Fotó: Gyurkovits Tamás/MCC 19. század 

„Magyarországon a siker mindig gyanús” – A kiegyezésről folyt a vita az MCC rendezvényén

Szép számú érdeklődő volt kíváncsi a 19. századi magyar történelem egyik meghatározó eseményéről, a kiegyezésről szóló vitára. Azonban az érdeklődés mintha egy kicsit kopottabb lett volna, mint az őstörténetről, vagy a Mohácsról szóló vita estéjén, amikor még pótszékekre is szükség volt. A kiegészítő helyeket biztosító csapat ezúttal munka nélkül maradt, ám a vendégként meghívott történészek nem: Gali Máté és Pócza Kálmán lankadatlan szorgalommal kérdezték őket. A kiegyezés kissé megkopott népszerűségét rögtön az első kérdés megemlítette: a Medián két alkalommal végzett közvéleménykutatást a fontos magyar történelmi eseményekről és azt kérdezték, hogy…

Tovább
19. század 

„…a kislányért is nagyon hálás vagyok Istennek” – Mária Valéria főhercegnő budai születése (1868)

Vér Eszter Virág Ferenc József 1854. április 24-én a bécsi Ágostonrendiek templomában vette feleségül bajorországi unokatestvérét, a Wittelsbach-házból származó, alig több, mint 16 éves – a házaséletbe szinte a gyermekszobából lépő, érzelmileg és testileg is éretlen – Erzsébetet. Házasságuk első négy évében három gyermekük született, előbb két lány, Zsófia és Gizella, majd Rudolf. Ez rendkívül megterhelte a fiatal császárné még fejlődésben lévő szervezetét – várandóságait nehezen viselte. Ebben fiatal kora és az anyai szerepre való felkészületlensége is szerepet játszhatott, az első trimesztert kísérő kellemetlen fizikai, illetve a hormonális változások következtében…

Tovább
19. század Forrás Kult 

„Drága Rudolf” – Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz

„A koronázás napja még nincsen elhatározva” – számol be nyolcéves fiának a Budán tartózkodó Erzsébet császárné („szerető anyád”) 1867. május 15-én kelt, magyar nyelvű levelében. Szó esik még a budai Várkert virágzó orgonafáiról, a hamarosan a királyi család használatába kerülő gödöllői kastély parkjában tett látogatásról és a lóversenyekről, ahol főleg a lovukat szőrén megülő parasztemberek nyerték meg az uralkodóné tetszését. Ez a levél is olvasható a Drága Rudolf: Ferenc József és Sisi levelei fiukhoz címmel most megjelenő kiadványban, amelyben az uralkodópár leveleit Vér Eszter Virág történész és Borovi Dániel művészettörténész…

Tovább
19. század Forrás 

Királykultusz és emlékezet: Ferenc József 1897. szeptemberi 25-i kézirata

László Andor 1897 őszén két uralkodói látogatás kötötte le a közvélemény figyelmét: előbb II. Vilmos német császár, majd a román király kereste fel Budapestet. A két esemény közt egy másik ügy került a lapok címoldalára, és váltott ki országos lelkesedést. Ferenc József szeptember 25-i kézirata a magyar történelem tíz kiemelkedő személyisége szobrainak felállítását javasolja a főváros közterein saját udvartartása költségeinek terhére. Ezeken Szent Gellért püspök, a krónikaíró Anonymus, Werbőczy István, Hunyadi János, a költő Tinódi Lantos Sebestyén, a szigetvári hős Zrínyi Miklós, Pázmány Péter esztergomi érsek, Pálffy János, a Habsburgok…

Tovább
19. század Forrás 

Milyen festményt rendelt Vác a Millennium tiszteletére?

Milyen festményt rendelt Vác a Millennium tiszteletére? 1896-ban ünnepelte hazánk a honfoglalás ezredik évfordulóját. Eredetileg persze 1895 lett volna a nagyszabású ünnepek esztendeje, de a kormány végül a következő évre tette azokat, nehogy kifusson az időből. A Millenniumra minden település készült. Rendezvények, megemlékezések, köztéri szoboravatások, ünnepi beszédek, épületavatások, városi fejlesztések. Különösen szembetűnő volt ez Budapest esetében. Mindemellett a történelmi bizottság azt is javasolta a települések számára, hogy „multjoknak valamely kiemelkedő mozzanatát festessék meg ez alkalomra”.[1] Jelen írásban azt vizsgáljuk meg, miként reagált erre a felhívásra Vác város vezetése és döntése…

Tovább
19. század 

Erzsébet királynéra emlékezve

Vér Eszter Virág Ferenc József már életében legendák által övezett felesége 119 évvel ezelőtt, 1898. szeptember 10-én vesztette életét egy merénylet következtében, Genfben. Az Erzsébetről ma bennünk élő kép az Osztrák-Magyar Monarchia idején formálódó magyarországi kultusz hagyományán alapul, ám kortárs emlékezetét a Romy Schneider főszereplésével készült filmtrilógia jelentősen átformálta.[1] Az évforduló kapcsán néhány személyéhez köthető magyar vonatkozású érdekesség hátterét, valóságalapját kívánjuk megvilágítani.

Tovább