Itt vagy
“Kutyámat lövessétek agyon, hogy semmi se emlékeztessen rám!” Könyvismertető: Tatai Zsuzsanna – Nagy Róbert: Török István, az 1956-os győri események mártírja 1956 Forrás 

“Kutyámat lövessétek agyon, hogy semmi se emlékeztessen rám!” Könyvismertető: Tatai Zsuzsanna – Nagy Róbert: Török István, az 1956-os győri események mártírja

Bár az 1956-os forradalom és szabadságharc főbb eseményeiről ma már pontos képet kaphatunk, és nagyrészt ismerjük mindkét (három?) oldal szereplőit, akadnak olyan résztvevők, akikről alig-alig lehetett hallani. Az érthető, hogy a Kádár-rendszer nem verte nagy dobra, hogy hamis amnesztia-ígéretekkel hazacsábított fiatalok közül sokat a határ átlépését követően reflexből tartóztattak le és ítéltek el (nem egyet halálra), de az ilyen esetek azóta sem mindig kapják meg a megfelelő publicitást. Az egyik hazatért fiatal a győri Török István volt, aki bár kulcsszerepet játszott a forradalomban, tragédiája pedig szimbóluma lehetne a megtorlásnak, viszonylag…

Tovább
Karhatalmi erőpróba – Nyugati tér, 1956. december 6. 1956 Forrás 

Karhatalmi erőpróba – Nyugati tér, 1956. december 6.

1956. november 4-i szovjet támadással a forradalmat nem sikerült egy csapásra leverni. A fegyveres felkelők még napokig harcoltak a megszállókkal szemben, majd a harcok elcsitultával sem szűnt meg az ellenállás, hanem más eszközökkel igyekezett elutasítani a szovjet fegyverek árnyékában megalakult Kádár-kormány hatalmát. A forradalom alatt létrejött intézmények, mint a munkástanácsok és a forradalmi bizottságok még sokáig útját állták a kádári konszolidációnak sztrájkokat és tüntetéseket szervezve. Ezenkívül még számos ellenálló csoport szervezkedett és terjesztette szovjet- és kádárellenes röplapjait. Sokáig keresték a visszatérés lehetőségét és egy esetleges újabb felkelés kirobbantásának esélyét a…

Tovább
Dióhéjban: Hatvan éve volt az asszonyok tüntetése 1956 Forrás 

Dióhéjban: Hatvan éve volt az asszonyok tüntetése

1956. december 4-én, a Hősök terén több ezer nő vonult fel, hogy megemlékezzen az egy hónappal korábban megindult szovjet intervencióról, amellyel kezdetét vette a forradalom és szabadságharc leverése. A megmozdulást Péterfy kórház alagsorában szervezkedő csoport kezdeményezte, és hatására több nagyvárosban, például Pécsen és Veszprémben is sor került hasonló felvonulásokra. A felhívás az Élünk című illegális lapban, illetve stencilezett lapokon jelent meg. Az első csoportok 11 órakor jelentek meg a Hősök terén, nemzeti zászlókkal, virágcsokrokkal, sokan bevásárlószatyrokkal. A teret biztosító szovjet alakulatok eleinte nem engedték át a tömeget, amely így a…

Tovább
“(…) nem kell csinálni semmit, mink már átálltunk.” Könyvismertető – Eörsi László: Kőbánya 1956. Fegyveres ellenállás a X. kerületben 1956 Forrás 

“(…) nem kell csinálni semmit, mink már átálltunk.” Könyvismertető – Eörsi László: Kőbánya 1956. Fegyveres ellenállás a X. kerületben

“Kőbányán születtem, ott is nőttem fel, Vannak jobb helyek, de nekem megfelel, Tévében megnézem, ami nekem kell, Ott találtam asszonyt, ott temetnek el.” /Hobo Blues Band: Kőbánya blues/ Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára számos kiállítás, színmű, valamint rengeteg szép- és szakirodalmi alkotás készült, ezek mellett pedig a történelmi tematikájú folyóiratok és blogok – köztük mi is – kivették részüket a megemlékezésből. Bár a forradalom időszakáról (ide értve most az évekig elhúzódó megtorlást is) számtalan szakmunka született, két dolog biztos; az egyik, hogy 60 év után sincs konszenzus az…

Tovább
Páncélosok a forradalomban 1956 

Páncélosok a forradalomban

Az 1956-os forradalomról szinte mindenkinek a lyukas zászló, a Molotov-koktél, vagy romos Nagykörút képe villan fel először. Ezek közül természetesen nem hiányozhat a harckocsi sem. A forradalomról született költeményekben leginkább az elnyomás és megszállás eszközeként jelenik meg, de hogyan játszott szerepet az eseményekben valójában? Ebben az írásban fényképek és visszaemlékezések segítségévél az alkalmazásukról igyekszem képet alkotni. T-34/85 harckocsi szorult az aluljáróba a Boráros térnél (Fotó: Szentpétery Tibor) Elsőre ez egyszerűnek tűnhet, hisz a tankokat mi másra használták volna a forradalom alatt mint az ellenállás felszámolására. Valóban, a tank a tűzerő,…

