Forrás képes történelem 

Az első világháború elsodorta az új Nemzeti Színházat

Az első világháború kitörésének esélye az európai erőviszonyok átrendeződésével 1900 után folyamatosan erősödött fel, s végül 1914-ben tört ki. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a kortársak az 1914. év elején jobban tartottak volna egy olyan háború kitörésétől, amely alapjaiban forgatja fel a megismert világot, mint egy vagy két évvel korábban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy Európa nagyvárosaiban, így Budapesten is számos olyan beruházást terveztek, amelyek kivitelezésére végül pont az első világháború miatt nem került sor. Cikksorozatomban olyan nagyberuházásokkal foglalkozom, amelyek teljesen vagy részben elmaradtak; első alkalommal a Nemzeti…

Read More
Forrás 

Rejtett történelmi épületek – a varsói PWPW

Építésekor formabontóan újnak számított, létezése alapvetően kapcsolódik a modern lengyel állam létrejöttéhez, megépítését követően két évtizeddel a földdel tették egyenlővé, majd eredeti kinézetének megfelelően újjáépítették annak érdekében, hogy ma is ugyanazt a feladatot láthassa el mint egykor – korábbi cikkünkhöz hasonlóan ezúttal is Lengyelország fővárosának egy olyan különleges történelmi épületét ismerhetjük meg, amelynek történelmi jelentőségével Varsó lakói maguk sincsenek gyakran tisztában.

Read More
1918-1939 Forrás 

A Madách tér házai és az Erzsébet sugárút – egy torzóban maradt nagyberuházás

A Sugárút (1885 óta Andrássy) megépítése után a Fővárosi Közmunkatanács kijelölte a következő megvalósítandó célt, miszerint a Wesselényi és a Dob utca kiváltására egy a Kerepesi (mai Rákóczi) és az új Sugár út közé új, párhuzamos sugárútra van szükség. 1908-ra a Dob utca kiszélesítése mellett már felmerült az Erzsébet Sugárút megvalósítása.

Read More
1918-1939 Forrás Hidegháború II. Világháború Szocializmus 

Sztálin grandiózus álma

A Szovjetunió főépületének tekintett, a sztálini időszak építészeti szimbólumává emelkedő Szovjetpalota a hatalmas birodalom legtöbb polgára szemében egyértelmű és könnyen érthető képet rajzolt az újonnan létrejött rendszerről. A tervek, a tervezés irányítása és annak egész folyamata éppúgy, ahogy a stílusválasztás a lehető legtökéletesebb formában testesítette meg mindazt, ami összefoglalóan a sztálini diktatúra hatalmi reprezentációjáról elmondható. Az építészettörténészek egybehangzó véleménye szerint a palota utolsó tervpályázatát lezáró eredményhirdetés szinte szimbolikus formában vetett véget az avantgárd építészetnek nemcsak a Szovjetunióban, hanem Európában is.[1] A tervezési munkára Sztálin kezdettől fogva közvetlenül befolyást gyakorolt.

Read More
Forrás 

Magyarországi kastélysorsok a mozgalmas 20. században

 Kiss-Kozslik Eszter A kastélyok világa egy letűnt kor emlékei, amik színes albumok képein köszönnek vissza a mai kor emberei számára. Az épületeknek ez a típusa a társadalom kiváltságos tagjai számára épült otthonként a mindenkori építési trendeket bemutatva különültek el a többi lakóépület típustól. Az épületek, épületegyüttesek fenntartásai és élettel való megtöltése azonban komoly anyagi terheket jelentenek a jelenlegi tulajdonosok számára. A jelenlegi mintegy 800 kastélyból csupán 120 van állami tulajdonban, azaz a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében. A többi kastély önkormányzati, vagy magán tulajdonban van. A műemléki védettséget sem élvezi…

Read More
1956 képes történelem 

“Az alagút most előttem ásít” – a 22 éves terv

“Fekete lyukban húz a vonat. A föld alatt metróhuzat van. Végigmérnek szemsugár-fények. Elkapok egyet, pont a tiédet, Visszanézek, úgy érzem, Itt ér véget az eddigi élet.” /Magashegyi Underground/ Bár Budapest a 19. század végén élen járt a földalatti vasutak építésében, a lendület hamar elveszett. A 20. század első felének eseményei – a Monarchia felbomlása, a gazdasági válság, majd a második világháború hatalmas pusztításai – nem kedveztek az amúgy is igen költséges metróépítésnek. Bár tervek készültek a két háború közötti időszakban is – a mai hálózat leginkább egy 1942-es elképzeléshez hasonlít…

Read More