20. század Forrás Hidegháború Horthy-kor II. Világháború Kult 

[KÖNYVISMERTETŐ] Mihályi Balázs (szerk.): Titkos bunkerek. A magyarországi óvóhelyek története 1917-2022.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy a bombabiztos óvóhelyek, föld alá telepített gyárak, erőművek, titkos egykor volt (vagy éppen ma is aktív) katonai/polgári vezetési pontok sok olyan embert is érdekelnek, akiket amúgy nem mozgat meg a történelem. Napjainkban már számos, korábban szigorúan titkos bunker (a kötet szerzői, és most mi is a szó életvédelmi létesítmény jelentését használjuk) látogatható, vagy mert elhagyottan áll, vagy mert (és ez a jobbik eset) múzeumként, akár tematikus túrákkal, vezetéssel várja az érdeklődő közönséget. Számos sajtócikk, videó és külön honlapok foglalkoznak az egyes hazai és külföldi óvóhelyekkel, ugyanakkor eddig…

Tovább
20. század Kult 

A magyar hajózás és palotája. Könyvajánló

A 2020-2021-es járványvédelmi intézkedések, így a lezárások egyik kedvező hatása – a sok negatív mellett – hogy sok tudósnak lehetősége nyílt hosszabb művek összegzésére, megírására. Zsigmond Gábor az utóbbi másfél-két évben keletkezett munkái közül többet is volt lehetőségem elolvasni, s itt, a Napi Történelmi Forrás hasábjain bemutatni. (Adria palotáról szóló kötet, a fiumei magyar kereskedelmi hajózásról szóló) A 2022-es év végének egy jelentős gazdaság-, és közlekedéstörténeti újdonságát  voltam olyan szerencsés, hogy elolvashattam még a hivatalos megjelenés előtt. A kötet méltó folytatása az Adria palotáról szóló, szintén kétszerzős munkának, így örömmel…

Tovább
20. század II. Világháború 

Hitler nyaralója – I. rész

Mindenki szereti kipihenni valahol a dolgos hétköznapokat. Az erre kiválasztott helyszín viszont változatos lehet: sokan a vízpartokat preferálják, mások viszont a hegyvidékeket részesítik előnyben. A fenti megállapítások nem csak hétköznapi emberekre, hanem uralkodókra, mi több, diktátorokra is vonatkoznak. Nem volt ez másképp a nemzetiszocialista Németország vezére, Adolf Hitler esetében sem. A Bajor-Alpokban lévő Berchtesgaden melletti obersalzbergi nyaralójának története igen ismert, azonban kevesen tudják, hogy miért is ezt a helyet választotta a Führer nyári rezidenciájának.

Tovább
20. század Forrásközlés Kult Szocializmus 

Sztálin a felsőoktatásban

Noha nem a tervezett szocialista főváros középpontjában kapott helyet, az építészeti reprezentáció és a szocialista tudatformálás összefüggésében megkerülhetetlen a Lenin-hegyen álló, reprezentatív moszkvai magasház, mai nevén a Lomonoszov Egyetem épületegyüttesének rövid bemutatása. A felsőoktatás új szellemű átalakítását, fejlesztését kifejezendő, Sztálin kezdeményezésére[1] egy új egyetemi épületet kellett tervezni. Mivel a tervekben jelentős méretű ingatlan szerepelt, a telket a főváros egy akkor még beépítetlen területén, a Moszkva folyó kanyarulatában, mintegy 167 hektáron jelölték ki. A tervezés feladatával Lev Rudnyevet (1885-1956) bízták meg. A megalomán, be nem vallottan eklektikus épület terveit 1949-ben fogadták…

Tovább
20. század Kult Szocializmus 

A „nagy építészeti vita”

