Forrás Ókor 

Szépirodalom az ókori Egyiptomban

Az ókori egyiptomi elbeszélő irodalom már írásbeliségük kezdetén megjelent. A szövegek töredékessége, illetve a szerzők nevének és a szöveg keltezésének hiánya azonban sok problémát okoz. Korának megállapításában segítség lehet a szöveg nyelvtana, nyelvezete, esetleg korábbi vagy korabeli események említése. A kutatást továbbá nehezíti, hogy az egyiptomi szépirodalmi corpus nagy része ismeretlen szerzőktől származik. Összesen csak két lista maradt ránk – mindkettő az Újbirodalom idejéből –, amely ókori egyiptomi szerzőket sorol fel, többek között Imhotep, Hordzsedef, Neferti, Ptahhotep, illetve Ipuwer nevét. Néhányukhoz sikerült irodalmi művet társítani, azonban egyeseknek egyik műve sem…

Tovább
Forrás Hidegháború 

A “105-ös” hadművelet: Az 1955-ben kötött csehszlovák-egyiptomi fegyvervásárlási szerződés

Az elmúlt hetekben egy komoly fegyverszállítási botrány borzolja a kedélyeket Csehországban: tényfeltáró újságírók kiderítették, hogy Prága, az Egyesült Államokon keresztül, közel 70 millió dollár értékben szállított fegyvereket és lőszereket Szíriába, amelyek aztán valamelyik Bassár el-Aszad szíriai elnök vagy az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló csoport tagjainál kötöttek ki. Ez nem az első eset, hogy a közép-európai ország ilyen ügybe keveredik, hiszen Csehszlovákia már a hidegháború első évtizedében komoly hírnévre tett szert, mint a közel-keleti országok és háborúk egyik legnagyobb szponzora. A legjelentősebb fegyverüzlet bejelentésére pont hatvankét évvel ezelőtt ezen a…

Tovább
Hidegháború 

Derült égből atombomba – A Sámson-terv

„Ez az 1967-es háború utolsó titka” – állapította meg több nemzetközi lap és internetes weboldal arról a tanulmányról, amely a harmadik arab–izraeli fegyveres háború kitörésének ötvenedik évfordulója alkalmából jelent meg. Ugyanis szerintük a szakcikk a hatnapos háború egy újabb rejtélyéjéről rántotta le a leplet: a fegyveres összecsapásnak volt egy nukleáris dimenziója is. Tehát a világ 1967-ben ismét közel került ahhoz, hogy egy háborúban újra atomfegyvert vessenek be, amivel jelentősen megváltoztatták volna nemcsak a Közel-Kelet, hanem a hidegháború későbbi alakulását is. 

Tovább
Forrás 

Arany János és a kínai kikötőmunkások; mediterrán körút csatahajóval, k. u. k. módra

A 19. századtól általánossá vált, hogy a nagyhatalmak, távoli érdekeltségeik biztosítására, hadihajókat állomásoztattak szerte a világban. Az állomáshajók mellett egyes egységek, általában cirkálók, alkalmanként pedig nagyobb kötelékek járták a tengereket; ezeket egyrészt válsághelyzetek megoldásánál vetették be nyomásgyakorlásként, másrészt pedig jelzésül szolgáltak mindenki számára, hogy az adott nagyhatalom jelen van, sőt, szép nagy hajókat is képes bármikor gond nélkül bevetni. Az ilyen utak túlnyomó része természetesen csak diplomáciai jellegű volt, minden különösebb esemény nélkül, de ez nem jelenti azt, hogy a tengerészek unatkoztak volna.

Tovább
Forrás Hidegháború 

Állandó célkeresztben; Egyiptom, ahol államfőnek lenni nem egy életbiztosítás

A közelmúltban nagy vitát kavart Egyiptomban annak a 292 fegyveresnek a pere, akik a vádak szerint meg akarták ölni az ország jelenlegi elnökét, Abdel Fattáh al-Szíszít.[1] Két merényletet terveztek ellene: egyet a mekkai zarándoklat (hadzs) alatt; a másik merényletet pedig hat iszlamista rendőrtiszt és egy fogorvos akarta végrehajtani Egyiptomban.[2] Az eset ismét ráirányította a figyelmet arra a tényre, hogy Egyiptom történelmében meglepő gyakorisággal kovácsoltak tervet az ország vezetőjének meggyilkolására, amit aztán gyakorlatban is igyekeztek megvalósítani. Ennek a cikknek a célja bemutatni a legjelentősebb, egyiptomi államfők ellen elkövetett – tervezett és…

