20. század Cigányság Forrás Horthy-kor 

A Dzsumbuj arcai

Mélyszegénységről, cigányságról közérthető, szakmailag megalapozott, ismeretterjesztő írásokat alig-alig lehet olvasni, ezek nagy része vagy a gondosan hivatkozott tudományos írásművek, vagy a sokszor hatásvadász publicisztikák felé tolódnak el. Ennek a hézagnak a kitöltésére tett kísérletet A város peremén elnevezésű kezdeményezés, mely célul tűzte ki a Dzsumbuj történetének a bemutatását a legszélesebb közönség számára a társadalmi párbeszéd elindításának az érdekében. Számos online felületen megjelentek, valamint kiállítást is készítettek, továbbá kiadták a Volt egyszer egy Dzsumbuj3 című kis kiadványt. Az alig több mint száz oldalas kötetben röviden összegezték a Dzsumbuj történetét, melyhez kronológiát…

Tovább
19. század Forrás 

A magánlevelezések tanulsága II. – Mindennapi élet a Kazinczy-levelek tükrében a 18–19. század fordulóján

Zsidai Réka A köznemesi származású Kazinczy Ferencet (1759–1831) általában a nyelvújítással együtt emlegetjük, azt azonban talán kevesen tudják, hogy a 19. századi tipikus írói létformának volt a megtestesítője: egyszerre volt író és gazda, akinek a föld jelentette az egzisztenciális alapot. Ennek következtében a gazdaságra meglehetősen sok figyelmet fordított, ami elvette idejét a közéleti, irodalmi tevékenységtől. Találóan nevezte Szauder József és Fáy András azt az életformát, amelyet Kazinczy testesített meg „udvarházi klasszicizmusnak”.i

Tovább
Forrás 

A magánlevelezések tanulsága I. – Női élet a 18. században

Zsidai Réka Jelen írásunkban azt a tendenciát vesszük górcső alá egy németországi példán keresztül, hogy a 18. századi Európában a nők számára a feleség-, háziasszony- és anyaszerep volt az egyetlen elfogadott életcél. Célunk pedig egyfelől bemutatni az elnyomott női sorsot és női szerepeket, másfelől rávilágítani a forráson keresztül a műfaj „gyengéire”. Ebben az időszakban, a 18. század második felében jelentkezett egyébként a romantika mint egységes korstílus, mely legerőteljesebben az irodalomban fejtette ki hatását. A levél-, napló- és regényirodalom is ekkor élte virágkorát. Az angol és a francia preromantika pedig legérzékletesebben…

Tovább
19. század Forrás 

Kisparaszti életmód a 20. század fordulója tájékán

Berényi Andrásné Nagy Rozália visszaemlékezései alapján Topor István Berényi Andrásné, születet Nagy Rozália visszaemlékezéseit 1975-ben a Gondolat Kiadó jelentette meg Nagy Rozália a nevem címmel. Nagy Rozália 1887. január 11-én született szegényparaszti családba a Jászság északi részén, a Tarna-melléki Tarnabodon. Édesapja Nagy János, édesanyja Kelemen Mária volt. Rozália mindössze néhány osztályt végzett. Anyja a falu gyógyítója volt, és ismereteit lányának is átadta. Berényiné házasságából tíz gyerek született, hatot nevelt fel. Annyi más cselédtársához hasonlóan férjével együtt a fél országot bejárta, hogy megélhetést biztosítsanak családjuknak. Megfordultak Detken, Nagyúton, Tarnazsadányban, Nagyfügeden, Kálban,…

Tovább