Forrás kora újkor 

Bűn és büntetés: a finnországi boszorkányperek büntetőjogi vonatkozásairól

Bea Csaba Kristóf Ildikó egyik tanulmánya szerint az 1575 és 1737 között zajlott ismert kimenetelű debreceni, összesen 59 vádlottas boszorkányperekben a világi bíróság 21 halálos ítéletet hozott. (A 78 per összes vádlottja 88 főt tesz ki.) A debreceni boszorkányperekben kb. minden harmadik vádlottat halálra ítéltek. (Hozzá kell tenni a precizitás kedvéért azt a szerző által kiemelt tényt, hogy a perbe fogottak nagy részét egyéb bűncselekmények elkövetése miatt is felelősségre vonták. Ilyen volt pl. a lopás, az istenkáromlás, a házasságtörés stb.) A szerző kiemeli, hogy mindemellett a debreceni boszorkányüldözés mérsékeltnek tekinthető,…

Tovább
Forrás 

Műveltség és társadalmi szerepek: arisztokraták Magyarországon és Európában. Learning, Intellect and Social Roles: Aristocrats in Hungary and Europe

Zsidai Réka A tanulmánykötet a Speculum Historiae Debreceniense (A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete Kiadványai) sorozat keretein belül jelent meg 2014-ben, immár a sorozat 18. darabjaként. A szerkesztők értelemszerűen a Debreceni Egyetem munkatársai, a sorozatszerkesztő, s egyben a kötet egyik szerkesztője Papp Klára. A sorozat korábbi darabjai foglalkoztak többek között arisztokrata életpályákkal és életviszonyokkal (2009), a jobbágyvilág megszűnésével Magyarországon (2010), majd Debrecen 650 éves évfordulója alkalmából jelentek meg várostörténeti tanulmányok (2011), továbbá a középkori francia–magyar kapcsolattörténetnek is szenteltek egy kötetet (2012), de az identitás problematikájáról is tettek közzé tanulmánykötetet (2013). Jelen…

Tovább
1918-1939 Forrás Horthy-kor 

A Giustizia per l’Ungheria kelet-magyarországi fogadtatása

Topor István   Olasz-magyar kapcsolatok a ’20-as évek végén ’30-as évek elején A huszadik századi magyar-olasz kapcsolatok történetében mérföldkőnek számított az 1927. április 5-én Olaszország és Magyarország között megkötött barátsági szerződés. A magyar külpolitika legfontosabb irányvonalaként a kisantant gyűrűjéből való kitörést jelölte meg. Ezért megkezdődött a szorosabb együttműködés Jugoszláviával. Olaszország azonban nem nézte jó szemmel a közeledést, hiszen jugoszláv-ellenes törekvéseihez szüksége lett volna Magyarországra. Ezért magyar szempontból kecsegtető ajánlattal kereste meg hazánkat. A bűvös szó Fiume volt. Mussolini olyan egyezményt ajánlott, amely biztosította volna, hogy a magyar kereskedelem Fiumén keresztül…

Tovább
Forrás kora újkor 

Kereskedők asszonyai, kereskedőasszonyok a 16-18. századi Magyarországon

Topor István A 16–18. századi Magyarország gazdasági-társadalmi folyamatait vizsgálva kijelenthető, hogy a hazai városok és lakosságuk korábban soha nem látott intenzitással kapcsolódtak be az európai kereskedelmi rendszerbe. Az integrálódási folyamat mellett ugyanakkor megfigyelhető egy másik hazai sajátosság: nevezetesen, hogy a kereskedelmi hálózatok, kapcsolatrendszerek működtetése meghatározó jelentőséggel bírt a három részre tagolt, három államhoz tartozó egykori Magyar Királyság gazdasági egységének megtartásában. Az adott korszakban átalakulóban volt a városhálózat. Mint arra Dominkovits Péter is rámutat, ezeknek a szorosan egybefonódó gazdasági, társadalmi tendenciáknak a hátterében markánsan tetten érhető egy speciális városfejlődési jelenség: a…

Tovább