Itt vagy
„Semmilyen körülmények között sem adja fel semlegességét.”  Követjelentések az első világháború Spanyolországából Forrás I. Világháború 

„Semmilyen körülmények között sem adja fel semlegességét.” Követjelentések az első világháború Spanyolországából

Miért maradt semleges Spanyolország az első világháborúban? Kísérletezett-e a két hatalmi tömb a spanyolok megnyerésével vagy legalább a közhangulat befolyásolásával? Milyen szerepet játszott az ország a békeajánlatok közvetítésében? Hogyan látták mindezt az osztrák-magyar diplomaták? És hogy került a központi hatalmak és spanyol támogatóik viszonyának középpontjába egy brüsszeli szobor?

Tovább
Kétes örökség: Hatvan éves az Eisenhower-doktrína Hidegháború 

Kétes örökség: Hatvan éves az Eisenhower-doktrína

Az 1957. január 5-én meghirdetett Eisenhower-doktrína a kevésbé ismert amerikai doktrínák közé tartozik, amely hivatalosan rövid ideig volt érvényben, nem terelte új mederbe az amerikai külpolitikát és igazából az ötvenes évek nemzetközi eseményeire adott – egyes történészek szerint – megkésett választ. Azonban a doktrínával vált a Közel-Kelet a két szuperhatalom között dúló hidegháborús összecsapásának egyik legfontosabb helyszínévé. Továbbá olyan következményekkel járt az amerikai-arab viszonyra nézve, amelyek hatásai a mai napig érezhetőek a régióban. Szovjet expanziótól való félelem Sztálin uralma idején a Szovjetunió nem érdeklődött túlságosan a Közel-Kelet iránt. Egyetlen célja volt Nagy-Britannia…

Tovább
Paks 50. Fél évszázada írták alá a szovjet-magyar atomerőmű egyezményt Forrás Szocializmus 

Paks 50. Fél évszázada írták alá a szovjet-magyar atomerőmű egyezményt

Mai posztunk a pontosan ma 50 éve aláírt paksi atomerőmű egyezmény megkötésével és annak előzményeivel foglalkozik. Ez a nemzetközi megállapodás fontos eleme a 20. századi magyar történelemnek, mivel a paksi atomerőmű megépítése volt a múlt század legnagyobb hazai ipari beruházása, valamint az erőmű a mai napig jelentősen meghatározza országunk energetikáját. 1949. január 25-én létre jött a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa (KGST, alapító tagjai: Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia) a közép- és kelet-európai szocialista országok között, célja ezen országok gazdasági együttműködése volt. A KGST országok megállapodásokat kötöttek egymással, amelynek értelmében…

Tovább
“A Népszövetség oldaláról nem várható zavar” – az olasz-etióp háború és a Népszövetség 1918-1939 Forrás 

“A Népszövetség oldaláról nem várható zavar” – az olasz-etióp háború és a Népszövetség

Finnország megtámadása miatt a Szovjetuniót 1939 decemberében kizárták a Népszövetségből. Hogyan reagált a nemzetközi szervezet néhány évvel korábban, amikor ugyancsak egy fegyveres konfliktussá fajult „belügyben” kellett döntenie és a támadó fél itt is egy diktatúra volt? És mennyiben érintette az eljárás Magyarország érdekeit?

Tovább
“Tudom, hogy a cseh miért eretnek” – egy diplomáciai akció a XV. századból Középkor 

“Tudom, hogy a cseh miért eretnek” – egy diplomáciai akció a XV. századból

“Tudom, Róma mit alkotott, Tudom, hogy a cseh miért eretnek” François Villon A résztvevő felek egyenrangúságán alapuló államszövetség, ahol a vitás kérdésekről szavazással döntenek. Nemzetközi konfliktusokban játszott békeközvetítő szerep. A szövetségi rendszeren belül működő nemzetközi bíróság. Az államszövetségnek nincs állandó székhelye, hanem meghatározott időközönként költözik egy másik városba.  Persze – mondhatnánk: ezek az 1945 utáni nemzetközi kapcsolatrendszer elemei. De hogyan kerülhettek egy értekezésbe, amely a cseh király megbízásából készült 1464-ben?  Milyen problémák késztették az uralkodót arra, hogy előálljon egy ilyen ötlettel és mire jutott vele? V. László magyar és cseh…

Tovább
Az antant (titkos) szerződései az első világháború alatt I. Világháború 

Az antant (titkos) szerződései az első világháború alatt

Románia 1916. augusztus 17-én a bukaresti titkos szerződéssel csatlakozott az antanthoz, tíz nappal később, augusztus 27-én pedig elrendelték a román hadsereg mozgósítását és még aznap megérkezett a hadüzenet is. Bár a világháború kitörésekor Románia még a hármasszövetség tagja volt, 1916-ig azonban semleges államként kimaradt az addigi csatározásokból. Milyen ígéretekkel rántotta be az antant a háborúba az országot, és milyen további szerződéseket kötött a világégés során? Mit tartott be ezekből az 1919–1920-as párizsi békekonferencia idején? Mai cikkünkből kiderül.

Tovább