A II. világháborút követően Magyarország romokban hevert. A „koalíciós éveknek” nevezett periódus alatt az építészet legfőbb feladata a romeltakarítás, az újjáépítés és a lakhatás biztosítása volt. Azonban ebben a nehéz történelmi helyzetben is voltak olyan presztízsberuházások, melyek indokoltsága erősen megkérdőjelezhető. Mindezt tetézte, hogy az egyre erősebbé váló kommunista befolyás, majd hatalomátvétel alapjaiban változtatta meg az építészeti stílust, hiszen a modernista irányzatokat a mintának tekintett Szovjetunió nem tűrte el. A magyar építőművészeknek tehát alkalmazkodniuk kellett a rezsim követelményeihez, azaz a szocialista realizmus „szellemében” kellett tervezniük. Ez azonban nem egyik napról a…

Tovább
19. század 20. század 

Gyalogoshidak a Dunán

  Domonkos Csaba Az elmúlt 25 évben számos elképzelés született egy Budát és Pestet összekötő gyalogoshídra. E cikk témája nem kimerítő elemzés, hanem inkább egy előzetes számvetés, hogy kik, mikor milyen – autóforgalomtól mentes – hidat gondoltak, javasoltak vagy pályáztattak a két part közé. Amennyiben az olvasók más elképzelésekről is tudnak, e cikk írója várja a hozzászólásokat. A cél elsőként ugyanis az, hogy az elképzelések teljes listáját összeállítsuk, ami a későbbi kutatások, elemzések alapja lehet.

Tovább
1918-1939 20. század Forrás II. Világháború 

A „bűnbánó” nemzetiszocialista

Albert Speer Hitler építésze, a nemzetiszocialista kormány fegyverkezési minisztere, akinek tevékenysége nélkül jóval hamarabb befejezhető lett volna a II. világháború. Nagyjából ez az a kép, ami általánosan elterjedt erről a rendkívüli személyiségről, és ami széles körben ismertté tette a nevét. De ki is volt ez az ember valójában?

Tovább
20. század Forrás Szocializmus 

Másodpercek alatt dőlt össze a Westend-ház

A Nyugati Pályaudvar és a Váci út között elterülő Westend bevásárlóközpont természetesen nem dőlt össze, ez azonban nem mondható el elődjéről és névadójáról. Negyven éve bontották le a Nyugati/Berlini/Marx téren álló Westend-házat. A régi épület, a maitól eltérően, a körút és a Vác út kereszteződésében állt. Meglehetősen előkelő fekvése és a telek értéke miatt már felépítése is megérne egy külön történetet. Erről összefoglalóan annyit, hogy az 1920-as évek első felében Magyarország egy kisebbfajta poklot élt át az első világháború elvesztése, a trianoni békediktátum és az ezekből fakadó gazdasági problémák miatt.…

Tovább
1918-1939 II. Világháború 

A nemzetiszocializmus fővárosa

A Harmadik Birodalom teljesen meg kívánta újítani Európát. Német, pontosabban germán vezetés alatt álló kontinenst képzelt el, amelynek középpontja a németek lakta főváros, az egykori Berlin helyét elfoglaló Germania. A főváros azonban nem találtatott méltónak a „történelmi” feladat viselésére; emiatt tehát át kellett alakulnia, hogy méltó lehessen a Birodalom központjához. A német városok rekonstrukciója, átalakítása azonban nem merült volna ki Berlin átformálásában. A kisebb vidéki, tartományi székhelyeknek szintén komoly szerepet szántak az „Új Rend” győzelme esetére.

Tovább
20. század Holokauszt II. Világháború képes történelem Kult 

„De hát Hitler elégedettnek mutatkozott…”

Az Adolf Hitler nevével fémjelzett Nagynémet Birodalom mindössze 12 évig létezett. Ez az idő – tekintve a II. világháborús eseményeket is – túlzottan kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a nemzetiszocialista rendszer maradandót alkosson építészeti értelemben véve. Noha grandiózus tervek tucatjai készültek, a kivitelezés a legtöbb esetben félbemaradt az anyagi erőforrások, a munkaerő és a nyersanyagok hadiiparba való átirányítása miatt. Egy ikonikusnak szánt épület azonban még a háborút közvetlenül megelőző korszakban elkészülhetett: ez az Új Birodalmi Kancellária elnevezést kapta. A palotaépület már csak azért is fontos, mert teljes egészében felépült, és emiatt…

Tovább