Ókor 

Milyenek voltak az ókori egyiptomiak lovai?

Sellyey Bernadett Cikksorozatunkban az ókori egyiptomi lovakkal és használatukkal kapcsolatos kérdéseket szeretnénk körüljárni. Elsősorban azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy mikor és milyen körülmények között jelentek meg a lovak Egyiptomban; hogyan, hol, és milyen módszerekkel tenyésztették és használták őket az egyiptomiak; kik rendelkeztek a lovakkal; mekkora lehetett a lópopuláció a vizsgált időszakban; illetve melyik fajtába tartozhattak az egyiptomi lovak? Az első részben a lovak megjelenésével foglalkoztunk, a másodikban azt vizsgáltuk meg mire is használták lovaikat az egyiptomiak, a harmadikban az ókori világ egyik legjelentősebb ütközetét, a Kr. e. 1274-ben…

Tovább
Ókor 

A kádesi csata, a harci kocsik legnagyobb összecsapása

Sellyey Bernadett Cikksorozatunkban az ókori egyiptomi lovakkal és használatukkal kapcsolatos kérdéseket szeretnénk körüljárni. Elsősorban azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy mikor és milyen körülmények között jelentek meg a lovak Egyiptomban; hogyan, hol, és milyen módszerekkel tenyésztették és használták őket az egyiptomiak; kik rendelkeztek a lovakkal; mekkora lehetett a lópopuláció a vizsgált időszakban; illetve melyik fajtába tartozhattak az egyiptomi lovak? Az első részben a lovak megjelenésével foglalkoztunk, a másodikban azt vizsgáltuk meg mire is használták lovaikat az egyiptomiak, most pedig az ókori világ egyik legjelentősebb ütközetét, a Kr. e. 1274-ben…

Tovább
Forrás Ókor 

A lovak használata az ókori Egyiptomban

Sellyey Bernadett Cikksorozatunkban az ókori egyiptomi lovakkal és használatukkal kapcsolatos kérdéseket szeretnénk körüljárni. Elsősorban azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy mikor és milyen körülmények között jelentek meg a lovak Egyiptomban; hogyan, hol, és milyen módszerekkel tenyésztették és használták őket az egyiptomiak; kik rendelkeztek a lovakkal; mekkora lehetett a lópopuláció a vizsgált időszakban; illetve melyik fajtába tartozhattak az egyiptomi lovak? Az első részben a lovak megjelenésével foglalkoztunk, most azt vizsgáljuk meg mire is használták lovaikat az egyiptomiak.

Tovább
Forrás Ókor 

Hogyan kerültek a lovak az ókori Egyiptomba?

Sellyey Bernadett Most induló cikksorozatunkban az ókori egyiptomi lovakkal és használatukkal kapcsolatos kérdéseket szeretnénk körüljárni. Elsősorban azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy mikor és milyen körülmények között jelentek meg a lovak Egyiptomban; hogyan, hol, és milyen módszerekkel tenyésztették és használták őket az egyiptomiak; kik rendelkeztek a lovakkal; mekkora lehetett a lópopuláció a vizsgált időszakban; illetve melyik fajtába tartozhattak az egyiptomi lovak? Az első részben a lovak megjelenésével foglalkozunk.

Tovább
Forrás Ókor 

„Keltsetek ellenséges indulatot, hogy fellázadjanak az ő uruk ellen!”, avagy a hárem-összeesküvés

III. Ramszesz (i. e. 1182-1151) uralkodása alatt több problémával is szembesült. Egyrészt a líbiaiak nyugati irányból, majd pár évvel később a tengeri népek kelet felől több támadást is intéztek Egyiptom ellen. A király ugyan sikeresen visszaverte ezeket, de a közben egyre súlyosabb gazdasági és politikai válságban újabb gondok adódtak, ennek egyik következményeként például a Deir el-Medine-i sírmunkások sztrájkba kezdtek. Ebben a belpolitikai válsághelyzetben egy összeesküvés szerveződött III. Ramszesz ellen, amely a király háreméből indult ki.