Tovább
’56-os üzenőfalak 1956 

’56-os üzenőfalak

Az 1956-os forradalom képéhez ugyanúgy hozzátartoznak a falfeliratok, firkák, mint a T-34-es harckocsi, a mésszel leszórt elesett szovjet katona holtteste vagy a levert vörös csillag nyoma. A rengeteg röplap, újság, felhívás mellett ezekkel is üzenni akart a forradalom népe. A legáltalánosabb követelések a „Ruszkik haza!” vagy a „Halál az ávóra!” voltak, de emellett olvasható volt néhány humorosabbnak szánt szöveg is. Jelen írásomban ezekből szemezgetek a teljesség igénye nélkül. Budapesti kirakat a forradalom idején (Fortepan 23684) A forradalom alatt Budapesten szinte nem maradt üres falfelület, ahova ne került volna fel valamilyen…

Tovább
A kádári hatalom nyomai a falakon 1956 

A kádári hatalom nyomai a falakon

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követően Kádár János és kormánya minden erejével azon volt, hogy hatalmát megszilárdítsa. Szükség is volt rá, hiszen valahol még november végéhez közeledve is szóltak a fegyverek. Szinte minden fórumon igyekeztek szólni az emberekhez próbálva csitítani vagy megtörni az ellenállásukat. Többek között a forradalom üzenőfalaira is „posztoltak.” Utóbbi üzenetek nyomaiból szemezgetünk e bejegyzésben. Egy színházi műsort függesztenek ki Zalaegerszegen, 1957-ben. A műsor fölött látható plakáton “Erős proletárdiktatúrát!” jelszóval csap le egy ököl az “ellenforradalmárokra”. (Fortepan 18220/Kotnyek Antal) “Örömködő” plakát a forradalom leverése után (OSZK, PKSZ….

Tovább
„Úgy érzem, eljönnek értem” – Marosán György letartóztatása az 1956-os forradalom alatt 1956 

„Úgy érzem, eljönnek értem” – Marosán György letartóztatása az 1956-os forradalom alatt

1956. október 28-án fordulat következett be a forradalomban. A Politikai Bizottság és a Központi Vezetőség aznapi ülését követően a kormány azonnali tűzszünetet rendelt el. Továbbá Nagy Imre bejelentette, hogy az addigi eseményeket nem ellenforradalomként, hanem „nemzeti demokratikus mozgalomként” kezelik. Teljesült a forradalom egyik követelése is, azaz a rettegett Államvédelmi Hatóságot (ÁVH) megszüntették. A feloszlatott szervezet tagjai ellen megindultak az elfogatások, de a pártvezetők sem kerülték el ezt a sorsot. Fogolykísérés a forradalom alatt (Fotó: Jack Esten/Getty Images) A létrejött fegyverszüneti időszakban a budapesti fegyveres csoportok legfőbb feladata a rend és…

Tovább
Egyetemi érdekvédelemtől a politikai követelésekig – a szegedi MEFESZ a forradalom előtt 1956 

Egyetemi érdekvédelemtől a politikai követelésekig – a szegedi MEFESZ a forradalom előtt

Ma 60 éve tartott nagygyűlést a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége, a MEFESZ Szegeden. Néhány nappal korábbi létrejöttével e szervezet lett az első a kommunista hatalomátvétel után, amely nem tartozott a párt irányítása alá. Többek között ez a szervezet lett az elindítója azoknak a folyamatoknak, amelyek végül aztán a forradalomban teljesedtek ki. A mai posztunkban így e nagygyűlés apropóján mutatjuk be az 1956-os októberi események szegedi előzményeit az egyetemen, hogyan jutott el az első önálló diákszervezet a forradalom politikai követeléseihez. Lejtényi András joghallgató ismerteti a MEFESZ szervezeti szabályait az október…

Tovább
Partizánok a Kiliánban – Maléter Pál és Uszta Gyula találkozása az 1956-os forradalom alatt 1956 

Partizánok a Kiliánban – Maléter Pál és Uszta Gyula találkozása az 1956-os forradalom alatt

Persze volt partizánokról van szó. Az ismert, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharcban a pesti srácok mellett illetve közöttük részt vettek olyan „öreg” bakák is, akik a második világháborúban szereztek tűzkeresztséget. Többségük a Magyar Királyi Honvédség valamely alakulatában küzdött, de voltak, akik az „antifasiszta” erők oldalán harcolva fejezték be a háborút. Maléter Pál, egykori partizán, 1956-ban a forradalom oldalára átállt ezredesként a Kilián laktanya védőinek parancsnoka lett, majd honvédelmi miniszter, 1958-ban a Nagy Imre és társai perben halálra ítélték és kivégezték. Partizántársa, Uszta Gyula a forradalmat követő megtorlások egyik fő…

Tovább