20. század Forrás Szocializmus 

Az abortusz bizottság a szocialista időszakban

Tóth Eszter Zsófia „Éva tegnap volt az abortusz bizottság előtt Téli kabátomra hasztalan keresek vevőt” Cseh Tamás: Budapest Gyerekkoromban, az 1980-as években volt egy nagyon kedves gyermekorvosunk, akit 200 Ft-ért ki lehetett hívni házhoz is. A doktornéni, amikor kész volt az éppen aktuális gyermekbetegségem kivizsgálásával, megírta a receptet, majd végtelen nyugalommal leült, elszívott egy cigarettát és beszélgetett a szüleimmel. Egy alkalommal egy olyan történetet mesélt el, amelyről éreztem, hogy titkos és beavat bennünket. Azt mesélte el, hogy az 1950-es években kezdte a pályáját és a kórházba, ahol akkoriban dolgozott, behoztak…

Tovább
19. század 20. század Forrás 

„Veszendő lelkek halászai” – a dunai mentőállomások rövid története (1926–1944)

Gáspár Balázs Budapest 1873-as létrejöttét követően egyre jelentősebb probléma lett a fővárosban az öngyilkosság: a népesség gyors növekedése, a városi létmódra jellemző deviáns viselkedési formák megjelenése, a budapesti hidak megépülése (bár sokan nem a hidakról ugrottak, hanem egyszerűen besétáltak a folyóba a rakpartról), majd később az első világháború utáni nehéz helyzet mind közrejátszottak abban, hogy végül 1926-ban az állam és a főváros közös erőfeszítéssel dunai mentőállomásokat hozzon létre, melyeknek célja az életuntak folyóból való kimentése (is) volt.1 Jelen írás a dunai mentés előzményeit, megszervezését, működését, eredményeit – rövid, valamivel több…

Tovább
20. század Forrás II. Világháború 

Hős, vér és jaj között – Anikó nővér a háború poklában

Topor István A magyar 2. hadsereg doni pusztulásának évfordulója tájékán közeli és távolabbi rokonságom, egykori kedves ismerőseim frontot megjárt veteránjainak történetei bukkannak fel az emlékezés kútjának mélységes fenekéről. A kétszázezer szenvedőnek és mártírnak, a „mezítlábas Magyarország” félrevezetettjeinek és becsapottjainak beszámolóit évtizedeken keresztül csak a család, a rokonság ismerte. A disznótorok, névnapok és egyéb meghitt, lassan múltba vesző estéin gyakran elevenedtek meg a háború borzalmai. Ezeknek a névtelen hősöknek állított emléket Gulyás Imre író, költő is Apáink a Donnál című kötetével. A tiszanánai parasztcsalád gyermeke, akinek édesapja fogatosként járta meg a…

Tovább

Az első szívátültetések sajtóvisszhangja, avagy verseny a szocialista és kapitalista világ között

Tóth Eszter Zsófia Ki gondolná már manapság, hogy az első szívátültetésekből – legyen az sikeres vagy sikertelen – politikai kérdést csinált a szocialista sajtó? Pedig így történt. A Szabad Nép 1947. augusztus 20-án számolt be békák szívátültetéséről, természetesen a Szovjetunióból, a Gorkij Orvosi Intézetből. A békák három hónappal élték túl a műtétet, „viselkedésük nem különbözött a rendes békák viselkedésétől és petéiket tavasszal rendesen lerakták.”

Tovább
Forrás Szocializmus 

Az Infecundin: az első magyar fogamzásgátló és a szexuális felvilágosítás

Tóth Eszter Zsófia A szexuális felvilágosítás megjelenésére a közbeszédében jó példa a Nők Lapja felvilágosító rovata „Négyszemközt a nőorvossal” címmel. A rovatot dr. Kovács Lajos szülész-nőgyógyász főorvos jegyezte (dr. Kovács Lajos: A nőorvosnál. Medicina, Bp., 1970.). Az állandó fotón egy bizalomgerjesztő, középkorú, fehérköpenyes férfi portréját látjuk, aki a vele szemben ülő, csak háttal látszó nőnek magyaráz. A sorozat célja az volt, hogy kevesebb legyen a terhességmegszakítás. A sorozatban ismertették a „régi, újabb és legújabb módszereket”, a célközönség pedig a „kulturált felnőttek voltak”, akik „felelősséget éreznek önmaguk és utódaik testi-lelki jóléte, épsége…

Tovább
1918-1939 Forrás II. Világháború 

Szabó Ignác és utódai. Egy bányaorvos család története Tatabányán 1898—1945

Macher Péter 2016. december 22-én, Tatabányán Schmidt Csaba polgármester hivatalosan is megnyitotta a Jó szerencsét! Emlékévet. A város a bányanyitás 120., valamint a várossá egyesítés 70. évfordulójára egyaránt emlékezik. A jubileum alkalmából érdemes olyan személyiségek életútjával foglalkozni, akik munkásságukkal hozzájárultak a modern Tatabánya létrejöttéhez, illetve a nemzetközi porondon jó hírét vitték a városnak. Írásom egy bányaorvos család történetét beszéli el a dualizmus korától a II. világháború végéig. A család tagja Szabó István, az első magyar Oscar-díjas (Mephisto, 1982) filmrendező, akinek egyes filmjeiben megtalálhatók tatabányai/családtörténeti vonatkozások is. A témában már született…

Tovább