent meg. Az első csoportok 11 órakor jelentek meg a Hősök terén, nemzeti zászlókkal, virágcsokrokkal, sokan bevásárlószatyrokkal. A teret biztosító szovjet alakulatok eleinte nem engedték át a tömeget, amely így a…

Tovább
1956 Forrás 

“(…) nem kell csinálni semmit, mink már átálltunk.” Könyvismertető – Eörsi László: Kőbánya 1956. Fegyveres ellenállás a X. kerületben

“Kőbányán születtem, ott is nőttem fel, Vannak jobb helyek, de nekem megfelel, Tévében megnézem, ami nekem kell, Ott találtam asszonyt, ott temetnek el.” /Hobo Blues Band: Kőbánya blues/ Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára számos kiállítás, színmű, valamint rengeteg szép- és szakirodalmi alkotás készült, ezek mellett pedig a történelmi tematikájú folyóiratok és blogok – köztük mi is – kivették részüket a megemlékezésből. Bár a forradalom időszakáról (ide értve most az évekig elhúzódó megtorlást is) számtalan szakmunka született, két dolog biztos; az egyik, hogy 60 év után sincs konszenzus az…

Tovább
1956 Hidegháború Szocializmus 

Páncélosok a forradalomban I.

Az 1956-os forradalomról szinte mindenkinek a lyukas zászló, a Molotov-koktél, vagy romos Nagykörút képe villan fel először. Ezek közül természetesen nem hiányozhat a harckocsi sem. A forradalomról született költeményekben leginkább az elnyomás és megszállás eszközeként jelenik meg, de hogyan játszott szerepet az eseményekben valójában? Ebben az írásban fényképek és visszaemlékezések segítségévél az alkalmazásukról igyekszem képet alkotni.

Tovább
1956 

’56-os üzenőfalak

Az 1956-os forradalom képéhez ugyanúgy hozzátartoznak a falfeliratok, firkák, mint a T-34-es harckocsi, a mésszel leszórt elesett szovjet katona holtteste vagy a levert vörös csillag nyoma. A rengeteg röplap, újság, felhívás mellett ezekkel is üzenni akart a forradalom népe. A legáltalánosabb követelések a „Ruszkik haza!” vagy a „Halál az ávóra!” voltak, de emellett olvasható volt néhány humorosabbnak szánt szöveg is. Jelen írásomban ezekből szemezgetek a teljesség igénye nélkül.

Tovább
1956 

A kádári hatalom nyomai a falakon

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően Kádár János és kormánya minden erejével azon volt, hogy hatalmát megszilárdítsa. Szükség is volt rá, hiszen valahol még november végéhez közeledve is szóltak a fegyverek. Szinte minden fórumon igyekeztek szólni az emberekhez próbálva csitítani vagy megtörni az ellenállásukat. Többek között a forradalom üzenőfalaira is „posztoltak.” Utóbbi üzenetek nyomaiból szemezgetünk e bejegyzésben.

Tovább
1956 

„Úgy érzem, eljönnek értem” – Marosán György letartóztatása az 1956-os forradalom alatt

1956. október 28-án fordulat következett be a forradalomban. A Politikai Bizottság és a Központi Vezetőség aznapi ülését követően a kormány azonnali tűzszünetet rendelt el. Továbbá Nagy Imre bejelentette, hogy az addigi eseményeket nem ellenforradalomként, hanem „nemzeti demokratikus mozgalomként” kezelik. Teljesült a forradalom egyik követelése is, azaz a rettegett Államvédelmi Hatóságot (ÁVH) megszüntették. A feloszlatott szervezet tagjai ellen megindultak az elfogatások, de a pártvezetők sem kerülték el ezt a sorsot.

Tovább