20. század Horthy-kor 

Connaught hercege és Szent István koronája – az angol szabadkőműves nagymester, mint magyar királyjelölt

1921. november 3-át írták, amikor második, sikertelen trónvisszaszerzési kísérlete után IV. Károly és felesége, Zita királyné elhagyta háziőrizete helyszínét, a tihanyi apátságot. Egy brit hadihajón, az HMS Glowworm-on brit kíséret alatt leereszkedett a Dunán, hogy Konstantinápolyt érintve Madeirára érkezzen, amit az antant állandó tartózkodási helyéül rendelt élete hátralevő részére.[1] Október 23-án veszítette el a budaörsi csatát, onnantól őrizetben élt. A kisantant országai azonban most is, pont ahogy félévvel korábban a király első visszatérési kísérletekor, értesülvén a közvetlen veszély elhárultáról, megpróbálták annak a látszatát ameddig lehet, fenntartani, hogy szorult helyzetbe, esetleg lemondásra…

Tovább
19. század 1918-1939 

Az aostai herceg és magyar királysága – I. felvonás: 1921

Aosta – város Észak-Olaszországban, egykor veterán praetoriánusok otthona. Alig-alig kerül szóba neve a hazai történeti irodalomban. Horthy Miklós emlékirataiban egy helyen váratlanul mégis előbukkan. A volt kormányzó keleti fronton repülőbalesetet szenvedett fia, István temetésének leírását egy szövegkörnyezetétől minden szempontból eltérő bekezdéssel zárja. Felidézi, hogy akkoriban külföldön az a hír járta, hogy III. Viktor Emmanuel olasz király magyar királlyá választásáról folynak Budapesttel tárgyalások, mint ahogy korábban, írja ő: „az aostai herceget, a kelet-afrikai olasz hadvezért vették ebből a célból számításba.” „Ezzel kapcsolatban azt a nyilatkozatot teszem” – jelenti ki „hogy ilyen…

Tovább