Tovább
Forrás Ókor 

Mindennapok a túlvilágon – Koporsók és sírmellékletek az ókori Egyiptomban

Zrufkó Réka Ahogy arról korábbi írásunkban is volt már szó, az ókori egyiptomi temetkezésben bevett szokás volt a halott számára biztosítani a túlvilági élethez szükséges tárgyakat. Ezek mennyisége és minősége általában társadalmi szereptől és rangtól függően változott, de rendszerint élelem, ruhák, kozmetikai szerek, bútorok, szerszámok és fegyverek kerültek az elhunyt mellé. A koporsós temetkezés már a predinasztikus korban (i. e. 4. évezred 2. fele) és az első dinasztiák idején is használatban volt, de ekkor még általában csak nádgyékénnyel burkolták be az elhunyt testét. i.e. 3400 körül – amikortól az előkelők épített…

Tovább
Forrás Ókor 

Mumifikálás az ókori Egyiptomban

 Zrufkó Réka Az évezredek során az emberek sokféle módszerrel kísérleteztek az elhunytak maradványainak megőrzésére. Egyes helyeken a földrajzi és éghajlati adottságok már önmagukban lehetővé tették a halottak konzerválását. A homok, a levegő hiánya, a szélsőségesen forró vagy éppen hideg éghajlat elősegítette a spontán mumifikációt. A múmia megnevezést eredetileg csak „a mesterségesen eljárással tartósított egyiptomi testek leírására használták.”[1] Maga a szó az arab vagy perzsa mummiyah szóból származik, melynek jelentése szurok vagy bitumen.

Tovább
Forrás Hidegháború 

Elfuserált blöff? – Viták a hatnapos háború eredetéről

A háború, ami örökre megváltoztatta a Közel-Keletet. A háború, ami megteremtette a mai Közel-Keletet. A háború, ami még további ötven évig meg fogja határozni a Közel-Keletet. Mostanában ilyen és ehhez hasonló megnevezésekkel lehet találkozni a hatnapos háborúval, avagy a harmadik arab-izraeli konfliktussal kapcsolatban, amelynek most van a fél évszázados évfordulója. Ugyanakkor ez az ötven év sem von le semmit annak aktualitásából, hiszen a háború a „rövidsége” ellenére közkedvelt téma, amit már számtalan aspektusból – katonai hadműveletektől kezdve, a nagyhatalmak hozzáállásán át, egészen a hosszútávú politikai-ideológiai következményekig bezárólag – vizsgáltak meg….

Tovább
Forrás Ókor 

Mit akarunk? Fizetést! Mikor akarjuk? Most! – Sztrájk III. Ramszesz korában

Zrufkó Réka Az egyiptomi királyok az i.e. XVI. századtól Théba városával szemben, a ma Királyok Völgye néven ismert sziklás vádit (vízmosás, aszóvölgy) szemelték ki temetkezési helyül. A kisebb-nagyobb sziklasírok több évig tartó kialakítása miatt folyamatosan rendelkezésre álló munkaerőre volt szükség, ezért még ugyanebben az évszázadban a királyok temetkezőhelyétől nem messze, egy másik völgyben munkástelepet hoztak létre. A ma Deir el-Medine néven ismert települést akkoriban Pa-Demi (A Város) vagy Szet-Maat (Az Igazság Helye) néven emlegették. Az 1920-as években itt megkezdett ásatások révén a telep alaprajzának feltárása mellett szinte megszámlálhatatlan osztrakon (általában…

Tovább
Forrás Ókor 

Egyiptománia – avagy mit adtak nekünk az egyiptomiak?

Egyiptom már az ókori világban is az ősi tudás és a titokzatosság birodalmának számított. Majd később, a reneszánsz korban, a hieroglifák és ezáltal az okkult és misztikus tanok megfejtése iránti vágy csak fokozódott, de néhány gyenge próbálkozás után kudarcot vallott minden tudományos próbálkozás. Ennek ellenére (vagy éppen emiatt) fennmaradt az érdeklődés, az újkor folyamán már egyre több felfedező utazott Egyiptomba, hogy tanulmányozhassa az ott fellelhető műemlékeket. Viszont ők aligha számítottak komoly tudósoknak, jobbára műkereskedők és kalandorok voltak.

Tovább