Tovább
Forrás Forrásközlés Ókor 

Az ókori egyiptomi Halottak könyvének 125. mondása: A negatív konfesszió

Az ókori egyiptomiak számára fontos túlvilágra (Amduat) nem volt egyszerű feladat bekerülni az elhunyt lelkének. Több próbán is át kellett esnie, hogy bebizonyítsa, méltó erre. Ezek egyike volt a szívmérlegelés aktusa, amely során a „Kettős Igazság” termében az istenek bírósága előtt az elhunyt szívét egy mérlegre helyezik, a mérleg másik serpenyőjébe pedig a Maat, azaz az igazság tollát, illetve az eközben elmondott negatív konfesszió, amelyben az elhunyt azokat a bűnöket sorolja fel, amiket nem követett el földi élete során. Ha valóban sikerült tisztáznia magát a bíróság előtt, akkor a mérleg…

Tovább
Hidegháború 

A Közel-Kelet “Osztrák-Magyar Monarchiája”: Az Egyesült Arab Köztársaság

“Két tragédia van az életben. Az egyik, ha hőn óhajtott vágyunk nem teljesül. A másik, ha teljesül” –  talán az írországi író, George Bernard Shaw szavai jellemzik a legjobban az első arab egységállam tündöklését és bukását. Ugyanis pont hatvan évvel ezelőtt ezen a napon tűnt úgy, hogy az arab nacionalizmus legfontosabb célkitűzése megvalósult: Egyiptom és Szíria uniójából hivatalosan létrejött az Egyesült Arab Köztársaság (EAK), és pusztán az “idő kérdésének” számított, hogy mikor csatlakozik ehhez a többi arab állam is. Csakhogy az EAK megszületésének körülményei már eleve magukban hordozták a kudarc…

Tovább
Forrás Ókor 

Szépségápolás az ókori Egyiptomban

Az egyiptomiak életében valószínűleg nagy szerepet játszott a testápolás és a külső megjelenés. Erre lehet következteti abból, hogy még a haláluk után, sírmellékletként is helyeztek kozmetikumokat az elhunyt mellé. A fényesre csiszolt, bronzból vagy rézből készült tükrök, szemfestéktartók és parfümös üvegcsék mindkét nem számára állandó sírmellékletek voltak. A csontból, elefántcsontból, fémből készült hajtűk, fésűk és egyéb fodrászati kellékek sem hiányozhattak az elhunyt mellől. A ritka és sok esetben ezért drága alapanyagból készült kenőcsök és parfümök csak az előkelők és gazdagok rétegének volt könnyen elérhető. A személyes higiénia és ápoltság fontosságát azonban…

Tovább
Forrás Hidegháború 

“Kiemelt relációjú térség”: A Közel-Kelet – Könyvrecenzió a magyar-arab kapcsolatok történetéről

Napjainkban a Közel-Kelet említésekor a legtöbb magyarnak – sajnálatos, de nem elítélhető módon – olyan dolgok jutnak először az eszébe, mint a „migrációs válság, káosz, szélsőséges iszlamizmus, vagy a terrorizmus”. Pedig volt időszak a magyar történelemben, amikor Budapest az arab térség egyes országaival  nagyon jó viszonyt ápolt, valamint az állami média pozitív színben tüntette fel a “haladó szellemiségű” arab államok és mozgalmak harcát Izraellel, illetve az “imperialistákkal” szemben. A mai napig, Magyarországon belül – elsősorban azok, akik a szocializmus idején telepedtek le a hazánkban – és kívül nem kevés nosztalgiával…

Tovább
Forrás Ókor 

A szexualitás megjelenítése az ókori egyiptomi művészetben

A szexualitás rendkívül képlékeny fogalmát nehéz meghatározni. Nincs saját tárgya, ezért szinte lehetetlen elkülöníteni más társadalmi entitásoktól, ugyanis ezekkel folyamatos kölcsönhatásban létezik. Az örökös változás miatt ugyanakkor bármit is megállapítunk a múlt szexualitásával kapcsolatban, abban az aspektusban mindig megjelenik az adott kor szexuális kultúrájának nézőpontja, amiben meghatározzuk azt. Ezért azt kell szem előtt tartanunk, hogy „mindegyik kultúra a rá jellemző módon határozza meg tagjai számára, hogy mit tart helyesnek vagy helytelennek, erkölcsösnek vagy erkölcstelennek, természetesnek vagy éppen természetellenesnek.”1

Tovább